105. Debrecen 1849 január 22. Kossuth felhívása Szeged népéhez az árulók elleni harcra és a fegyveres önvédelem megszervezésére.

Teljes szövegű keresés

105.
Debrecen 1849 január 22.
Kossuth felhívása Szeged népéhez az árulók elleni harcra és a fegyveres önvédelem megszervezésére.
A honvédelmi bizottmány Szeged városa lelkes közönségének!
Néhány hetek előtt – én a magyar nép hű szolgája – láttam Szeged városa lelkes ezreit önkénytes hazafiúi szent sugallattól ösztönöztetve megesküdni az örökkévaló Istenre, hogy a hazát védeni fogják rendíthetetlenül.
És én leborultam e látvány előtt és azon hitemet fejeztem ki, hogy ha a főváros el találna veszni, Szeged legyen a haza szabadságának dönthetlen oszlopa.*
Kossuth őszi szegedi tartózkodására l. az előző kötet 45. és 56. aktáit, 84. és 95. s köv. l.
Én e hitben vagyok jelenleg is. Illy hittel tekint a magyar nemzet Szeged felé.
Szeged városa lelkes magyarjai e hitet igazolni fogják.
Azonban a pulyaság és rossz akarat, mint hallom rémítgetik Szeged városa közönségét balhírekkel, és le akarják verni férfias hangulatát.
Ne higyjenek Önök az illy vészmadaraknak. A magyar nemzet él s nem is fog meghalni, ha csak a magyar nép magyar hazájához hűtelen nem lesz.
Önöknek megmondám hónapok előtt, hogy a magyar nemzet élete nincs kötve a fővároshoz. És Önök azt mondák: igaz. – Emlékeztetém, hogy a magyar 160 évig nem birta Budapestet és a nemzet mégis élt és Önök azt mondák: igaz. Kimondám hitemet: hogy ha pillanatnyi időre az ellenség Budapestet elfoglalná is: a Tisza szent földének törzsgyökeres magyar lakossai fogják a hazát megmenteni – És Önök megesküvének, hogy így leszen.
Az örökkévaló Isten bejegyzé Önök esküvését az igazságnak könyvébe, s áldó vagy büntető keze nem fog elmaradni.
Kitartás Uraim! a haza nevében szóllítom fel Önöket kitartásra. Az ellenség Budapestet megszállván, természetes hogy parancsait a vidékre szerteküldözi. Hogy akad emberekre, kik a csillogó bitorlás eszközeiül magukat felajánlják, – fájdalom, de igaz. Önök tudják, hogy a magyar mindig sok kigyót táplált keblében. Illyen Babarczy, Csongrád megyének ismeretes zavarója, a zsarnokság érdekében. Ki most császári biztosként vasas németek testőrsége alatt parancsol Pest megyében; és Pest megyének akadnak tisztviselői, kik meghajolnak a császári biztos fenyegetése előtt, s felajánlják magokat a német önkénynek eszközeiül.
De az illy gyalázatos példák, Önökben Uraim csak bosszankodást, s méltó haragot gerjeszthetnek, csak erősíthetik Önök férfias határozottságát, a hazát megmenteni, s gyáva árulásnak helye nem adni kebelökben.
Az igazságos Isten segítségével elkövetkezednek a számolásnak napjai; s ekkor a magyar nép méltó haragjával fog lesújtani az árulókra.
Vitéz seregeink máris több oldalról előrenyomulnak, úgy itt a Tiszánál, mint egyebütt. Görgey tábornok a bányavárosokat az ellenség torkából kiragadta. Bem tábornok Puchner seregét Gálfalvánál január 17-kén tönkretette és tökéletesen szétverte. 20-kán már Nagyszebent igérte elfoglalni és vele egész Erdélyt a magyar nemzetnek visszaadni.
Itt Debreczenben az országgyűlés székhelyén, – egy nap alatt 8000 debreczenyi magyar esküdött meg a haza védelmére, s erős fogadást tőn maga között, felosztani annak jószágát, ki vagy megfutamodnék, vagy a haza védelmét gyáván feladni, csak gondolatban is merészelné.*
V. ö. előbb, 180. l., 2. jegyzet.
Önökhöz felvonul a bácsi vitéz sereg, s Pest megye alsó részeiből követeket küldött ide a nép, kinyilatkoztatva, hogy minden fegyverfogható ifjú egyesül a szegediekkel a haza védelmére.
Szegednek nincs szüksége lelkesítésre, de mert vannak emberek, az ellenségnek ármányos eszközei, kik tudván, hogy ha a nép hazájához hű marad, az ellenség rajta nem diadalmaskodhatik, – mert a nép milliói győzhetetlenek, azért tehát sötétben kullognak, és rémítgetik a népet, hogy a győzhetetlen önvédelem akaratáról lebeszéljék, – azért nem tartám feleslegesnek Szeged városa közönségét a nemzet nevében felhívni, hogy az illy gaz árulóknak ne csak ne adjon hitelt de sőt szent kötelességének ismerje azokat a büntető igazság kezeibe szolgáltatni.
Azért tehát a nemzet nevében meghagyatik Szeged városa tanácsának, hogy a város közönségét egybegyűjtve Szeged lelkes magyar népe előtt úgy ezen felhívást, mint a Közlöny ide 4-ik és 7-ik számaiban foglalt országgyűlési határozatot s kormányrendeleteket* a nép előtt felolvastassa, s a tömegestöli népfelkelést Szeged várasa oltalmára akkint rendezze, hogy ha a hitszegő ellenség Szeged tájéka felé csak közeledni merne is, a felülről, s alulról ellene, nyomulandó vitéz seregeink támogatására, rettenhetetlen ezereivel tömegestől síkra szállhasson, s a német zsarnokság zsoldosaival megéreztesse, hogy Szeged magyar népén idegen önkény uralmat soha sem fog gyakorolni.
L. előbb, 66. és 92. sz. alatt, 127. és 171. s köv. l.
Velünk van Isten és az igazság, – Éljen a haza!
Kelt Debreczenben, január 22-kén 1849.
a honvédelmi bizottmány névében.
Kossuth Lajos elnök.
S. k. ered. Szeged Városi Közlevéltár 1849: 163. sz.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT