249. Debrecen, 1849 február 14. Kossuth válasza a hadügyminisztérium átiratára a katonaság élelmezésével kapcsolatban.
249.
Debrecen, 1849 február 14.
Kossuth válasza a hadügyminisztérium átiratára a katonaság élelmezésével kapcsolatban.
Debrecen, 1849 február 14.
Kossuth válasza a hadügyminisztérium átiratára a katonaság élelmezésével kapcsolatban.
A hadügyminisztérium a Bizottmány jan. 26-án, 1035. sz. alatt kiadott rendeletével kapcsolatban* átírt, hogy annak c) pontja nehézségeket okoz, mert ha csak a beszállásolt katonaság után fizetik a házigazdáknak sóért, főzelékért és főzésért járó 3 krajcárt, az méltánytalanság a táborozó, hadrakelt katonákkal szemben, ha pedig az egész sereg után fizetik, az havi 90 000 forinttal fogja megterhelni az államkincstárt. Mészáros ezeknek a szempontoknak a megfontolására kérte Kossuthot. Kossuth válasza:
A rendeletet l. 123/b. sz. alatt, 241. s köv. l.
Mai nap f/g 2793. sz. a. fölterjesztésért, a gr. Vécsey tábornok úr levelének visszaküldése mellett válaszoltatik, miszerint a katonaság élelmezésére vonatkozólag mult hó 26-án 1035. sz. a. kiadott honvédelmi bizottmányi rendeletnek kérdés alá jött b) pontját illető hadügyministeri intézkedés, hogy t. i. az élelmezési biztosok által kiszolgáltatandó húsrészletek ára a katonai társulatok menage-pénzéből fizettessék, maga helyén van, s a honvédelmi bizottmánynak az ellen semmi észrevétele nem lehet; a c) pontot illetőleg ellenben a beszállásolt katonák számára adandó fözelékért, sóért s a főzésért háláspénzen felül kirendelt 3 pkr a szállástadó gazdáknak az álladalmi pénztárból külön fizettetik, anélkül, hogy a katonák zsoldjából levonatnék.
A kormány már előre látta, hogy ezen fizetési pótdíj kirendelése által havonkint körülbelül 90 ezer pengő forint költés okoztatik az álladalomnak; de ezen intézkedést elmulhatlanul tennie kellett, nem csak azért, hogy a mostani had folytatás által terhesedett katonai beszállásolásra nézve a népnek könyebbség szereztessék; hanem főkép azért is, minthogy a nép a katonaság beszállásoltatásától s bárminemű ingyeni élelmezéstől az újjabbi 1848-ik évi törvények által merőben fölmertetett s ezen törvény életbeléptetése eddig is csak a bekövetkezett háborús viszonyok miatt halasztatott el, a meghatároztatott katonai laktanyák építése végre nem hajtathatván.*
A jobbágyokat terhelő katonai beszállásolás, élelmezés, előfogatozás stb. megváltása 1840 óta állandóan foglalkoztatta a rendi törvényhozást. A 1840: 3. tc. bizottságot küldött ki megfelelő törvényjavaslat kidolgozására, az 1843/44-i országgyűlésen azonban a kormány és a rendek nem tudtak megegyezni a fenti terhek pénzbeli megváltását illetően. Az 1847-i országgyűlésre az udvar részletes törvénytervezetet nyujtott be erről a kérdésről is, azonban annak tárgyalására a márciusi események miatt már nem került sor. Az 1848-as népképviseleti országgyűlésen nov. 30-án, az adóügyi törvényjavaslat 9. és 10. §-ában határoztak úgy, hogy a katonai élelmezést az állam fizeti és hogy az elszállásolás „az eddig fizetett járulékok szerint mindenki egyenlő terhe leend.” (A kérdés vitáját l. a Közlöny dec. 2-i számában. – (V. ö. még a 123/c sz. alatti, jan. 26-i rendelettel, 242. l.)
Nem a katonaságra, hanem a törvény értelmében a földnépére lévén a főzetési pótlékfizetés általi könnyebbítés irányozva igen természetes, hogy azon rendelet a békés vidékeken ide s tova szállítandó katonaságra nézve kivétel nélkül mindenütt, a táborban levő hadseregnél ellenben csak azon esetre alkalmazható, mikor a sereg nem a szabadban táboroz, hanem egy vagy más városban avagy helységbe be van szállásolva.
Azon aránytalanság pedig, mely a kérdés alatti élelmezési rendszer alkalmazásában – mint a hadügyministerium is észre vette, föltünik, hogy t. i. a szerint a beszállásolt katona ingyen jut a főzelékhez, a harcz terhét viselő szabadban táborzó ellenben zsoldjából kénytelen azt megvásárolni: a honvédelmi bizottmány nézete szerint kiegyenlíttetik a dohány és bor részletek által, mellyek a táborban lévő sereg számára ingyen adatnak, s adandók.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 1995.
Ered. tiszt. O. Lt. Hadügymin. 1849: 3417.
A fogalmazvány mellett a hadügyminisztérium fent ismertetett átirata; a tisztázat mellett a hadügyminisztérium által a hadseregparancsnokságokhoz intézett fenti értelmű rendelet fogalmazványa.
