1. Szolnok, 1848 szeptember 27. Kossuth utasítása Blaskovics Gyula hevesi alispánnak: ismerteti vele a hevesmegyei népfelkelés me…
1.
Szolnok, 1848 szeptember 27.
Kossuth utasítása Blaskovics Gyula hevesi alispánnak: ismerteti vele a hevesmegyei népfelkelés megszervezésének szabályait.
Szolnok, 1848 szeptember 27.
Kossuth utasítása Blaskovics Gyula hevesi alispánnak: ismerteti vele a hevesmegyei népfelkelés megszervezésének szabályait.
Kossuth Lajos országos biztostól
Blaskovics Gyula urnak, Heves megye első alispánjának.
Jellasich pártütő tábora Pest vármegye szélén áll, – minden jelek oda mutatnak, hogy még az ellenség egy része Budánk nyomul, addig másik része Adony táján akarna a Dunán átkelni, s a fővárost, s a Duna és Tisza közt fekvő magyar téreket elfoglalni, hogy a magyar népet elusztitsa, vagy rabbá tegye. Az ellenség utját rablás és pusztitás jelelik.
Hazánk e nagy veszélyének helyzetében, mellybe azt hitszegés, árulás, pártütés és lázadás hozá, az ország megmentését csak általános népfelkelés eszközölheti, melly még a dunántuli megyékben az ellenség háta mögött müködik, – a Dunán innen öszve seregelve az ellenségnek a Dunán átkelését megakadályozza, s Jellachich táborának a rác lázadókkal egyesülését lehetetlenné tegye; mert ha az meg nem akadályoztatik, a magyar nemzet annál inkább veszve van, minthogy Erdélyben az oláhokat szintugy felbujtogatta a reactio, a Felvidéken pedig fegyveres csehek törtek be, s lázitják a tótságot.
Én tehát, mint tellyes hatalommal felruházott országos biztos a ministerelnöknek f. hó 24-én kelt rendelete által a végett küldettem ki, hogy az általános népfelkelést eszközöljem s rendeztessem. Hazánknak minden vidékein, mellyeket e czélra alkamlasaknak itélendek, a ministerelnöknek emlitett rendelete által egyszersmind minden hatóságok és tisztviselők oda utasittatván, hogy intézkedéseimet végrehajtani, s nékem a népfelkelés eszközlésében mindennemü segélyt nyujtani felelet terhe alatt szoros kötelességöknek imserjék.
Müködésemet Pest megyében Czegléd, Nagykőrös, Kecskemét és Abony városokban kezdettem meg, melly helyekről 3 nap alatt mintegy 10–11 ezer főnyi népfelkelési sereg rendeltetése helyére, Kunszentmiklósra indul, részint már el is indult.*
Kossuth szeptembervégi toborzóútja első szakaszának eredményeire l. saját leveleit, jelentését és beszámolóit, valamint az általa kinevezett népfelkelési biztosok jelentéseit, Kossuth a Honv. Bizottmány élén, I. rész .6., 8., 9., 24. és 92. sz. alatt, 32. s köv., 8. s köv., 59. s köv. és 161. s köv. l.
Részint a veszély közösségénél fogva, részint mert nem voltam méltányos, hogy a felkelt pestmegyei nép veszélyeiben és országvédelmező kötelességében a hasonló veszélynek kitett szomszéd Szolnok városának tősgyökeres magyar lakossága egyenlően ne osztozzék s részint azért, hogy a Duna vonalt kell megvédeni, ha nem akarjuk, hogy a Duna és a Tisza közt fekvő magyar vidék elpusztittatván, hazánk egész veszélye a Tiszára nehezedjék, Abonyból Szolnokra jöttem s itt némely más szomszédos vidékbeliek jelenlétében is az általános népfelkelés iránt intézkedtem. Intézkedéseimnek részint végrehajtásával, részint végrehajtásokrai felügyelettel Halasy Kázmér szolgabiró urat bizom meg.
Mit midőn Alispán Urnak ezennel hivatalosan tudtára adnék, egyszersmint, minthogy a veszély sürgőssége a hosszadalmas megyei utat követni most nem engedheti, azon teljhatalomnál fogva, mellyel mint országos biztos felruházva vagyok, ezennel szoros felelet terhe alatt a király és a nemzet nevében utasitom első Alispán Urat, hogy a magyar nép kiirtására irányzott országos veszedelemnek elháritása végett az általános népfelkelést Heves megyének többi részeiben is azonnal eszközölje, eszközöltesse és foganatba vétesse.
Szükségesnek találom mindazáltal megjegyezni, mikint az eszközlésnek két stadiuma van: az egyik az, hogy a Pest megyéhez közelebb fekvő lakosság, különösen a nagyobb községek s hozzájuk csatolandó kisebb helységek lakosai nyomban tömegestül a pestmegyei felkelt nép segitségére küldessenek; a másik stádium pedig az, hogy a megye távolabbi részeiben a népfelkelés rögtön elrendeltessék, felkészitessék s olly állapotban tétessék, hogy a veszély sulyosbulása esetére helyére rögtön megindulhasson.
Alispán Ur belátására bizom elrendezni, hogy megyéjének mellyik része az első, mellyik a második stádiumba sorozandó, kijelentem mindazonáltal, hogy szükség esetében Heves megyében magam is megjelenendek, s kérem Alispán Urat akként intézkedni, hogyha erről tudósitandom, harmad nap alatt a tudósitásomban majdan kijelelendő helyen bizottmányi ülést tarthassak.
A népfelkelés eszközlésére és rendezésére nézve az utasitás magában a népfelkelés eszméjében, a haza nagy veszélyében, s a hon mindenároni megmentése kötelességeinek éreztében fekszik s ezért én csak a következő lényeges utasitási pontokat tartom szükségesnek szoros alkalmazásul kijelölni:
1-ör. Az általános népfelkelés nem márul holnapra halasztható, de hosszabb időre számitott rendes katonáskodási hivatást, hanem azt foglalván magába, hogy a közel fenyegető veszéllyét az ellenség berohanásának elháritsuk, szükséges, hogy a felkelésben az öszves fegyverfogható nép, mind aki csak karját birja, korra, vagyonra, rangra való különbség nélkül személyesen részt vegyen, itt meghatározott számról, vagy helyettesitésekről szó sem lehet; mert gazdag és szegény egyaránt tartozván életét s hazáját menteni, aki helyettesithető volna, az maga személyében tartozik felkelni, s azért első alapszabálynak tessék tekinteni, hogy a népfelkelésben minden fériu, aki csak karját birja, személyesen résztvenni tartozik s e kötelesség alól csupán csak az erőtlenség és betegség menthet fel akárkit is. A tellyesen nélkülözhetlen cselédségnek honmaradására nézve azonban vagyon bátorsági tekintetből méltányos figyelem lehet.
2-or. De mivel a fegyverfogható férfilakosságnak felkelése s kiindulása mellett a közbátorságot gondoskodás nélkül hagyni nem lehet, azért kivétel alá esnek azon, de csak azon köztisztviselők és községi előljárók, szolgák, pusztázó katonák és őrök, kik a közbátorság tekintetéből nélkülözhetlenek.
Hogy azonban ezen kivétel kibuvó ajtócskává ne váljék, Alispán Urnak kötelességévé teszem ekként honmaradható egyéneket a lehető legnagyobb óvatossággal és gazdálkodással személyenként kijelölni, s illetőleg megbizottjai által kijeleltetni. Szükség egyszersmind gonddal lenni, hogy a honmaradó gyámoltalanabb lakosság lelki vigasztalás és orvosi segéd nélkül ne maradjon – de az is szükséges, hogy ezzel a felkelő nép is elláttassék. Semminemű más kivételnek hely nem adatik.
3-or. E szerint a honmaradó gyámoltalanabb lakosság közbátorságának fenntartása csak a legnélkülözhetlenebb személyzetre lévén szoritva, a védkaroknak hiányát a törvény szigoruságának kell pótolni. És ezért én a reám ruházott teljes hatalomnál fogva mindazon vidéket és községet, honnan a népfelkelés mozduló állapotban tétetik, ezennel a király s a nemzet nevében ostromállapotba helyhezek s annálfogva rendelem, hogy a közbátorságnak háboritói a legszigorubb katonai törvények szerint kérlelhetlenül büntettessenek. – Alispán Ur tehát evégre nyomban rögtönitéló biróságokat állitand.
4-er. Méltányosnak találom azt is, hogy mig a védelmező férfisereg távol van, a hon maradottak polgári keresetekkel ne zaklattassanak, azért is a népfelkelés idejére s azon helyre nézve, honnan a felkelő sereg mobilizáltatik, a polgári perlekedés ezennel felfüggesztetik.
5-ör. De mindenek felett szükséges, hogy az ostromállapotból következő fenyitéki szigoruság a népfelkelés sikeresitésére kérlelhetlenül alkalmaztassék: azért e részben az engedetlenség, hanyagság és mulasztás, de kivált az ellenszegülés, néplázitás, bujtogatás s a hazafiui készségnek lehangolására számitott áskálódások a hadi törvények teljes szigorusága szerint büntetendők.
6-or. A népfelkelési seregnek fel kell fegyvereztetni s evégett nemcsak mindenki köteles, akinek arra módja van, magát bárminémü fegyverrel ellátni, hanem egyszersmind elengedhetlenül szükséges, hogy mindennemü fegyver, bárkinél találtassék, a felkelő sereg használata számára mindenkitől requiráltassék, s használat végett jegyzék mellett az illető sereg parancsnokok által átvétessék.
7-er. Azonban a népfelkelésnek nem az lévén közvetlen czélja, hogy az ellenséggel homloksorban szembe szálljon, hanem, hogy őt hátbul s oldalról nyugtalanitsa s fogyassza, haladását, hátrálását közlekedései eszközeit elrontsa, akadályozza, marhát, gabonákat előtte eltakaritson, az ellenség élelmi szereit elfogdozza, társzekereit elfoglalja, betegeit, elmaradozóit, s kisebb csapatait elvágja és elfogja s őtet aszerint pusztitsa, kevesbitse: a nyilt csatáktól óvakodjék, de a nyugtalanitásokkal soha fel ne hadjon, s őtet soha pihenni, nyugodni ne engedje, kivált pedig a folyókoni átszállását akadályozza. Mind ezen czélok végett nem épen szükséges, hogy a felkelő nép mind lőfegyverekkel legyen ellátva, mikkel különben is a gyakorlatlanok bánni nem tudnának, hanem elégséges, ha mindenkinek, kitül más nem telik, legalább egy lándzsája, kaszája, fejszéje van. Eszerint kell tehát a népet felfegyverezni, de világosan megjegyzem, hogy azokat, kik magok, vagy községek részéről még illy fegyverrel sem láttatnának el, az ország kormánya fogja felszerelni kaszákkal ellátni, mint Kunszentmiklóson, mint a Dunán inneni népfelkelés számára további rendeletig kijelölt helyen fognak átvenni, hova a ministerelnök evégett már sok ezer kaszát leszállittatott.
8-or. Élelemmel az utra nézve a felkelő nép részerint maga magát látja el, részerint községe által segittetik, de amint rendeltetése helyére megérkezik, élelmezéséről az ország kormánya fog gondoskodni, s erre nézve a szükséges intézkedések már megtétettek, az mindazáltal magában értetvén, hogy élelmet ád a kormány, de az egész népnek fizetést nem adhat, zsold tehát a népfelkelésnél nem jár.
9-er. A kormánynak ugy fegyverkezési, mint élelmezési tekintetben tájékozása végett mulhatlanul szüksége, hogy minden népfelkelési csoportnak, amint lakásáról kiindul, száma, minősége, fegyverzeti állapota, kiindulásának és rendeltetése helyére megérkezésének valószinü ideje eránt a ministerelnök futár által értesitessék.
10-er. Mindazon helységből, melynek népfelkelése a rögtön mobilizálandó első stadiumba tartozik, a népfelkelésnek három nap alatt rendezetni, kiállittatni, utnak indittatni kell és pedig egyenesen Kunszentmiklósra, hacsak a ministerelnöktől időközben más rendelet nem érkeznék.
11-er. Legnagyobb szolgálatot teheti a lovasság, azt tehet a lehetőségig szaporitani kell.
12-er. Minden nagyobb községben, honnan legalább is 500 ember kiáll, egy népfelkelési hadi parancsnokot és egy polgári biztost fog Ön nevezni, a kisebb helyiségeket pedig egyesitendi.
13-or. Ezen biztosok és parancsnokok a népfelkelés rendezésében és vezérletében a fegyelemre szorosan ügyelve ezennel mindazon teljes hatósággal felruháztatnak, mellyel én, mint országos biztos vagyok terjedtebb körben felruházva.
14-er. Az önkéntesek és ujonczok kiállitása amennyiben már munkában van, a népfelkelés miatt nem késleltetendő. Különben magában a népfelkelési seregben folytatandó és eszközlendő.
15-ör. Valamint én a reám bizottakról a kormánynak felelőse vagyok, ugy Önt irányomban, s az Ön által megbizandókat Ön irányában a sikeres végrehajtásról személyesen felelőssé teszem. Eljárásának további szabályozását Alispán Ur a körülményekből s a veszély nagyságából, azon hazafiui indulatbul meritendi, mellytől várja a haza, hogy a hon megmentésének eszközlésére hivatása körében fáradhatatlan buzgalommal körzedolgozandik.*
A rendelkezés számos hasonlóságot mutat fel a kecskeméti népfelkelési biztosoknak szept. 25-én kiadott rendelet egyes pontjaival. (L: Kossuth a Honv. Bizottmány élén, I. rész 34. s köv. l.)
Kelt Szolnokon, sept. 27.-én délután 2 órakor, 1848.
Kossuth Lajos
népfelkelési teljhatalmu országos biztos
Másolat. Hadtört. Lt. 1848/49-i vegyes anyag 39. csomó.
Mellette Puky Miklós másodalispán kísérőirata Eger városához azzal a megjegyzéssel, hogy a város a Kossuth által kijelölt két kategória közül a másokba tartozik.
