GÁZOLÁS
GÁZOLÁS
Ha a kutyát autó üti el, gazdájának első reakciója rendszerint az, hogy kirohan az úttestre, mert segíteni akar kedvencén. Ilyenkor előfordulhat, hogy a következő gépkocsi a gazdát üti el. Mindenekelőtt tehát le kell állítani a forgalmat. Az elgázolt kutya kimentése különben sem könnyű dolog. A sérült állat még súlyosabban károsodhat, sőt akár el is pusztulhat, ha ügyetlenül mozdítják meg és viszik le az úttestről. Ügyelni kell arra is, hogy az elgázolt eb ne harapja meg a segítségére sietőket.
A magatehetetlen, sérült kutya alá csúsztassunk óvatosan egy pokrócot, és úgy vigyük el. Ha pokróc nincs kéznél, egy abrosz vagy kabát is megteszi.
Gyakran előfordul, hogy az elgázolt kutya elveszti az eszméletét, de egy-két karcoláson kívül súlyosabb sérülést nem szenved. Ilyenkor megtörténhet, hogy hirtelen fölpattan, és elmenekül a helyszínről, ahol a rossz élmény - a gázolás okozta ijedtség és fájdalom - érte. Ügyelni kel tehát arra is, hogy baleset esetén ne veszítsük szem elől a kutyánkat.
A gázolásos sérülések között a végtag- és a medencecsonttörés gyakrabban, a bordatörés ritkábban fordul elő. Amennyiben a gázoló gépkocsi összeroncsolja az állat lábát, súlyos vérzéssel is számolhatunk. Éppen ezért nem árt, ha megtanuljuk a sebkötözés és a szorítókötés készítését (lásd: Külső vérzés), valamint azt, hogy hol vannak a kutya testén azok a területek, ahova szorítókötést lehet és kell tenni. Alkalomadtán az állat életét menthetjük meg ezzel!
Az ivarzási időszak beálltával ugrásszerűen megnövekedik a gázolások veszélye. Ilyenkor ugyanis a kan és a szuka figyelmét az udvarlás köti le, s nem nagyon ügyelnek az úton közlekedő járművekre. A fokozott óvatosság tehát a tulajdonosok dolga!
Amennyiben a kutya valamelyik végtagja eltörött, de egyébként elég jól érzi magát, nincs feltétlenül szükség azonnali beavatkozásra. Ha úgy tapasztaljuk, hogy a kutya a baleset után alapvetően normálisan viselkedik, nem kell feltétlenül felkeresni az állatorvost. Az is igaz, hogy súlyosabb belső sérülések csak néhány óra, esetleg néhány nap múlva jelentkeznek, méghozzá néha minden szemmel látható tünet nélkül.
Vegyünk sorba néhány ilyen esetet! A rekeszizomsérv akkor alakul ki, amikor a hasi szervek a mellüregbe nyomulnak. Amennyiben a sérv enyhe, előfordulhat, hogy semmilyen tünetet nem tapasztalunk. Ha a hasi szervek nagyobb része nyomul a mellkasba, akkor "horpadt" hasüreget tapasztalhatunk. Súlyosabb baleset után több héten keresztül ajánlatos figyelni a kutyát, nem látunk-e olyan tünetet, amely rekeszizomsérvre utal.
A hasi sérülést okozó balesetek után feltétlenül figyeljük meg az állat vizelését, illetve vizeletét. A hólyagrepedéses kutyák ugyanis először tünetmentesen viselkednek, csupán később jelentkezik hasi fájdalom. Ha a kutya nem vizel, vagy ha a vizelete véres, illetve normális, de vizelési nehézségeket észlelünk, hólyagrepedésre gyanakodhatunk. Ez azonnali sebészeti beavatkozást tesz szükségessé! Ha az ebet a baleset után nincs módunkban állatorvossal megnézetni, legalább 24 órán át kísérjük figyelemmel, hogy nem jelentkeznek-e például a sokk tünetei.
