8. Debrecen, 1849. április 16. Rendelet a Közlönyben a Nemegyey Bódog őrnagy ellen indított vizsgálat lefolytatásáhhoz összegyűjt…
8.
Debrecen, 1849. április 16.
Rendelet a Közlönyben a Nemegyey Bódog őrnagy ellen indított vizsgálat lefolytatásáhhoz összegyűjtendő adatokról.
Debrecen, 1849. április 16.
Rendelet a Közlönyben a Nemegyey Bódog őrnagy ellen indított vizsgálat lefolytatásáhhoz összegyűjtendő adatokról.
Az ország kormánya, valamint egyrészről szent és mulaszthatlan kötelességének ismeri a haza polgárainak, legyenek azok akár a harczmezőn küzdő bajnokok, akár polgári állásúak, szabadsági harczunk folyama alatt szerzett érdemeit nem csak megismerni, méltányolni, hanem a Nemzet nevében annak helyén és rendjén megjutalmazni is:
Ugy másrészről hasonló kötelességének tartja mindazokat, kik a haza szent ügye ellen akár egyenes rossz akaratból, akár mulasztás, akár katonai állásban menthetlen gyávasággal vétkeznek – minden tekintet félretételével kérdőre vonatni, s felettük részrehajlatlan igazságos de egyszersmind kérlelhetlen itéletet mondani.
Ezt követeli a közvélemény.
Ezt parancsolja az igazság szent szava.
Ezen kötelességérzet vezérlette a kormányt, midőn Nemegyei Bódog táborkari őrnagyot* hadi vizsgálat alá vétetni rendelte.
A Nemegyey Bódog korábbi működésével és az ellene elrendelt vizsgálattal kapcsolatos aktákat l. Kossuth a Honv. Bizottmány élén, I. rész. 918., II. rész 40., 74., 81., 155., 263., 270., 291., 489., 649., 796. lapon. A vizsgálat megindítására vonatkozó utasítás és a vizsgálati iratok ismertetése uo. a 649. s köv. lapon van.
Mert vádoltatott:
1-ör: Egész működése alatti botrányos gyávasággal.
2-or: Nyilvános engedetlenséggel, mivel Eszék alá nyilvános parancsolat daczára sem huzódott, hanem a Dunán átszökött, s ekként az eszéki vár gyalázatos feladói s árulói* közé méltán soroztathatik.
Az eszéki vár feladásának körülményeire és a megindított vizsgálatra l. Kossuth a Honv. Bizottmány élén. II. rész 511., 522., 556., 589., 796. l.
3-or: Zombornak kardcsapás nélküli feladásával.
4-er: Embereinek Szivacznál vétkes gondatlansággali magukra hagyásával és feláldozásával.
A tett hadi vizsgálat s a táborkari osztálytól kikért hadtani véleményezés alapján – a fennevezett őrnagy terheltetésének törvényes alapra állitására szoritkozva a hadügyminiszter – a fenebb elsorolt vádak ellenében következőket terjeszti elő:
1-ör: A nevezett vizsgálat alatt álló őrnagy vezérlete alatt csupán agg gránátosok, lovas, utász, és tüzér ujjonczok lévén – s a lovasság és tüzérség csak pótlék lovakkal ellátva – ezen elemek elégtelenek voltak egy új sereg alakitására, mellyet célszerün és sikerrel kevés idő alatt használni kellett volna.
Dec. 23-án és 26-án utasitást kapott a vádlott: csapatával, amig Budapest védetni fog, az ellenséget hátulról nyugtalanitani.
Ő ezen paranccsal Moórra csapatához ép akkor érkezett, midőn hadseregünknek az ellenségtől szétvert balszárnya erősen visszanyomult – és ő nehogy alakuló csapata az ellenség száguldói által elfogassék, Veszprémbe vonult. A menthetlen gyávasági vád ezek szerint kellő alappal nem bir.
2-or: Január 20-án azon utasitást vette: hogy további müködéseinek támaszpontjául Eszék várát tekintse.
