315. Debrecen, 1849 február 28. Kossuth tudósítása a kápolnai csatáról.
315.
Debrecen, 1849 február 28.
Kossuth tudósítása a kápolnai csatáról.
Debrecen, 1849 február 28.
Kossuth tudósítása a kápolnai csatáról.
Előleges tudósítás a harcztérről.
Dembinszki altábornagynak már több napok előtt kijelentett azon combinatióját, hogy az ellenség Eger vidékén fog akarni előnyomulni, a történtek tökéletesen igazolták.
Az ellenség nagy erőt vont össze a Tarna völgyén, s eldöntő csatára látszott készülni.
Dembinszki fővezér a csatát február 27-én szándékozott elfogadni. Azonban már febr. 26-án, midőn még Görgey tábornok hadosztályai a harcztérre nem érkezhettek, s jóformán csak Klapka ezredes hadosztálya foglalta el harczállomását, délután két órakor a csata írtózatos ágyútűzzel megkezdetett s a három mérföldnyi (Kompolt-Kápolna-verpeléti) vonalon mindenütt kifejlődvén, szakadatlanul tartott mindaddig, míg a sötétség a csatának véget nem vetett. E napon hazánk ellenségei minden ponton hátranyomattak s vitéz seregeink megtarták harczállomásukat. Több ízben kéz-viadalra került a dolog, huszáraink két század dsidást a szó szoros értelmében összevagdaltak.
Február 28-án jókor reggel a nagyszerű ütközet újra kezdődött, Windischgrätz maga vezérlett, Schlick, Sultzig serege is támadólag vonult Verpelét felé. Vitéz seregeink nyolcz óra hosszant állták s viszonozták, hol védőleg, hol támadólag az iszonyatos tüzet, a nélkül, hogy az ellenségnek a harcztérből egy talpalatnyit engedtek volna. Délután 3 óra tájban a fővezér Kápolna helységét két ízben ostromlás győzedelmesen be is vette, ekkor midőn a győzelmet már csak aratni kellett volna, a Zanini olasz zászlóalj, melly a közös nyomás keserves érzeténél s a közös szabadságszeretetnél fogva igazságos harczunkbani részvétre méltatva volt, az ostrommal bevett faluban rut árulással átment hazánk s hazájuk ellenségeihez.
Ezen árulás, de kivált a két napi csatázásban kifáradt seregeknek múlhatlanul szükséges percznyi pihenés tekintete, a csatát félbeszakíták, az ellenség is egészen kimerülve lehetett, mert a tüzelést mindkét részről mintegy elvágták.
Seregeink a csatatértől egy órányira foglaltak helyet a kerecsend-maklári vonalon. A főhadiszállás Maklárra tétetett, seregeink legszebb rendben foglalták el állomásukat. Az ellenség nem mert utánuk nyomulni.
S 28-kán reggel seregeink parancsot kaptak ismét előre a Kompolt-Kápolna-verpeléti vonalon állomást venni.
Az ellenség Tófalut, Kápolnát, Kált meggyujtotta.
Az ütközet nagyszerű volt. Ágyú-foglalás, vagy veszteség egyik részről sem történt.
Első nagyszerű csata, mellyre eddig különválva működött, különféle hadseregeink külön osztályai egyesültenek, s az ellenség megtanulhatá, hogy hadsereggel van dolga, melly az igaz ügynek szent lelkesedése mellett bizalommal szeretett vezéreinek intéseire fegyelmes renddel ügyel s melly minden talpalatnyi tért csak drága vér árán engedne oda.
Az ellenség öszpontosítá legfőbb erejét, s egy talpalatnyi tért nyerni annyira nem vala képes, hogy az általa is elhagyott harcztér-vonalon a nagy ütközet utáni reggel febr. 28-kán seregeink 10,000 emberrel megerősödve, már ismét jó kedvvel s bátran készen állottak ohajtva várva két napi ütközet után az új csatát.
Február 27-ke bizalommal töltheti el, még a kétkedők keblét is.
Dembinszki altábornagyot egy kartácsdarab nyakszirten sujtá; de ez nem akadályozá őt, hogy az ütközet végeig a legveszélyesebb helyeken megmaradna, csak lovat kelle változtatnia, mivel lovát egy golyó megsérté.
A kéz-viadalban seregeink mindenütt győztesek voltak. Az irtózatos álgyútűz által itt ott pillanatnyira megzavarodott csapatok egy bíztató szóra rendbe állottak vissza, s szuronyt szegezve rohanták meg újra meg újra az ellenséget. – Febr. 27-ke szívemelő dicsőség napja volt a magyar szabadság védseregeinek. A személyes vitézség nagyszerű jelenetei, mellyekben e nap tábornokainktól kezdve, le a közvitézek bátor tömegéig olly gazdag volt, – későbben adatnak át a hálás közönség méltányló tudomásának. Kelt febr. 28-kán, 1849.
a honvédelmi bizottmány nevében
Kossuth Lajos
elnök.
Kossuth Lajos
elnök.
Közlöny, március 2.
Közli Gracza Gy. i. m. IV. k. 111. l.
Közli Gracza Gy. i. m. IV. k. 111. l.
Megjelent külön röplapként is, együtt Kossuth márc. 7-i, a Közlöny részére írt tudósításával.
