k) Utasítás Beőthy Ödönnek a Mikes János gróf ellen emelt vádakkal kapcsolatban:
k) Utasítás Beőthy Ödönnek a Mikes János gróf ellen emelt vádakkal kapcsolatban:
Még az elmúlt év novemberében, a Kolozsvár csúfos elvesztését követő napokban történt, hogy egy Kolozsvárról Nagyváradra menekült ügyvéd, Minorich Károly szembeszállt »némely erdélyi nagyságosok« híreszteléseivel, melyek szerint a város elvesztésének oka a kolozsvári vargák gyávasága lett volna és hangoztatta, hogy »Kolozsvár városának a magyar nemzet ellene kezébe lett jutása úri befolyásnak, jelesül B. Vay, B. Baldacci, Gróf Mikes János és a város bírája munkálkodásának tulajdonítható.« Bernáth József kormánybiztos kérésére Minorich írásba is foglalta a vádakat, Bernáth pedig Pestre küldte az iratot s a vád az országgyűlést is foglalkoztatta.* Mikes János, aki a vád szerint mint a kolozsvári nemzetőrség parancsnoka követett el súlyos mulasztásokat, vizsgálatot követelt az ügyben, megakadályozta, hogy Minorich hazatérjen Kolozsvárra, majd amikor az Hodossy kormánybiztos engedélyével mégis hazatért, Beőthy kormánybiztossal visszaparancsoltatta Nagyváradra. Közben Beőthy bizottságot is rendelt ki az ügy megvizsgálására Miskolczy Lajos bihari alispán elnöklete alatt. Minorich a bizottsághoz beadott jelentésében hangoztatta, hogy ő nem emelt vádat, csupán írásban közölte nézeteit Bernáthtal, fenntartotta azonban mind azt, hogy a város elvesztése »inkább úri ármánynak, mint a polgárság gyávaságának« tulajdonítható, mind azt, hogy Mikes nem volt jelen a nemzetőrséggel a döntő órákban a város védelmére összegyült csapatoknál. A bizottság jan. 12-én tartotta meg ülését és arra a véleményre jutott, hogy az ügy nem szakasztható el attól a vizsgálattól, amelyet az országgyűlés Kolozsvár elvesztése ügyében »a Királyhágón túl nagyban űzött ármánykodás vizsgálatára« elrendelt* és ilyen értelemben tett jelentést Beőthynek, egyben javasolta Minorich visszabocsátását Kolozsvárra. Beőthy a jelentést és az ügy iratait felküldte azzal a javaslattal, hogy »az eljárás – mint ollyas, mely lényeges eredményt alig szülhet – függesztetne fel«. A felterjesztett iratokból Nyáry Pál különösképpen Mikes gróf ártatlanságát olvasta ki és olyan választ fogalmazott Beőthynek, amely szerint »a Honvédelmi Bizottmány legkisebb alapos okot nem látván gróf Mikes úr ellen felhozva, őt minden vádtól tisztának s felmentettnek nyilvánítja«. Ezt a választ Kossuth is aláírta.* Később azonban – miután az ügy irataiba alaposabban betekintett – szükségét látta, hogy maga is állást foglaljon Minorich állításainak alapossága mellett és megvédje őt a kolozsvári mágnások várható zaklatásaitól. Ezért jan. 25-én az alábbi újabb rendeletet küldte Beőthynek:
V. ö. a Közlöny nov. 25-i tudósításával a képviselőház nov. 23.-i üléséről.
A bizottság kiküldésére l. az előző kötetben a 384/f sz. aktát, 609. l.
A fenti tartalmú válasz jan. 21-i kelettel ment el Beőthyhez.
Gr. Mikes János képviselő ellen Minorics Károly által átalánosságban tett vádak be nem bizonyulván, az általa felhozott factumok valósága azonban – bár a nevezett grófot nem sulytólag is – köztudomású dolog levén gr. Mikes János – mint ez orsz. biztos úrnak már 707. sz. alatt jan 21-ről megiratott, a vizsgálat alul felmentetett és tisztának nyilatkoztatott; ennek folytán Minorics Károly is feloldoztatván a váradoni lakás kényszerűsége alul, melyre őt tovább is szorítani – mint családos és vagyontalan embert nem is lehet, – s minden bántalmaktól mentten tartatni rendeltetik.
Ered. fogalm. Kossuth kiegészítésével. O. Lt. OHB 1849: 707.
Mellette : 1. Beőthy volt erdélyi kormánybiztos jan. 5-i utasításának másolata Hodossyhoz a vizsgálóbizottság megalakítására, 2. Hodossy bihari kormánybiztos jan. 10-i rendelete Miskolczy alispánhoz a bizottság megalakítására, 3. Minorich Károly jan. 11-i jelentése a bizottsághoz, 4. a bizottság kelet nélküli összefoglaló jelentése Beőthyhez, 5. Beőthy jelentése az OHB-hoz a vizsgálat eredményéről, hátlapján Nyáry s. k. utasítása az első válaszhoz.