E közben serege folyvást üldöztetvén, hogy ágyuit ne koczkáztassa, minden elhatározó csatát került – s a Duna alvidékeire vonult, mi katonai szempontból nem rosszalható.
Hogy a Pesttől Eszékre vezető két út közül nem a Siklósnak a Dráva mentében, hanem Mohácsnak a Duna mellett választá – oka az volt, mert az elébbi uton Trebersburg tábornok 8000 emberrel állott ellenében s oldalról támadhatta volna meg, a Dráva befagyva lévén.
Mohácson gr. Batthyány Kázmértól szigoru rendeletet vett Eszék felé Dárdára indulni.
Mohácson seregének vezérletét Nyiczki őrnagyra bizva Eszékre ment személyesen gr. Batthyány Kázmérrel értekezendő.
Seregének az eszéki várba beszállitását Éder tábornok hely, s élelem szüke miatt megtagadta. A külvárosok már az ellenség kezében lévén, s ellene 8000 embernyi ellenség vonulván, nem volt más teendője, mint a Dunán átkelve a Bácskába vonulni, hol még magyar seregek tanyáztak.
Ezek szerint a 2-ik vád is el lenne oszlatva.
3-or: Zombort kardcsapás nélkül a városiak árulása miatt volt kénytelen odahagyni.
Innen Szabadkára menvén, itt magát önként Hadik ezredes parancsnoksága alá adta – s nehány napok mulva parancsnokságától megfosztva, vizsgálat alá vétetett.
Ezen a vádlott őrnagy mellett felhozott mentségek, magának a vádlottnak előterjesztésén alapitvák azért:
Mert a kormány meg volt – s részben jelenleg is meg van fosztva az eszközöktől, a vádpontok iránt ott helyütt, hol a vádlott seregével müködött és mozgott, körülményes és részletes vizsgálatot végrehajtani – részint tanukat, részint azon egyéneket, kikre a védiratokban hivatkozás történik, az események részletei iránt kihallgatni:
Azonban az igazság kiszolgáltatás ugy hozván magával: hogy az ügy a lehetőségig tiszta világosságban állitassék elő,
miszerint ha a vádlott bünös – lakoljon kérlelhetetlenül,
ha pedig mentségei a vádpontokat megdöntik, a vád alól felmentethessék, s rendeltetése helyét becsülettel ismét elfoglalhassa.
Azért mindazok, kiknek az itt felhozott tényekről positiv s hittel is megerősitendhető tudomásuk van, ezennel a törvény és igazság nevében felhivatnak, hogy jelen rendeletnek a hivatalos kormánylapbani megjelenése napjától számitandó 15 nap alatt tanuvallomásaikat a legközelebb lévő kormánybiztosnak, vagy katonai parancsnoknak – ezek által a kormánynak leendő bemutatás végett – tegyék le. Különben Nemegyei Bódog őrnagy védirata által igazoltnak s a vád alul felmentettnek fog tekintetni.*
A felszólításra egyedül Zombor városa küldött be május 1-i kelettel terjedelmes Nemegyeyt súlyosan terhelő jelentést. Az ügy ennek ellenére Nemegyey felmentésével végződött. (A zomboriak felterjesztését l. O. Lt. Hadügymin. igazságügyi Oszt. Külön köteg 55. sz.)
Ered. fogalm. Kossuth s k. kiegészítésével.
O. Lt. OHB 1849: 5677.
Megjelent a Közlöny áprilisi számában és Pap Dénes: Okmánytár II. köt. 400. l.
Mellette Mészáros hadügyminiszter április 14-i hosszú jelentése a vizsgálat eredményéről; arra az eltussoló megállapításra jut, hogy »Nemegyey őrnagy nem csapatvezér, hanem egy jól használható mérnöktiszt, ő soha illynemű vállalatokra kellő tulajdonokkal nem birt, s hadi müködéseinek szerencsétlen eredménye inkább ezen oknak, mint gyávaságnak vagy rossz szándéku engedetlenségnek tulajdonitható«.
