285. Debreczen, 1849 február 20. Kossuth válasza Mesterházy István őrnagy jelentésére.
285.
Debreczen, 1849 február 20.
Kossuth válasza Mesterházy István őrnagy jelentésére.
Debreczen, 1849 február 20.
Kossuth válasza Mesterházy István őrnagy jelentésére.
Mesterházy őrnagy febr. 16-án Cibakházáról jelentette Kossuthnak, hogy huszárai két nappal előbb elfogtak 12 portyázó német vasast; beszámolt arról hogy mit csinált a zsákmányolt lovakkal és fegyverekkel, jutalmat kért a bátor huszárok számára és kérte, hogy küldjenek pénzt a kecskeméti és hevesi újoncok foglalópénzének kifizetésére. Kossuth válasza:
Örnagy úr f. hó 16-káról 62. szám alatt kelt tudósítását szives örömmel, intézkedéseit pedig helybenhagyással vettem. Isten, ki erély- és vezénylő tehetséggel áldá meg Önt, tegye hadi pályáján folyvást szerencséssé is, hogy folytonosan jó tudósításokkal örvendeztethessen meg.
Azon kérelmére, hogy a kormány határozza meg, minő jutalmat adjon Ön az elfogásban részt vett legénységnek? Meghatározólag felelnem azért is nehéz lenne, mivel nem írja Ön, milly számú legénység vett részt a vasas németek elfogásában? Bizom tehát a jutalmazást őrnagy úr saját belátására. A kormány által kiadott rendeletben a szabad és portyázó csapatokra nézve meg van szabva a jutalom, de ezen jutalom nagyobb, minthogy átalán a rendes katonaságra is kiterjesztethetnék. Azok saját lovaikon, saját felszerelésük mellett tesznek szolgálatot s épen azért aránylag s általános szabással nagyobb jutalomra tarthatnak igényt, mint a rendes katonaság, melly mindenét az álladalom költségén kapja. Ezzel nincs az mondva, mintha a kormány egyes felötlőbb hadi tényért örömmel ne nyujtana a rendes katonának is néhány aranyban ösztön-pénzt. Ezt tette és tenni fogja jövőben is. Azonban a rendes katonaságot illetőleg bajosabb a jutalom általános megszabása. Klapka ezredes legényeinek, kik 50 vasas németet levágtak s 35-öt elfogtak, 5 napi ingyen zsoldot adott.
Az önkénytesek előpénzéül kivánt 930 pftot Önnek futárja viszi.
Zsoldos Imre Heves megyei főszolgabírónak Örnagy úr által felterjesztett azon ajánlkozását illetőleg, minél fogva 200 főnyi lovas szabad csapatnak kiállítását egy évi szolgálatra kész elvállalni olly módon, hogy a) az álladalom adjon lovat s nyeregszerszámot, b) hogy a megyénél levő s a kassai csatánál használt fegyverek, mellyek beszedését magára vállalná, adassanak át azon csapatnak, c) ruházatra minden egyénnek legalább 10 ezüst forint adassék, ezen ajánlkozást illetőleg – ámbár örömömre szolgálna, ha az őrnagy úr jeles vezénylete alatti sereg 200-al szaporodhatnék, mindaz által ki kell jelentenem, miként egy évi szolgálatra lovat, nyeregszerszámot adnunk az álladalom érdeke ellen volna, mert mintsem ezt tegyük, sokkal czélszerübb, 4 évi szolgálatra rendes huszárokat állítanunk ki. És ezen tekintetnél fogva szüntette is meg a kormány a rövid szolgálatra ajánlkozó mind ollyan szabad lovas csapatok kiállítását, mellyek csak a kormány által adandó lovak és lószerszámokkal ellátva akarnak kiállani.*
Kossuth ezt az elvet többízben hangoztatta az elmúlt hetek folyamán, így elsősorban a Bónis által szervezett szabolcsi lovascsapattal kapcsolatban. (V. ö. 141/b. és 150/c. sz., 271. és 285. s köv. l.)
A kassai csatánál használt fegyverek beszedésére szivesen megadnám az engedélyt, de úgy tudom, s aligha úgy nincs, hogy már ezen fegyverek régen be vannak szedve.
Az egyes csapatbelinek ruházatára kivánt 10 pengő forint ellen nem lenne kifogásom.
Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítéseivel.
O. Lt. OHB 1849: 2281.
O. Lt. OHB 1849: 2281.
Mellette 1. Mesterházy fent ismertetett jelentése; 2. Soldos Imre hevesmegyei főszolgabíró ajánlata 200 főnyi lovas szabadcsapat felállítására; 3. Mesterházy három nyugtája a foglalópénzekről; 4. egy tájékoztató jelentés az ellenség erejéről, elhelyezkedéséről és a nép hangulatáról; 5. utasítás fogalmazványa a pénzügyminisztériumhoz a foglalópénzek kifizetésére.
