94. Debrecen, 1849 április 29. Kossuth utasítása Irányi Dániel pesti kormánybiztosnak: járjon el szigorúan a Pesti Fegyvergyár ár…
94.
Debrecen, 1849 április 29.
Kossuth utasítása Irányi Dániel pesti kormánybiztosnak: járjon el szigorúan a Pesti Fegyvergyár áruló részvényesei ellen.
Debrecen, 1849 április 29.
Kossuth utasítása Irányi Dániel pesti kormánybiztosnak: járjon el szigorúan a Pesti Fegyvergyár áruló részvényesei ellen.
Botránykozással értettem, miképen azon részvényes társulat tagjai, kiktől az álladalom a mult év végével a pesti fegyvergyárat átvette* – semmibe sem vévde az álladalomnak azon kegyességét, miszerint többszázezrekre menő előlegezések után kötelezettségüknek eleget nem tevén, az álladalom velök szigoruan bánni jogositva lett volna,* még is nem csak szigoruan nem bánt őt a veszteséggel fentartott gyárt átvéve, őket nemcsak tökélletesen kármentesitette, de sőt még a dividendát is adott nekik, holott veszteséggel dolgoztak, és megfeledkezve a hazafiui érzelem és becsület ösztönéről – semmit nem ismertek az ellenségnek Budapestre bevonultával sürgetőbbnek, mint azon ürügy alatt, hogy a statuson még követelni valójuk van, olly szemtelenségre vetemedni, miképen, ahelyett, hogy kötelességük szerint, ha az álladalmon követelni valójuk van, ez iránt magukat az ország törvényes kormányánál jelentenék – az ellenséghez fordulának nagy hódolattal az álladalom rovására biztositását kérve praetensivus vagyonuknak – s az álladalom fegyvergyárát mintegy csőd alá keritenék, annak lezároltatását eszközölvén ki. Előre látom ugyan azon feleletöket, hogy ők ezt avégett tették, miszerint az ellenség elfoglalásától megmentsék.
A pesti fegyvergyár államosításáról kiadott rendeletet l. Kossuth a Honv. Bizottmány élén, I. rész 449. l.
A magyar kormány 1848 ápr. 29-én kötött szerződést a Pesti Gépgyár Részvénytársasággal arra, hogy a gyár nagyösszegű állami támogatás ellenében fegyvergyártásra rendezkedik be. A támogatást a gyár megkapta, a termelés azonban még novemberben sem indult meg, ez tette szükségessé a gyár államosítását. (A minisztérium és a Pesti Gépgyár között kötött szerződés egyik példányát l. Miniszterelnökség, nemzetőrségi osztály 1848: 75. sz. alatt.) Az államosítás után Kossuth dec. 10-én 100 000 forintot fizettetett ki a részvényesek kártalanítására s kilátásba helyezte további igények kielégítését is. (Vö. Kossuth a Honv. Bizottmány élén, I. rész 705. l.)
De két tény tagadhatatlan: egyik az, hogy kezöket a status vagyonára tették, s részint tétetni eszközölték, másik az, miképen azt, hogy ez az ellenségtőli megmentés czéljából történt, a kormánynak be nem jelentették.
Minek következtében ezennel utasitásul adom Önnek: hogy jelen rendeletem vételével a pesti fegyvergyárt, mint az álladalom tulajdonát nem inventárium szerint, mellyel a hálátlan részvényesek az ellenség által készitettek, az álladalom részére azonnal vegye át, ha valami hiányzanék, azért őket felelősökké tegye, egyszersmind pedig szigoru vizsgálatot hajtson végre arra nézve: – kik voltak különösen azon szemtelenek és hálátlanok, kik a nemzetnek annyi áldozattal s irányukban annyi kegyességgel megszerzett vagyonát, megfeledkezve honpolgári kötelességükről s szerződésileg lekötött becsületszavukról, a magyar álladalmat, vagyonának csőd alá kerittetésével lealacsonyitani nem tartózkodtak.
Az eredményről jelentését elvárom további intézkedés végett.
Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítésével.
O. Lt. OHB 1849: 6373.
Irányi május 3-i jelentésében így válaszolt Kossuth utasítására: »A fegyvergyár részvényeseit feleletre vonom; egyébiránt a gyár megvan, a csődből pedig természetesen semmi sem lehet.« (OHB 1849: 6632. sz.)
