43. Debrecen, 1849 április 22. Kossuth felszólalása a képviselőház ülésén: törvényjavaslatot nyujt be a hadsereg 50 000 fővel val…
43.
Debrecen, 1849 április 22.
Kossuth felszólalása a képviselőház ülésén: törvényjavaslatot nyujt be a hadsereg 50 000 fővel való szaporításáról és a csajkás kerületnek Bács megyébe való visszakebelezéséről.
Debrecen, 1849 április 22.
Kossuth felszólalása a képviselőház ülésén: törvényjavaslatot nyujt be a hadsereg 50 000 fővel való szaporításáról és a csajkás kerületnek Bács megyébe való visszakebelezéséről.
A képviselőház ülése délelőtt 11 órakor nyílt meg Almássy Pál elnöklete alatt. Néhány napirend előtti tárgy egy rövid elintézése után az elnök bejelentette, hogy Kossuth kormányzó-elnök előterjesztést kíván tenni. Kossuth a képviselők feszült figyelme közben kezdte meg beszédét:
Mielőtt alázatos inditványt tennék azon tárgyra nézve, melly végett megkértem a t. elnök urat, hogy ma ülés tartassék, a most felolvasott jegyzőkönyv folytán bátor vagyok megjegyezni s a tisztelt ház figyelmébe ajánlani, hogy a Kubinyi képviselő ur által inditványozott esküformának tárgyalásánál méltóztassanak figyelemmel lenni a körülményekre, mert én részemről, s mind azok kiket a reám bizott hatalomnál fogva ministerekké nevezek, kétségtelenül az esküt szent dolognak tartjuk, mellet a szó legszorosabb értelmében meg kell tartani; s ha most, midőn forradalmi időket élünk, arra akarnak minket kötelezni, hogy Verbőczy törvényeinek korlátai között mentsük meg a hazát, akkor bizony nem vállalom el ezen kötelességet.* Mondottam a napokban is hogy jöhetnek elő körülmények, s most is a csajkás kerületre nézve szükségesnek tartottam elhatározni, hogy annak katonai szerkezete megszüntetvén, Bácsmegyébe kebeleztessék. Sok illyen eset adhatja magát elő, s a ki intézkedik illyenekre nézve, felelni fog iránta az országgyülésnek és a nemzetnek, hanem ha előlegesen megkötik az embert, hogy mindig nézze meg a Corpus Jurist, akkor bizony nem mentjük meg a hazát. Azt hiszem esküt kell tenni, s ha valaki tesz ollyasmit, mi a hazára ártalmas, felelni kell neki, de én a felelősséget tágabb értelemben veszem, s azt tartom, hogy a körülményekre kell figyelmezni. – Én csak rövid motivatio mellett fogom előterjeszteni inditványomat, mert azon hazafiak, kiket a ministeriumok elvállalására felszólitottam, minthogy combinatiommal egészen készen vagyok, többen közülök nemcsak távol, de hivatalos foglalkozásban is vannak, ugy hogy rögtön levelem vételével további rendelkezések nélkül helyeiket el nem hagyhatják, s igy bizony még e perczben is csak magam vagyok kénytelen a kormányzatról intézkedni, és sajnálom, hogy a törvényjavaslatot is magam vagyok kénytelen előterjeszteni, s nem fordithattam reá nagy figyelmet, sok dolgaim között. Azért kérem előlegesen a tisztelt házat, hogy csak meritumára nézve méltóztassanak azt inditványnak venni, nem pedig szerkezetére nézve, mert a szerkezetre nem fordithattam annyi gondot, egészségemtől is akadályoztatva. Az egész az, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat nyomán, melly által az ország a szabad europai statusok sorába van igtatva, azt hiszem, hogy ami különben is már a szükséghez tartozott volna, még inkább szükségessé vált, t. i. az ország honvédelmi erejének szaporitása; mert minél imposantabb, állást vesz a nemzet, annál kevesebb vérbe és áldozatba fog kerülni tökéletes megszilárditása azon állapotnak, mellyet a nemzetgyülés kimondott. Ezt mulhatatlanul szükségesnek vélvén, egy kis törvényjavaslatot vagyok bátor előterjeszteni a háznak bölcs elhatározása elé, ujólag kijelentvén, hogy annak csak meritumát méltóztassanak tekintetbe venni. (Felolvassa az indítványt.)
A képviselőház ápr. 21-i ülésében Kubinyi Ferenc békepárti képviselő határozati javaslatot nyújtott be a kormányzó elnök és a miniszterek által leteendő esküről. A beterjesztett szöveg szerint a kormányzó és a miniszterek arra esküsznek, hogy »a nemzethez hűséggel, az alkotmány iránt hódolattal, a fennálló törvények iránt engedelmességgel« fognak viseltetni, »azokat megtartják és másokkal is megtarttatják«. (Közlöny, ápr. 25.) A Kossuth által joggal kifogásolt szöveget megváltoztatták s a kormányzó és a miniszterek máj. 14-én arra tettek esküt, hogy a nemzet Függetlenségi Nyilatkozatát minden következményeiben fenntartják s engedelmeskednek a nemzetgyűlés törvényeinek és határozatainak.
Törvényjavaslat.
A hadseregnek 50 ezer fővel szaporitása elrendeltetik.
A mult évben elrendelt katonaállitásból netalán még hátralevő illetőségeknek kiállitásán felül a hazát védelmező hadseregnek 50 ezer fővel szaporitása ezennel megrendeltetvén, ezen haderőnek kiállitása iránt következők határoztatnak:
1. A törvényhatóságok közti kivetésben arányul azon kulcs fog szolgálni, melly szerint a mult évi ujonczállitás kivetve volt.*
A korábbi újoncozásnál a szept. 26-i, 4441/NÖ számú miniszterelnöki rendelet volt az irányadó. Ennek értelmében az első 50 000 újnoc kiállításához a törvényhatóságok minden 127 lakos után 2 újoncot adtak. A rendelethez mellékelve volt a táblázat is. Az új törvény alapján kiállítandó újoncok törvényhatóságonként feltüntetett táblázatát l. Belügymin. debreceni iratok 269. rakt. sz.
2. §. A törvényhatóságok a rájok eső illetőséget községenkint hasonlóképen a mult évi arány szerint vetendik ki, s a községek a rájok vetendő illetőséget mindenek előtt toborzás utján igyekezendnek kiállitani, ugy mindazonáltal, hogyha azt a kiszabadandó határidőig akként ki nem állitanék, a hiányzó számnak kiállitása sorhuzás utján történjék. A sorshuzás a 19 éveseken kezdetik, s ha ezekből a hiányzó szám ki ne telnék, a rendre egymásután veendő egy-egy éves korszakok szerint fogván folytattatni.
3. §. Foglalópénzül minden ujoncz számára 20 forint határoztatik, mit az illető községek fizetnek; de az nekik országos adóba fog betudatni.
4. §. Ha mindazonáltal valamely község illetőségét a kiszabandó határidő alatt ki nem állitaná, a hiánynak a hátramaradó község rovására kiállitását szintúgy kiszabandó határidő alatt az illető törvényhatósági tisztviselő fogja bármi áron eszközölni, melly ár ezen esetben a község adójába nem fog betudatni.
5. §. Ennek végrehajtásaért az illető tisztviselők akként felelősök, hogyha azt pontosan eszközölni elmulasztanák, az illető törvényhatóság főbb tisztviselője hasonló felelősség terhe alatt, az ő költségökre tartozandik a hiányt pótolni.
6. §. A szolgálati időszak ezuttal is négy évre határoztatik, s a kivételekre és helyettesitési engedélyre nézve a mult évi ujonczállitásnál szabályul szolgált határozatok ez alkalomra is szolgálnak.
7. §. A kormány a nemzet függetlenségi nyilatkozata alapján a katonaság számára uj esküformát fog megállapitani.
8. §. Ezen törvény végrehajtásáról az ország kormányzó elnöke, az illető ministeriumok utján gondoskodandik.
Ennyiből áll inditványom, méltóztassanak azt kinyomatni s tanácskozás alá venni.* Egyuttal, mert fordulnak elő esetek, a mostani viszonyok közt, hol szinte kénytelenségben van a kormány valamit tenni, a mi szorosan a fenálló törvények korlátain tul terjed, hanem tenni felelősségre, épen azért azon esetről, a mellet emlitettem, szinte egy kis törvényjavaslatot terjesztek elő, mert ugy hiszem, ezután nem határozatok fognak hozatni, hanem törvények. (Felolvassa indítványát a csajkás kerületnek Bácsmegyébe visszakebelezéséről.)
A képviselőház ápr. 24-én hosszú vita után változtatás nélkül elfogadta Kossuth törvényjavaslatát. (Közlöny, ápr. 27.). A törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelet ápr. 29-én jelent meg. (Közlöny, máj. 2.)
Törvényjavaslat.
A csajkás kerületnek Bácsmegyébe visszakebelezéséről.*
A csajkás kerülettel kapcsolatos problémákra l. a 30. l. l. jegyzetét.
1. §. Az ország kormányzó elnökének azon rendelete, miszerint a haza ellen fegyveres pártot ütött csajkás kerület katonai szerkezetét, s kerületi állását megszüntetni, a csajkás zászlóaljat feloszlatni, ezen kerületet Bácsmegyébe visszakebelezni rendelte, ezennel helyeseltetvén, törvénybe igtattatik, annak minden részleteiben és következéseiben foganatba vételére a kormány utasittatik.
Ennyiből áll alázatos előterjesztésem, nem indokolván azt egyébbel, mint azzal, hogy minél imposantabb állásba teszi magát a nemzet, annál kevesebb vérbe és áldozatba kerül ezen állás megszilárditása (Igaz!) Igyekezni fogok megértetni a néppel, hogy az reá nézve nem teher, hanem ujabb terheknek és szenvedéseknek az ő vállairól való levétele, ha most szaporittatik a nemzetnek ereje. (Helyes.)
Egyszersmind kötelességemnek tartom jelenteni, hogy felső Magyarországot, a mint ak örülményeket látom, hazánk ellensége politicájává vette fel Gallicziábóli folytonos beütésekkel háboritani; következőleg, részint intézkedtem, részint folytonosan intézkedni, és gondot forditani fogok arra, nyiltan kimondom, hogy Magyarországban ezen invasiók, nemcsak hogy a történtek legyőzessenek, hanem hogy az ország azoknak lehetősége ellen is biztosittassék. (Tetszés.) S e végett felső Magyarországon a szükséges erőknek összevonásáról, és előteremtéséről gondoskodni kötelességeim közé tartozik. Jelentem egyuttal, hogy felső Magyarországnak a Gallicziából folytonosan fenyegető invasiók elleni biztositás szempontjából müködendő hadsereg fővezérévé Dembinszki van kinevezve. (Éljen!)
A főtábor már, Istennek hála, olly szép tért nyert vissza, hogy az onnani tudósitások már nem épen olly szinüek, mint aminőkhöz a mult időkben szokva voltunk, hogy 12 óra alatt tudtuk, mi történik a hadseregnél; már most a courirokban egy kissé gyorsan kell járni, és sem éjjel sem nappal nem pihenni, hogy csak 3 nap alatt is meghozhassák a tudósitást; és nem minden courir járván egyforma gyorsasággal, most az utóbbi tudósitás is 5 nap alatt érkezett meg a táborból. Gondolom, örvendetes dolog, miként annyira vertük vissza az ellenséget, hogy 5 nap szükséges a tudósitás meghozására. (Tetszés.) Azon tudósitás a szerint hangzott, hogy hadseregeinknek azon része, a melly Vácznál egy részben ütközvén, onnna egy kissé feljebb vette a maga utját, és már most minden kétség nélkül ki lehet mondani, legközelébb azon czélból, hogy Komáromot a nemzet számára biztositsa, s az ostrom alól felmentse. – Ez már e perczben minden valószniüség szerint végre van hajtva;* az utóbbi munkálatokat már nem lehet emlitenem; tehát 16-án ment által seregünk azon egy része a Garam vizén, a hol Jablonovszkinak Vácznál megvert serege egy brigadával megerősitve, az által menetelt akadályozni akarta; arról, ha valljon valósággal megakadályoztatta-e? nincs tudomásom a távolság miatt, de nem lehet, hogy akadályoztatta legyen, mert már ott igazán még csak vitézségre sem volt részünkről szükség, miután ott seregünk tulnyomó erővel állott.*
Komárom várát az előző napon, ápr. 21-én érte el elsőnek egy kis magyar lovas csapat, amely a várparancsnokká még márciusban kinevezett Guyon tábornokkal az élén keresztültört az ellenséges ostromzáron. A közeledő magyar seregek előtt az ostromgyűrű a Duna balpartján felbomlott és ápr. 22-én – Kossuth beszédének időpontjában az első magyar csapatok bevonultak a várba.
Az ápr. 19-i diadalmas nagysallói ütközetről nincs még tudomása Kossuthnak.
Vettem azon tudósitást is, hogy azon megyéknek, különösen Zólyom megyének, és Gömör megye felső részének népe megunván a zsarnokoskodást, mellyet az ellenség rajta elkövetett, valóban már nem várja pusztán a haza fegyveres erejétől a maga megmentését, hanem maga elannyira megmozdult, hogy a népnek ezen mozdulata, amint az ellenséges ottani parancsnoknak elfogott leveléből látszik, őket igen nagy aggodalomban tartja, hogy folytonosan segitségért könyörögnek fővezéröknél. Sajnos az egész dologban csak az, hogy ők segitséget nem kaphatván, a mint leveleiből látszik, talán még azon barbárságra vetemedhetnek, hogy a városok leégetésével fogják tetézni az austriai ház büneit, a mint fájdalommal kell kimondanom, – épen vevém a tudósitást, hogy die gute Stadt Neusohlt különösen fenyegetik, mert ezen város, a mint tudósittatom, azon jó Beszterczebánya város, mellyről reménylem, – hogy azon lelkesedés, melly azt eddig éltette, fenn fogja ezen körülmények között is tartani; amint hogy a haza részéről a kormány is, ha a haza iránti hüség tekintetéből valamit szenvedne, szenvedéseit mielőbb enyhiteni, szent kötelességének fogja tartani. (Helyes!)
Aulich tábornok, a ki Pest előtt állt seregével, 17-kén az ellenséget megtámadta, és igen tetemesen megverte (éljen), ugy, hogy még a Rákosról egészen be Pest falai közé szaladt vissza az ellenség. (Tetszés.) Mot fejlődésben vannak ezen munkálatok; egyebet tehát most nem jelenthetvén, remélem, hogy kevés idő alatt kedvező positiv eredménnyel lehetek, szerencsés a tisztelt képviselőházat megörvendeztetni.
Ez az, mit előterjeszteni kötelességemnek tartottam. Egyébiránt magamat szivességökbe ajánlom. (Éljenzés.)
Elnök: Kormányzóelnök ur jelentése következtében a bemutatott törvényjavaslatok ki fognak nyomatni, miután a közelebbi ülésben szőnyegre kerülendnek. Egyéb tárgy nem lévén, az ülést befejezem.
Vége 12 órakor.
Közlöny, április 26.
