145. Pozsony, 1848 március 4. Kossuth felszólalása az üléseken meg nem jelenő barsi követek ügyében.

Teljes szövegű keresés

145.
Pozsony, 1848 március 4.
Kossuth felszólalása az üléseken meg nem jelenő barsi követek ügyében.
A „felírás az országgyűlés teendői iránt” az országos ülésben került megvitatás alá: az elnöklő személynök próbálta hosszabb beszédben eltéríteni a rendeket elhatározásuktól, azonban sikertelenül: a felirat itt is ellentmondás nélkül elfogadást nyert. Ezután Bónis Sámuel indítványozta, hogy a hosszabb idő óta távollevő barsi követek ügyét* vizsgálja meg a tábla és büntesse meg őket. A személynök jelentette, hogy az érintett követek lemondtak; Bónis azonban úgy vélte, hogy eltávozniok akkor sem lett volna szabad addig, míg megyéjök fel nem menti őket. Ezt az álláspontot képviselte Kossuth is felszólalásában:
Bars megye konzervatív követei az erőszakos úton megválasztott Ambró Antal és Bottka Tivadar lemondtak, mivel a febr. 14–15.-i megyegyűlésen az ellenzék újra többségbe került és a megye ellenzéki szellemű utasításokat küldött követeinek.
Méltóztassanak megengedni a t[ekintetes] RR, én azon vélekedésben vagyok, hogy Magyarországon a képviseltetési jog és kötelesség a képen megyen: ha valamelly megye részéről a követi megbízó-levél be nem mutattatik, akkor a megye nem teljesítvén törvényes kötelességét, ellene pert kezdeni; ha ellenben valamelly megye részéről a megbízó levél bemutattatott: azon megyének követe innen bejelentés nélkül el nem távozhatik, és a megyének székét nem hagyhatja üresen; mert ez proditioja lenne a megye jogainak. – Következésképen azért, hogy valaki a követségről lemond, itt kell neki ülnie a maga helyén mindaddig, még más követ helyébe nem jön, mert a megye jogaival játszani nem lehet. A dolog tisztán áll. Bars megye követei megbízó leveleiket bemutatták: nekik itt kell ülni addig, míg helyettök más követek meg nem jelennek. Én tehát kivánom őket actio alá vétetni.
Az országos ülés után 1/2 11-re kerületi ülés volt hirdetve, de a követek többsége halasztást kért, hogy tudósíthassák megyéiket az eseményekről. Erre „Kossuth is ráállott oly feltétel alatt, hogy a tábla, békét hagyván a bachanáliáknak, farsang végnapjaiban* ülést tartson”.
ebben az évben hamvazószerda márc. 8.-ra esett és az országgyűlés eredetileg nem akart a farsang utolsó napjaiban üléseket tartani.
Az országgyűlés országos üléseinek naplója, 163. l.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT