48. Debrecen, 1849 január 10. Kossuth levele Görgeynek: szemrehányásokat tesz neki a kormánnyal szembeni engedetlensége miatt és …

Teljes szövegű keresés

48.
Debrecen, 1849 január 10.
Kossuth levele Görgeynek: szemrehányásokat tesz neki a kormánnyal szembeni engedetlensége miatt és megszabja további működése irányát.
Görgey Tábornok úrnak
Kelt Debreczenben, jan. 10, 1849.
Valameddig a nemzet parancsából az ország kormányzatának irtózatos terheit viszem, a hadseregek mozdulatainak irányzatát tisztem s hatóságom szerint kormány tag társaimmal én fogom elhatározni, s a seregvezérektől, kiket a seregek élire állítok, a nemzetnek általam pronunciált parancsai iránt engedelmességet követelendek; mert én vagyok a nemzet sorsáért, én a vezérek jó választásáért a nemzetnek becsületemmel, éltemmel, mindenemmel felelős.
Emlékezzék Tábornok úr igéretére, mellyet tőn, midőn a vezéri pálcával megkínáltam, s vele szegény hazánk sorsát kezeire bíztam.* Én vagyok Tábornok úr eljárásáért Isten, a világ, a história, s ön lelkiismeretem előtt felelős.* Mi köztünk egy erkölcsi szent kapocs van fűzve, minél szentebb emberek közt nem volt soha, s melly ha gyöngének tapasztaltatnék, kétségbe kellene esni az emberiség felett.
Görgey fővezéri kinevezésére l. Kossuth nov. 1-i pozsonyi jelentését az OHB-nak és nov. 9-i képviselőházi beszámolóját. (Előző kötet 321. s köv. és 380. l.)
Kossuth nov. 9-én becsületével állt jót Görgey hűségéért a képviselőház előtt. (L.: előző kötet 381. l.)
És engedjen meg Ön a keserves hazafiúi fájdalomnak, melly lelkemre súlyosodott szegény nemzetem sorsa felett, ha kimondom, hogy jövendőben az ország kormányának (bár én, bár ki más legyen annak elnöke) utasításaihoz szorosabb alkalmazkodást kívánok, mint a múltban tapasztalék.
Mert a lelkemet nyomó kínok között egy sincs mardosóbb, mint annak tudása, hogy ha rendeleteim pontosabban teljesítetnek, most hazánk országos existentiája nincsen veszélyben.
Rendelém: hogy Pozsont tartsa Ön – s ön azt felelé, hogy ez csak addig lehet – míg Nádas, Nagyszombat a mienk. És mégis a veszély perczében egy embert küldött Nagyszombat védelmére a helyett, hogy a Szerdahelynek leutasított posonyi sereget vele küldötte volna az ellenséget megverni.
Megtörtént a szerencsétlen retirada.
Akkor rendelém: hogy Komáromban 4000 embert hagyva, s Duna bal parti sereget vonja magához Győrré – Ön nem tevé. – Mivé lennénk, ha a többi vezérek Ön példáját követve, nem vinnék s rendelnék oda seregeiket, ahová kormány parancsolja, s az egyik tán Aradnál maradna, míg a kormány Erdélybe rendeli, a másik tán Bács megyét fedezgetné, míg tán fel a Tiszához parancsoltatnék.
Rendelém: húzza Ön ösze a jobb s balparti erőt és támadjon Mosony felé. Ön nem tevé.
Rendelém, hogy a Gajai positioban ütközzék ön, nem ütközött.
Rendelém, hogy ha Perczel megtámadtatik, Ön a centrummal nyomuljon előre támadólag. – Ön nem tevé, hanem Martonvásárig retirált, s még ezen tudósítása meg sem melegedett kezemben, már Promontorról irt, hogy Budára vonul vissza: s ezzel az országgyűlés s kormány elvonulására kényszerített.*
A Kossuth által felsorolt mozzanatokra vonatkozó leveleket napról-napra megtalálhatja az olvasó az előző kötet 1848 decemberi anyagában.
De én feladtam az ország nagy részét, felrendeltem Perczelt, fel az eszéki bácsi, bánáti seregeknek olly részét, hogy az által ama seregek egészen tehetetlenekké váltak – és jan. 1-sőjén Budapesten 35,000 ember volt! az ellenséghez számban is egyenlő. Megrendelém határozottan, hogy ütközet nélkül a fővárost feladni meg nem engedem – s ön feladta a promontori positiót a tétényi successus perczében* és feladatott a fő város kardcsapás nélkül!
A Vilmos-huszárok tétényi győzelmére l. Csányi jan. 4-i jelentését 20. sz. alatt, 41. s köv. l.
Mi végett hoztam hát fel az ország nagy részének feladásával 18,000 ember segítséget, ha nem avégett, hogy ütközzenek. Vagy ollyanok a seregek, hogy nem ütközhetnek? akkor lőjjük magunkat főbe, mert az örökös retiráda által jobbakká soha sem válnak, s ha a világból ki retirálnak is, azzal az országnak egy hájszálnyit sem használnak.
Ön – mint hallom – seregének szelleme iránt panaszkodik.* Örökös retráda mellett nem lehet jó szellem – az s a vele összekötött sok szenvedés, mellyen segíteni Isten sem képes, lehangolja az oroszlánt is.
A levél megírására minden jel szerint az adott Kossuthnak alkalmat, hogy Csányi a főváros kiürítése és a szállítmányok elirányítása után ezen a napon érkezhetett meg Debrecenbe; tőle részletes, szóbeli értesüléseket kapott Kossuth mindarról, ami a fővárosban és a seregnél a kormány eltávozása óta történt.
Ön a nép szelleméről panaszkodik – a merre a hadsereg fut – s a fegyelem hiánya, miatt elszáguldó traineurök heverik a lelkeket – balgaság volna a néptől lelkesülést kívánni.
Bemnek a legdesorganisáltabb, megfélemlett, lelketlen, szétbomlott 8000 embert adtam – ő kimondta e szót »előre«, jól combinált marschokkal győzelemre vezette, s nem csak egy ember el nem szökött tőlle, hanem most legjobb szellemű 18,000 embere van.
A múltakról hiában beszéllünk. Ezeket csak azért hoztam fel, hogy a szegény haza szent nevében kijelentsem, mikint jövendőre múlhatlanul megkívánom, hogy amit a nemzet nevében rendelendek, az pontosan teljesítessék. A múltnak minden szerencsétlensége ezen nem teljesítésből eredett.
A mi Tábornok úr jövendő hadi működéseit illeti, tervének lehet jó oldala, ha e szót position halten kitörli Ön szótárából, s e szót teszi helyébe, vorwärts, de ennek sikere csak úgy lehet, ha gyors mozdulatokkal, s pihenést nem ismerő energiával hajtatik végre. Ön pedig futárja által, ki nekem, az ország kormánya elnökének egy szó jelentést sem hozott Frideczkinek nem tudom mivé lett alkalmaztatásán kívül,* aggodalommal értettem, hogy ön január 6-án még Váczon szándékozott maradni. Így saját tervéből semmi sem lesz.*
Frideczky Lajos nógrádi képviselő ebben az időben a bányavárosokban Görgey seregének fegyver- és lőszerellátása körül tevékenykedett. (V. ö. Görgeynek Frideczkyhez írt jan 20-i levelével, O. Lt. Görgey-iratok 13. fasc.) Ezért kérte Görgey, hogy továbbra is a táborban maradhasson.
Görgey a január 3-i haditanács határozatai értelmében a Duna balpartján észak, majd nyugat felé támadólag kellett volna fellépnie az osztrák főerő mögött és meg kellett volna kísérelnie az ostromlott Lipótvár felszabadítását. (L. még Görgey jan. 5-i, Vácon kelt levelét Csányihoz, amelyben 600 000 forintot kért tőle serege pénztára számára. O. Lt. Csányi-iratok 1278. rakt. sz.)
Én gyakori jelentéseket kívánok Tábornok úrtól, s első jelentésétől függesztem fel operatio irányának meghatározását, addig magában értetvén, hogy míg más nem rendeltetik, megállapított tervét erélyesen kövesse.
Azonban következőket részint megkívánok, részint határozott feleletet kérek:
1. Ön Posonytól Budáig ütközet nélkül elvesztett 5000 embert – a traineurök borították el az utakat – kérem Tábornok urat, méltóztassék a legszorosabb fegyelmet kérlelhetlenül feltartani, különben attól tartok, hogy serege ütközet nélkül fog szétfoszlani – még január 7-kén is tele volt a Váczi út traineurökkel.
2. Írja meg nekem határozottan, elhatározott erős szándoka e – mellytől semmi körülmények közt el nem áll – gyorsan offensive előre menni, s az ütközetet keresve keresni, mert csak ez esetben van tervének értelme. Ha nem offensiváról, hanem positiók tartásáról gondolkozik, úgy hadi operátióinak irányát meg fogom változtatni, mert offensiv hadviselet lehet megosztott erővel, de ha erre nem számíthatok, ha defensivára kell szorítkozni, – akkor nem megosztani, hanem concentrálni fogok minden sereget.
Ön tervének gyenge oldala, hogy elzárta magát a kormány gondoskodásának lehetségétől pénzben, ruházatban, élelemben.
Mutatja ennek gyenge oldalát első marsch statójároli irata, mellyet Csányinak (s nem a kormánynak!) írt, s mellyben csak 600,000 ftot kér és pedig apró bankjegyekben; s e mellett azt írja, hogy minden cassákat le fog foglalni, s még a pénzverő házra is reá teendi kezét, depositum gyanánt!
Mikint gondolhatja Ön, hogy mi az ország cassáit depositumokba hevertethessük, s azon kívül csak egyik sereg számára egyszerre 600,000 ftnyi öszveget készen tartsunk? Kérem tessék egy kissé a lehetségeket is végig gondolni. – 600,000 ft! egyszerre, egy seregnek! Honnan?
Illyen dolgokat a hadi tervek megállapításánál előre számba kell venni. A ki lehetetlenségekre basirozza calculusát, légvárat épít.
Csányi mondja, hogy 100,000 ft van Ön pénztárában. Küldök ezennel ismét 100,000-et.* Ez három hétig fedezni fogja Ön szükségeit; s ha 3 hét alatt olly eredményeket nem vív ki Ön, hogy több pénzre vagy ne legyen szüksége, vagy a kormánnyali biztos közlekedést megnyissa, s ez által a partialis pénzadministratiokat lehetővé tegye – úgyis csak egy nagyszerű retiráda lesz a dologból, melly Ön seregét a többiekkel egyesítendi, ha ugyan egyesülhetend, s ezáltal a kormány gondoskodásának vonalába huzandja vissza.
Kossuth még ugyanezen a napon utasította Csányi Lászlót, hogy a kezelése alatt levő pénztárból adjon át Eisenhut századosnak – aki a levelet vitte Görgeyhez – 100 000 forintot. (A rendelet fogalmazványát l. OHB 1849: 160. sz. alatt, tisztázatát a Csányi-iratok 1276. sz. csomójában.)
De akármint legyen ez, elég az, hogy 600,000 forintot nem küldhetek. Arra is nagyon curiosus vagyok, valljon az is eljuthat e kezéhez, amit küldök.
A cassák lefoglalásánál egyre figyelmeztetem. A bányászat körébeni cassák nem adnak jövédelmet, hanem a bányász nép fizetését jó ha fedezik, ezeket ne hagyja Ön fedezetlenül, különben a bányász nép mind fellázad Ön ellen, s a haza ellen. Az ország nincs azon helyzetben, hogy pénztárait depositumokban tarthassa.
Ami a polgári biztost illeti, azt majd én fogom meghatározni, hogy ki legyen, mihelyt Önnek első jelentését veszem; mert maga az, hogy melly napról honnan irand, tájékozni fog, valljon effectuatióba vette e Ön saját tervét (mellyről most még nem mondok határozott ítéletet.) Ezen biztosnak Ön saját javaslata szerint destinatioja leszen felvigyázni, hogy a hadvezér egész táborával az ország kormánya által kiszabandó politicai irányt kövesse.*
V. ö. Luzsénszky Pál és Ragályi Ferdinánd jan. 13-i megbizatásával, 63. sz. alatt, 120. s köv. l.
Hazánk nehéz időket él – de hazánk! s önt én sokkal becsületesebb embernek ismerem, mint sem ne hinném, hogy Isten után a hazát imádj a legforróban, rendíthetlenül.
Scipio szép szerepet vitt, de nem ismerte e szót »positiot tartani« hanem ezt »előre«. Ha Scipio tervét vette fel Ön, legyen Scipio egészen.*
Scipio Africanus átkelt seregével Afrikába és a pun hatalmat saját földjén semmisítette meg.
De ha terve megengedi, a Dunától ne távozzék igen messze.
Ha írást nem tartand tanácsosnak, – szóbeli jelentést tegyen biztos ember által.
a honvédelemi bizottmány nevében
Kossuth Lajos
S. k. ered. Hadtörténelmi Levéltár. 1848/49-es vegyes iratok 10. fasc.
Közli Steier L. i. m. 22. s köv. l. és Deák: A szabadságharc története levelekben, Bp. é. n. 295. s köv. l.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT