56. Debrecen, 1849 április 24. Kossuth értesíti Görgeyt, hogy az Inkey Ede őrnagy elleni vészbírósági eljárást nem halaszthatja t…
56.
Debrecen, 1849 április 24.
Kossuth értesíti Görgeyt, hogy az Inkey Ede őrnagy elleni vészbírósági eljárást nem halaszthatja tovább.
Debrecen, 1849 április 24.
Kossuth értesíti Görgeyt, hogy az Inkey Ede őrnagy elleni vészbírósági eljárást nem halaszthatja tovább.
Inkey Ede Beniczky nagyszerű losonci rajtaütése alkalmával esett fogságba, s mint magyar állampolgárt, aki hazája ellen fogott fegyvert, Kossuth átadta a nagykállói vészbíróságnak.* Ügyének tárgyalását azonban felfüggesztette, mert a vádlott testvére, aki mint őrnagy Görgey hadtestében szolgált, s vitéz katona volt, személyesen kérte arra Kossuthot táborbanlétekor. Április 21-én a nagykállói vésztörvényszék elnöke, Finta Márton felírt Kossuthhoz és megkérdezte, »valjon ezen közfigyelmet és várakozást annyira foglalatoskodtató fogoly ügye elitélésével« továbbra is várjanak-e? Kossuth haladéktalanul kiadta a rendelkezést Inkey ügyének tárgyalására, Görgeyhez pedig ezt az értesítést küldte elhatározásáról:
L. minderre Kossuth a Honv. Bizottmány élén, II. rész 770. l.
Inkey Edvard ellenséges őrnagy a vésztörvény 5-ik §. értelmében, mellyben az áll: miként a rögtönitélő biróság itélete alá tartozik sors- és nemkülönbség nélkül, a magyar haza polgárai és lakosai közől legyen az polgári, egyházi vagy katonai egyén, aki a magyar haza, annak polgári alkotmánya, független önállása, s területi épsége ellen valósággal fegyvert fog – a nagykállói rögtönitélő biróság elébe állittatott s ügyében azeljárás megkezdését elrendeltetett. Testvére, ki mint őrnagy a magyar hadseregnél szolgál s magának érdemeket szerzett,* hozzám folyamodott, a nevezett fogoly mellett szót emelve. Én a törvényszéki eljárás megkezdését hosszabb ideig függőben tartám, vélve, hogy az alatt olly körülmény merülhet fel a fogoly ügyét nézve, mi annak kedvező fordulatotadhat, – minthogy azonban semmi illy körülmény fel nem hozatott, részint ezért, részint pedig mivel a közvélemény is ügye elitélésének továbbrai halasztása ellen van, – mint fellebb érintém – irányában a birósági eljárás megkezdését tovább nem késleltethetem. Engem a törvény köt; ezt tennem kelle… Mint fog felette a törvényszék itélni? Nem tudhatom! Akármit itélend, a vésztörvényben világosan ki van mondva, miszerint a rögtönitélő biróság itéletétől sem felebbvitelnek, sem kegyelemérti folyamodásnak hele nem leend – hozzám, elmarasztalás esetére, hasztalan történnek akár felebbezés akár kegyelemérti folyamodás.
Inkey Kázmér őrnagy az 54. honvédzászlóalj parancsnoka volt ekkor Görgey seregénél. Buda ostrománál az elsők között – egyes szemtanúk szerint elsőként – ért fel a bástyákra s vitézségéért alezredesnek nevezték ki.
Kérem Tábornok Urat adja ezeket, sajnálkozó részvétem kijelentése mellett, a fogoly derék testvérének tudtára.*
A vészbírósági eljárás lefolytatására azonban a nagykállói vészbíróság nem sokkal később történt megszüntetése miatt nem került sor. Inkey fogságban maradt, de ügyét egészen a világosi fegyverletételig nem tárgyalták. (Fogságnaplójából bő részletek olvashatók Fischer C.: Die Civalart-Ulanen in den Jahren 1848. u. 1849. Wien 1897. c. munkájában.)
Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítésével.
O. Lt. OHB 1849: 5987.
