117. Debrecen, 1849 január 25. Kossuth utasításai Horváth Antal bácsmegyei főispánnak és intézkedései Hunkár Antal kormánybiztosi…

Teljes szövegű keresés

117.
Debrecen, 1849 január 25.
Kossuth utasításai Horváth Antal bácsmegyei főispánnak és intézkedései Hunkár Antal kormánybiztosi megbízatásával kapcsolatban.
Bács megye nyolc országgyűlési képviselője, élükön Spelletich Bódoggal, levelet intézett Kossuthoz Bács megye kiürítésével kapcsolatban. Közölték, hogy nem bíznak a megye tisztviselői karában, nem bíznak Bezerédy Miklós alezredesben, a nemzetőrség főparancsnokában, de főleg nem bíznak Eszterházy Sándorban és a vele együtt lemondott tisztekben, akik lemondásuk után a nemzetőrség parancsnoki állásaiban helyezkedtek el. Ezért azt kérték, hogy Kossuth nevezzen ki egy »tekintéllyel bíró s amennyire lehető, nem bácsmegyei származású erélyes egyént« teljhatalmú kormánybiztosnak. Közölték, hogy Hunkár Antal veszprémi főispánt tartanák erre a célra a legalkalmasabbnak. Kossuth az indítványt magáévá tette és az ügyben az alábbiakat írta Horváth főispánnak:
A haza védelmének parancsoló szükségei úgy hozván magokkal, hogy a bánsági és bácskai haderő a Tiszánál vonassék össze, és e hadi mozdulatok következtében Bácsmegye és vidéke azon kényszerűségbe esvén, hogy a lázadók dúlásai ellen nemzetőri és népfölkelési erőkkel védelmezze magát,* a kormány kötelességének ismerte, hogy a nemzetőrség kimozdítása és a fölkelendő népnek fölhívása és rendezése körül mint Bácsban, úgy azon vidékeken is, hol a katonai erő mozdulatai e rendszabályokat szükségesekké teendik, az egység erélye s öszvehangzásával intézkedjék.
V. ö. Horváth Antalnak korábban, jan. 22-én adott utasítással, 103. sz. alatt, 193. s köv. l.
E czélból Hunkár Antal úr, Veszprém megye főispánja mint teljhatalmú országos biztos küldetik ki Bácsmegyébe s mindazon vidékekre, hol működését a föllebbi értelemben szükségesekké teendik a hadi munkálatok fejlődései.
Országos biztos úrnak kiküldetése egyébiránt egyúttal még tovább terjesztetik.
A kormány több rendbeli adatok, sőt több bácsmegyeiek felszólalása nyomán hinni kényszerül, hogy a bácsmegyei tisztviselőkar nem bir a hazafiúi akarat azon elhatározottságával, mellyel a nép előljáróinak a veszedelmek által igénylett cselekvési időben lelkesítnie szükség, melly nélkül az ország megmentése nagy munkájában részt nem vehetnek, melly nélkül végre a megyei lakosság bizodalmát sem nyerhetik meg. E bizalmatlanság az érintett fölszólalásban egyenesen följelentetik, – amaz akaratlanság pedig a tisztviselőség azon tanácskozványában aggasztólag nyilvánkozott, mellyet, mint mondatik, az iránt tartott, valjon Bácsmegyét föl kelljen-e adni Windischgrätznek.
Más részről értesült a kormány, miképen ama 6000-nyi nemzetőrségi erőnek, mellyet főispán úr hazafiúi lelkességének sikerült a megye védelmére kimozdítania, főparancsnoksága gr. Esterházy Sándornak szándékoltatik átadatni, vagy már által is adatott, miképen továbbá e mozgó seregnél némely tiszti állomások azon volt katonatisztek közül adattak át többeknek, kik a verbászi tábornál tisztségeikről legújabban leköszöntek.
Pedig mind magának Bács megyének főispán úr által is félt mostani veszedelmesebb helyeztetése, mind a haza védelme jelen eldöntő pillanatainak fontossága kötelességévé teszik a kormánynak, hogy a megye tisztviselőségének úgy, mint a kimozdított nemzetőrségi és fölkelő erő vezérletének megbízhatósága iránt gondoskodjék.
Kiküldött országos biztos úr föladatai közé tartozandik tehát:
Tudomást szerezve magának a tisztviselői kár bizalmát többé nem biró s netalán vétkes egyéneiről, ezeket orsz. Biztos úr főispán úrral egyetértőleg hivatalaiktól elmozdítani s más alkalmasabb, a közbizodalmat megérdemlő s hazafiúi buzgóságokról már bizonyságot tett egyénekkel helyettesíteni, a vétkeseket egyszersmind megbüntetni fogja, sőt ha és mennyiben magának a megyei bizottmánynak működései ellen is aggodalmai kelnének, ezt föloszlatandja s megint főispán úrnak közremunkálása mellett új bizottmánynak alakítását eszközöltetni rendelendi.
Továbbá nem lehetvén már a főispán úr által a haza köszönetét lekötelezőleg egybegyűjtött s a még fölhívandó fölkelő erőt oly kezekre bízni, mellyek mint gr. Esterházy Sándoréi, a verbászi tábort teljes fölbomlásra vezethetett cselszövényeknek vezetésében fő tettleges részvétről hivatalosan vádoltatnak, nem lehetvén e népi erők rendezésében oly egyéneket, kik mint a verbászi tábor leköszönt tisztei, a haza ellenségei között válogathatni megesküdt hitökkel megegyeztethetőnek vélik, kik a haza legválságosabb vészperczeiben letették a fegyvert, mellyet nem csak hazafiúi buzgóság, hanem eskütt kötelesség is a haza bármely ellensége ellen használni parancsolt, nem lehetvén ily egyéneket tiszti alkalmazással ellátni: Országos biztos úr gonddal leszen, hogy a bácsmegyei mozgó sereg vezérletét, egyértőleg gr. Vécsey tábornok és seregvezérrel oly férfiúra bízza, kiben az ország jeles katonát, de egyszersmind elhatározott hazafit lásson, hogy továbbá a leköszöntekből netalán már alkalmazott tisztek állomásaiktól elmozdíttassanak és helyettök főispán úrnak egyetértésével hasonlag olly honfiak választassanak, kiknek kezében a fegyver ne szolgáltasson aggodalmakra okot. Végül
Országos Biztos úr fölhatalmaztatott, hogy mindazon intézkedéseket, mik alkalmasaknak látszandanak, hogy az országnak annyi vér- és pénzáldozatába került Bács megye az országnak, s az ország az annyira üldözött nemzetnek megtartathassék, – főispán úrral egyértőleg megtegye s valósítsa.
Főispán urat tehát szives bizodalommal kérem, méltóztassék, közölve e levelet megyéjével, gonddal lenni, hogy a megye bizottmánya, tisztviselői s mindenek, kiknek szolgálatával országos biztos úr élni kívánand, minden rendeleteinek pontosan, készséggel engedelmeskedni hazafiúi kötelességöknek ismerjék.
Kossuth egyidejűleg az alábbi nyílt rendeletet intézte Hunkár Antalhoz:
Nyilt rendelet,
mellynél fogva Hunkár Antal úr, Veszprém megye főispánja Bács megyében s ennek szomszédos vidékeire teljhatalmú országos biztosul küldetik ki, azon czéllal és megbízással, hogy nevezett Bácsmegyében és hol a Bácskában táborozott hadsereg mozdulatai szükségessé teendik, a nemzetőrségnek kimozdítása, a népfölkelésnek fölhívása és rendezése körül czélszerűen s a körülményekhez képest intézkedjék, – e mozgó seregek s fölkelő nép lelkes és szakértő vezérrel s főtisztekkel leendő ellátásáról gondoskodjék, a megyei vagy királyi városi tisztviselőknek, mennyiben a közbizodalommal többé nem találkoznak, vagy épen a hazára, vagy megyéjökre nézve veszélyes merényletekben vagy mulasztásokban vétkeseknek tapasztaltatnának, elmozdítása, s helyettesítése, valamint, ha szükségesnek ítélendi, a megyei bizottmánynak föloszlatása és újból alakíttatása iránt rendelkezzék, – mindenesetre vonatkozandó meghagyásainak és rendeleteinek az illető megkeresendő hatóságok, tisztviselők és magányosok pontosan s mulaszthatlanul engedelmeskedni szoros hazafiúi s a legszorosabb felelősségi teherrel járandó kötelességnek fogván ismerni.
Hunkár egyúttal az alábbi utasítást kapta:
Utasítás,
mely szerint Hunkár főispán úr, mint a Bács megyébe és ennek szomszédos vidékeire kiküldött teljhatalmú országos biztos úr eljáratni kéretik.
Országos biztos úr kiküldetésének czélja és rendeltetése az ez iránt kiadott nyilt rendeletben s a bácsmegyei főispán Horváth Antal úrhoz bocsátott s ide ·/· alá másolatban mellékelt hivatalos levélben ki levén fejezve, Országos biztos úrnak különösebb teendői még következők lesznek:
A Szegeden összpontosított hadsereg vezérével, gr. s tábornok Vécsey úrral értekezve, sziveskedjék tábornok úr által a Bács megyében már alakult mozgó nemzetőrség és fölkelő nép vezéreül valamely oly férfiút kineveztetni, kiben katonai szakértelem úgy, mint hazafiúi őszinte érzelem biztosságul szolgáljanak, miszerint vezérletében a haza és a kormány teljesen megbízhatnak. Csak figyelmeztetésül jegyeztetik itt meg, mikint némely bácsmegyei honpolgárok Pethő őrnagy úrban helyeznék leginkább bizalmukat, de akit, ha Vécsey tábornok úr másutt tartja szolgálatát hasznosabbnak, ebbeli rendeltetésétől elvonatni nem óhajtok. A kinevezendő vezérnek egyébiránt tanácsos leend alezredesinél magasabb rangban állnia, azon tekintetből, hogy ha a bácsmegyei nemzetőrség mostani parancsnokát, alezredes Bezerédy Miklós urat állomásából eltávolítani sem ok, sem szükség nem mutatkoznék, a kinevezendő vezér mégis fölötte állhasson, ha egyébiránt Bezerédy úrnak elmozdítása czélszerűbbnek látszandik, ezen rang fokozatra nem leend szükséges a figyelem.
Kineveztetvén a vezér a bácsmegyei, mozgó sereg parancsnoksága gr. Esterházy Sándortól, ha netalán az már ráruháztatott volna, azonnal elveendő leszen.
Bács megyében, hol a főispánnal, Horváth Antal úrral a lehetőleg eszközlendő egyértés ajánltatik, segédül sziveskedjék orságos biztos úr valamely, a megye vidékét, viszonyait, népét, nyelvét, sőt egyéneit ismerő egyént választani. E hivatalra különösen ajánltatik Fitos aljegyző, továbbá Zomborcsevits Ferencz urak. Fitos megyei tisztviselő, Zomborcsevits pedig szabadkai lakos levén, amazt különösen megyei, emezt városi viszonyok tekintetében látszik ajánlatosnak segédekül alkalmazni.
Székhelyül Szabadka látszik igen kinálkozni, minthogy sánczokkal lévén körülvéve, ez által biztossága tetemesen növelve van; e részben azonban a megyei állapotok, a főispán s más jól lelkesedett s belátó férfiak tanácsai is figyelembe lesznek veendők.
Gr. Vécsey tábornok úr innen már utasítva lévén, hogy azon tisztek iránt, kik állomásaikról legújabban az eskütt kötelesség oly botrányos hátratételével leköszöntek, s kik most, vett hírek szerint Baján gyülöngenek, a mennyiben akár a tisztségrőli lemondásban, akár a mostani gyülekezésben netalán vétkes ármánykodásban, vagy bűnös szándékokban gyanusíttathatnak részeseknek, hadi törvényszék elibe állíttassanak:* Országos biztos úr a haditörvényszéknek e részbeni vizsgálódásait, ha szükségeltetnék, polgári hatóságilag elősegélendi, sőt hasonló vizsgálódásokat s büntető eljárást intézend azon polgári állású személyek ellen is, kik e merényletekben netalán beavatvák és cselekvő szerepviselők.
A Vécseynek adott utasításokat l. előbb, 107. sz. alatt, 199. s köv. l.
A tapasztalandók és eszközlendők felől koronkint teendő jelentései kéretnek.
Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítéseivel. O. Lt. OHB 1849: 1015.
Mellette Spelletich Bódog és még hét bácsmegyei képviselő Debrecenben, január 23-án kelt, fent ismertetett kérelme.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT