147. Pozsony, 1848 március 4. Szentkirályi és Kossuth nyolcadik követjelentése Pest megye rendeihez.

Teljes szövegű keresés

147.
Pozsony, 1848 március 4.
Szentkirályi és Kossuth nyolcadik követjelentése Pest megye rendeihez.
Tekintetes Karok és Rendek!
Legközelebbi febr. 29. költ tudósitásunk ideje óta oly események jövén közbe Európának láthatárán, melyeket figyelembe nem vennünk lehetetlen volt, nevezetesen; a Franczia országi zavarok és ennek következtében a kir. lemondás, továbbá a Status papirosok keletének rendkivüli esése, és mind ezek összefüggésben az Olasz honni és Schveici eseményekkel, kötelességül tevék nekünk mint a Te[kinte]tes KK és RR részéről megbizott képviselőknek körültekintetni, ha valljon az események előre nem látható fejleményei esetére fel van e hazánk akként készülve, hogy a bekövetkezhető veszélynek biztosan nézhessünk elibe.
És mi ugy találtuk, hogy azon szétszaggatott állapot, melyben hazánkban egyik polgár a másiktól érdekeinél és jogainál fogva elválasztva van, nyugodt lélekkel lenni nem enged, miszerint minden lehető bal eseményeket egyedül az Isteni gondviselésbe vetett bizodalomnál fogva mozdulatlanul bevárni tellyes bátorsággal lehetne.
Ismét figyelmezve arra, miként nem lehetetlen, hogy az események további fejlődései között talán áldozatokra is fel fog a nemzet szóllitathatni, azon meggyőződésre jutottunk, hogy ha az országgyűlés a nélkül találna eloszlani, hogy alkotmányos életünk kifejtésére, az érdekek egybe olvasztására, s a nép szellemi és anyagi javára sikeres előlépések történnének, az ország rendei áltozati készségre lelkesüljenek bár: az még sem a szükséges erő valóságos feltalálhatását, sem a létező erőnek közlelkesedésbe egyesitését nem biztositaná, s igy a fejedelem számítása meghiusodhatnék s tán még nyugtalanságok is eredhetnének.
Illy gondolatok között lepett meg bennünket Győr vármegye követének febr. 28-án a kerületi ülésben bejelentett inditványa,* – miszerint felírást kívánt Ő Felségéhez intéztetni, hogy az Austriai Nemzeti Bank állapotának előterjesztése által méltóztassék kegyelmesen megnyugtatni az ország Rendeit az iránt, hogy az 1811-i és 1817-ki eseményekhez hasonló catastropháktól nincs ok tartani.
Balogh Kornél nem febr. 28.-án, hanem márc. 1-én jelentette be, hogy inditványt kíván a kérdéses tárgyban beterjeszteni.
Minél komolyabb vala a tárgy, mely inditványoztatott, minnél komolyabban intettek a felettünk óriási léptekkel haladó időnek eseményei, anyival mélyebben éreztük felelőségünk terhét, mely halgatásunk mellett szinte ugy, mint felszóllalásunk által, reánk nehezedő vala.
Előttünk állott mindazonáltal, hogy Győr vármegye részéről az inditvány megtéve lévén, halgatnunk tovább nem lehet, és hogy csak a kettő között van választás: vagy szoritkozni szorosan a Győr megyei inditványra, vagy felemelkedve az események szinvonaláig, kiterjeszkedni azon alap okokra is, melyek azon eseményt magát szinte létre hozzák, mely a Győri inditványra alkalmat szolgáltatott.
Mi ez utóbbit választánk, – választánk pedig azért, mert azt hittük, hogy kötelességünkben áll kimondani a nagy szót, miszerint: a monarchiának biztos forrasztéka a jelen időkben tovább bureaucratia és fegyveri erő nem lehet, hanem ezek helyett az alkotmányosságnak kell lenni, és mivel ugy vagyunk meggyőződve, hogy csak ezen eszmének általános életbe léptetése az, mely ön magunk alkotmányos életét is biztositja, következőleg a nagy szó kimondására ön érdekünk is ösztönöz.
Ideje kimondani, hogy alkotmányosságunk és az 1790: 10. tör[vényczikk] biztositotta önálló állodalmi nemzetiségünk formáinak lényegét és zárkövét egy felelős magyar ministeriumban találjuk.
Végre kötelességünk kimondani, miszerint a bekövetkezhető balesemények között, mind önmagunk telyes biztosságban, mint az uralkodó háznak nem hiú támaszai csak akkor lehetünk, ha azon érdek külömbség, mely e haza lakosai között létezik, kiegyenlitve, vagy legalább ezen kiegyenlitésre vezető sikeres lépések téve lesznek.
Kötelességünknek tartottuk pedig mindezeket kimondani, részerint a támadható veszélyek megelőzése tekintetéből, részint nehogy előbb kivántassék tőlünk áldozat, mielőtt annak megadására nem az országgyűlési többség, hanem a nemzet általános többsége a törvényhozásnak megnyugvást szülő intézkedései által előkészittetett volna.
Midőn tehát Győr vármegye követe inditványát megtéve, mi ez értelemben inditványozánk Ő Felségéhez egy felírást,* melyben az előszámláltakon kívűl több részletes eseményeket is azért kivántunk egyesiteni, nehogy egy némelyeknek különös kiemelése a megemlitettekre nézve a várakozást kellőnél inkább felcsigázván, utóhatásaiban a kívánt gyümölcsök helyett kedvetlen következményeket szüljön; ellenben sérelmeket azért nem emlittettünk, mert egy alkotmányos kormányrendszer életbeléptetése minden lehető sérelmek orvoslatát magában foglalja, a nélkül azonban, hogy egyes sérelmeknek külön tárgyalása el lenne vágva.
V. ö. Kossuth márc. 3.-i beszédével, 619. s köv. l.
Ezen előadásunk következtében a tegnapi napon, u. m. 3-kán tartott kerületi ülésben a KK és RR inditványunkat közakarattal elfogadván, még az nap délután 5 órakor tartatott kerületi ülésben az ide 114. sz. alatt mellékelt felírási javaslat megállapitatott, és ma, u. m. márt. 4-én az országos ülésben is helyben hagyatott.
Az országgyűlési egyébb eseményeket a következőkben terjesztjük elő:
A városi munkálat 176. §-ának utolsó sora következőleg változott: – ítéletet tüstént hozni tartozik.
A 177. §-ban azon kifejezés határozatával ezen kifejezéssel itéletivel cseréltetett föl.
A 189. §-nak következő végső szavai és küldessék szét következőkkel cseréltettek föl: – Azonban az egész névkönyv minden választónak megküldessék.
A 199. §-ban ezen kifejezés névjegyzéke ezen kifejezéssel névkönyve váltatott föl.
A 216. §. ezen kifejezés Csendbiztost ezen kifejezéssel kapitányt váltatott fel.
A 224. §. a 29-ik lap 2-ik sorában ezen kifejezés után szavazata közbetétetett együttvéve.
A 228., 227., 220., 218. és 215. §-ok, valamint szinte más egyébb munkálatban előforduló mind azon §§-ok is, melyekben a kir. fő polgármester megemlittetik, elfogadása vagy módositása az V. rész megállapitásától függesztetett föl.
A mai napon tartatott országos ülésben az országgyűlési reendők iránt fennebb megállapitott felírási javaslaton kivül.
Szabolcs megye követe emlékezetbe hozván, hogy Bars vármegye követei a kerületi üllésekre már régen nem járnak, és a jelen országos ülésben sem látatnak, előterjesztette, miszerint a törvény azon rendelését, mely az országgyűlésre meg nem jelenőket, vagy annak engedelme nélkül eltávozásokat büntetni parancsolja – kivánná eszközlésbe vétetni, és ennek következtében felszóllitotta a kir. Személynököt, hogy a Rendeket hivatalosan értesitse az iránt, ami tudomására van Bars vármegye követeinek jelen nem léte tekintetéből. A kir. Személynök ezen felszóllitásr tudtukra adá a Rendeknek, hogy Bars vármegye követei követségökről lemondván végképen eltávozásukat nála jelentették. – Ezzel azonban az ország rendei meg nem elégedvén, az erészben netalán teendők iránti tanácskozást a kerületi ülésre fentartották.* Ugyan a mai napon tartatott országos ülésben a Méltóságos fő Rendeknek következő tárgyakban kelt izeneteik olvastattak fel:
Kossuth hozzászólását a kérdéshez l. 628. l.
1-ör. A közös teherviselés tárgyában, mely a 116. sz. a. mellékeltetik.
2-or. Az administratori tárgyban, mely 117. sz. a. mellékeltetik.
3-or. A honositás tárgyában, mely 118. sz. a. mellékeltetik.
4-er. A magyar nyelv tárgyában, mely 119. sz. a mellékeltetik.
5-ör. A mutatkozó inség tárgyában, mely a 120. sz. a. mellékeltetik.
6-or. A Vágujhelyi praepost és Posony városa megidéztetése tárgyában, mely a 121. sz. a. ide mellékeltetik.
A kik egyébiránt alázatos mély tisztelettel maradunk Posonyban Márt. 4-én 1848.
A Tekintetes Karoknak és Rendeknek
alázatos szolgái és hü követei
Szentkirályi Móricz
Kossuth Lajos
1826. Felolvastatott az 1848-ki Mart. 8-án Pesten tartott közgyűlésen.
Előleges megfontolás végett az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó küldöttségnek adatik ki.
Ered., Pest vm. levéltára, 1826/1848. sz.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages