528. Arad, 1849 augusztus 11. Kossuth és a kormány kinevezi Görgeyt fővezérré, ráruházza a legfelsőbb katonai és polgári főhata...

Teljes szövegű keresés

528.
Arad, 1849 augusztus 11.
Kossuth és a kormány kinevezi Görgeyt fővezérré, ráruházza a legfelsőbb katonai és polgári főhatalmat és felhatalmazza az ellenséggel való egyezkedésre.
Kossuth és Görgey utolsó személyes találkozása feszült légkörben folyt le aug. 10-én késő este. Kossuthnak nem sikerült eltérítenie Grögeyt kapitulációs terveitől, a hajnali órákban pedig megérkezett Guyon tábornok tudósítása az aug. 9-i döntő fontosságú temesvári csata elvesztéséről.* A végzetes sorokat Kossuth azonnal átküldte Görgeynek, aki elérkezettnek látta az időt fegyverletételi tervének megvalósítására. Azonnal írt Kossuthnak és felszólította, hogy azonnal köszönjön le és adja át a főhatalmat neki. Egyidejűleg felkereste Csányi közlekedésügyi minisztert is, aki mindkettőjük bizalmát bírta, és kérte, bírja rá Kossuthot a hatalom átadására. Csányi a reménytelennek látszó helyzetben többekkel együtt szintén abban bízott, hogy Görgey a főhatalom birtokában az egész nemzetre kedvező feltételeket eszközölhet ki a cári fővezértől»; ezért még a kora reggeli órákban felkereste Kossuthot és igyekeztt őt meggyőzni a lemondás szükségességéről. Még a reggeli órákban összeült a minisztertanács is és annak hozzájárulása alapján Kossuth a következő felhatalmazást állította ki Görgey részére:
A rövid, németnyelvű tudósítást közli Görgey I., i. m. III. köt. 496. l.
Midőn Önt egyrészről minden seregnek fővezérévé kinevezzük, másrészről felhatalmazzuk, hogy a már meginditott értekezés nyomán herceg Paskeivich-Erivánszky tábornagy urral végezzen, akképen, hogy a magyar nemzet Ő Felségét a császárt kérje fel közbenjáróul, s abban, mit a nemzet törvényes alkotmányának s jogainak ugy, mint minden egyes polgár személyének és vagyonának biztositására Ő Felsége meghatároz, bizván Ő felsége jogérzetében s igazságos voltában, elfogadni készeknek nyilatkozunk.
Arad, Aug. 11. 1849.
Szemere s. k. fogalm. Borsod-Miskolci Múzeum, 1848/49-es anyag.
Közli Seress L.: Kossuth, Görgey és Szemere.
Kiadatlan leveleik. 62. l.
Görgey ezzel a felhatalmazással nem elégedett meg: ő célját, a fegyverletételt a hadsereg és a közvélemény miatt »legalis formák között akarta megvalósítani s ehhez a teljhatalom birtokára, Kossuth és a minisztérium félreállítására volt szüksége. Azonnal írt tehát Kossuthnak és közölte vele, hogy »a felahtalmazás a kivnát, közös hazánk jövőjét biztositó cél elérésére nem elégséges«, s elkerülhetetlenül szükségesnek tartja, hogy »a jelen kormány lépjen le« és ő felruháztassék a legfelsőbb polgári és katonai hatalommal.* Ezután Csányihoz sietett és felszólította, hogy kora reggeli megállapodásuk értelmében lépjen közbe Kossuthnál, a hatalomátadás végrehajtása érdekében. Csányi azonnal levelet írt Kossuthnak, és sürgette a főhatalom átadását Görgeynek, aki szerinte »nemcsak vezérlete alatt lévő seregeinek, hanem a nemzetnek szent ügyét is szem előtt tartandja intézkedéseiben.« Ezután a minisztérium még elérhető tagjaival, Aulich Lajossal és Vukovicscsal együtt közös levélben jelentették be lemondásukat Kossuthnak s kérték, tegye ő és a minisztérium is ugyanezt és ruházza át a főhatalmat Görgeyre.* Kossuth eleget tett a felszólításnak, annál is inkább, mivel közben már kézhezvette Vécsey tábornok aug. 10-i jelentését, amely a legsötétebb színekkel ecsetelte a Temesvár alatt megvert magyar sereg felbomlását.* A három lemondott minisztert ebben a levélben értesítette döntéséről:
A többhelyütt megjelent levelet fényképmásolatban közli Jókai–Bródy–Rákosi: Az 1848/49-i magyar szabadságharc története képekben. Bpest 1898. 326. l.
Mindkét levél közölve van a Magyar Salon VI. kötetében (1887.) 594. s köv. l. és Görgey I. idézett munkájában, III. köt. 505. s köv. l.
Vécsey jelentését l. O, Lt. Görgey-család iratai 10. csomó.
Csányi, Vukovics és Aulich Minister Uraknak!
Indítványukat elfogadom. A kivánt rendeleteket ide zárom. Tessék azt contrasignálni, a többieket is contrasignáltatni, a nemezthezi tudósitást kinyomatni, kihirdettetni, a másikat pedig contrasignálva Görgey tábornok urnak átadni.
Aradvár, august 11-kén 1849.
Kossuth Lajos
kormányzó
S. k. eredeti. O. Lt. Csányi iratok 1278. rakt. sz.
A Görgeyhez intézett lemondólevél és felhatalmazás szövege:
Görgey Arthur Tábornok Urnak!
Aradvár, Augustus 11-kén 1849. délután 2 órakor.
A jelen körülmények között a nemzet életének megmentése, s jövőjének biztositása körül csak a hadsereg lévén képes sikeres lépéseket tenni: ezennel a ministerek többségének inditványára is ugy magam, mint a ministerium nevében kinyilatkoztatom, hogy a jelen kormány lelép, s addig, mig a nemzet hatósága szerint máskint netalán intézkedendnék, a nemzetgyülés megbizásából eddig általunk gyakorlott polgári és katonai legfőbb kormányzási hatalmat ezennel Tábornok Urra ruházom.
Megvárom Tábornok Urtól, s azért Isten, a nemzet és a história előtt felelőssé teszem, hogy ezen hatalmat legjobb tehetsége szerint szegény hazánk nemzeti status életének megmentésére, javára, s jövőjének biztositására forditandja.
Ezennel felhatalmazom Önt ma este 8 órától kezdve, amikorra az igazságügyi ministerhez kinyomatás s kihirdetés végett megküldött, s a nemzethez intézett nyilatkozatom reménylem meg fog jelenhetni, a kormányzati hatalom gyakorlatára.
Legyen Ön hive a hazának, és Isten segitse Önnek lépteit.
Kossuth Lajos
kormányzó
Csányi László
közmunka és közlekedési minister
Vukovics Sebő
igazságügy minister
Horváth Mihály
cultus minister
S. k. eredeti. O. Lt. Görgey-család iratai 11. csomó.
Fénykép. Közli jókai–Bródy–Rákosi: Az 1848/49-i magyar szabadságharc története képekben. Bpest. 1893. 328. l.
Kossuth egyidejűleg a nemzettel is közölte a maga és a minisztérium lemondását; a három miniszter által ellenjegyzett kiáltványa így hangzott:
A nemzethez!
A szerencsétlen harczok után, a mellyekkel Isten a legközelebbi napokban meglátogatta e nemzetet, nincs többé remény, hogy az egyesült osztrák és orosz nagyhatalmasságok elen az önvédelem harczát siker reményével folytathassuk.
Ily körülmények közt e nemzet életének megmentése s jövőjének biztositása egyedül a hadsereg élén álló vezértől levén várható, s lelkem tiszta meggyőződése szerint a mostani kormány további létezése a nemzetre nézve nem csak haszontalanná, de károssá is válván: ezennel tudtára adom a nemzetnek, hogy azon tiszta hazafiui érzéstől indittatva, mellyel minden lépteimet s egész életemet egyedül hazámnak szentelém, magam s a ministerum nevében ezennel a kormányról lelépek, s addig, mig a nemzet hatósága szerint intézkednék, a leghőbb polgári s katonai kormányzati hatalmat Görgei Arthur tábornok urra ruházom.
Megvárom tőle, s azért Isten, a nemzet és história előtt felelőssé teszem, hogy ezen hatalmat legjobb tehetsége szerint szegény hazánk nemzeti statuséletének megmentésére, javára s jövőjének biztositására forditandja.
Szeresse hazáját olly önzetlenül, mint én szerettem és legyen a nemzet boldogságának biztositásában szerencsésebb nálamnál.
Cselekvéssel többé nem használhatok hazámnak; ha halálom valami jót eszközölhet számára, örömmel adandom életemet áldozatul.
Az igazság és kegyelem Istene legyen a nemzettel!
Aradvára, augustus 11-én, 1849.
Kossuth Lajos kormányzó.
Vukovics Sebő, igazságügyminister.
Csányi László, közmunka és közlekedési minister.
Horváth Mihály, cultusminister.
Egykorú nyomtatvány. O. Lt. 1848/49-i nyomtatványok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT