162. Debrecen, 1849 február 3. Kossuth és Mészáros levélváltása Kiss Ernő és Damjanics kinevezéséről és Kiss Ernő országos főhadi…

Teljes szövegű keresés

162.
Debrecen, 1849 február 3.
Kossuth és Mészáros levélváltása Kiss Ernő és Damjanics kinevezéséről és Kiss Ernő országos főhadikormányzói megbízásáról.
Mészáros febr. 3-án – minden jel szerint levélbeli, vagy szóbeli előzmények után – az alábbi levelet intézte Kossuthhoz:
A hadügyministerium megengedi Kiss Ernő kineveztetését, de eddig róla nem tudott semmit, s mind mai napig Damianich, Gaal és több más kinevezésekrül mit sem tud.
Ha tehát a honvédelmi bizottmány kinevézte, kérem velem tudatni a napot, a számát az illyes rendeletnek, s akkor egyszerűen kineveztetése a Közlönyben meg fog jelenni. Vagy pedig a honvédelmi bizottmány őt érdemeinél fogva tábornagynak kinevezettnek nyilvánítja.
Kikérvén magamnak, hogy személyem mindenféle kitüntetéstől, előléptetéstől menten tartassék, mert ez is egy pont lenne, mellyért hivatalomtól megválnék.
S. k. ered. O. Lt. OHB 1849: 3593.
A levélre Kossuth még aznap válaszolt:
Tisztelt Barátom!
Tegnap írt bizalomteljes levelére van szerencsém válaszolva arról értesíteni, hogy a honv. bizottmány Kiss Enő urat a múlt évi dec. 22-én, – akkor t. i. midőn Miniszter Ur a miskolczi táborban volt – nevezte ki altábornaggyá, miről őt ugyanaz napról 6345/e sz. alatt kelt rendelet által értesítém.*
Kiss Ernő altábornagyi kinevezésére l. az előző kötetben a 498. sz. aktát, 846. s köv. l.
Damjanics János úr pedig szintén múlt évi december 28-án kelt rendeletnél fogva lőn tábornokká kinevezve olly hozzáadással, hogy új rangjába s ezzel járó javadalmak élvezetébe azon évi december 20-án lépend. Miről a hadügyminsztérium is ugyanaznap 7053. sz. alatt értesíttetett.*
L. az előző kötetben, 538/a sz. alatt, 913. l. – A két kinevezés – ennek a levélváltásnak a következményeként – megjelent a Közlöny febr. 4-i számában, Vécsey Károly altábornagyi kinevezésével együtt.
Ezeknek tudomásul adása mellett, a Miniszter Ur szives levelének végén emlitve van, hogy t. i. az altábornagyi sorozatra nézve a kinevezések rendjét és idejét kívánja megtartani, noha nem lehet nem méltányolnom miniszter úrnak e részben is kitűnőleg szerény nyilatkozatát, még sem hagyhatom figyelmetlenül azon körülményt, miszerint Miniszter Urnak hivatalos állása már maga megkívánja azt, hogy rangfokozatra nézve minden más katonai egyéniségek fölébe legyen helyezve, csak ekként levén remélhető azon szigoru engedelmesség, melly a hadi működéseknél az alárendeltektől okvetlenül megkivántatik.
Azonban midőn e meggyőződésemet, s abból folyó azon óhajtásomat fejezem ki, hogy miniszter ur az ajánlott altábornagyságban a rangelsőbbséget vállalja el, sőt azt elvállalnia – az érintett ok miatt – szükséges is, még sem kívánhatom, hogy annak elfogadása a Miniszter Ur által kitűzött föltételhez – hivataláróli lemondásához – köttessék, mert Önben olly férfiut lett szerencsénk ismerni, ki hadügyeink kormányzatában kezdettől fogva a legtisztább hazafiúi érzelmet és fáradhatatlan buzgalmat tanúsított mindenkor s a kit ennélfogva épen a haza nehéz körülményeiben nélkülöznünk nem szabad.
Ami végre Kiss Ernő altábornagynak az ország főhadikormányzójává lett kineveztetését illeti, miután ez még diplomatice nincs köztudomásra juttatva, szíves válaszát kérem afelől, ha vajjon a hadügyminisztérium, vagy a kormányelnökség által legyen e erről a közönség értesítve.*
Ez a kinevezés – a hadügyminisztérium aláírásával – a Közlöny febr. 7-i számában jelent meg, egyidejűleg Dembinski altábornagyi kinevezésével. Kossuth eredetileg már jan. 9-én kinevezte Kiss Ernőt magyarországi főhadparancsnokká. (L. 43/a. sz. alatt, 72. l.)
Ered. fogalm. Kossuth kiegészítésével. O. Lt. OHB 1849: 3593.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT