Kövess (köveskállai).

Teljes szövegű keresés

Kövess (köveskállai).
Régi zalamegyei nemes család, melyről már XIII. századbeli okmányok emlékeznek meg. A családból »Georgius de Kvesd«, Pál fia, 1351. birtokpert folytat a tihanyi apátság ellen, melyben a nádorsipán hoz ítéletet. – A címereslevelet 1544. febr. 25. Andreas de Kewes (de eadem Kewes), Ferdinánd király udvari káplánja, veszprémi kanonok, később veszprémi püspök s Katalin nővérének Kysmyhal (Kismihály) Györgytől született fiai kapták, egyszersmind Kövesd helységben donációt is nyervén. András püspök a törökök által elfoglalt Veszprémből székhelyét Sümegre tette át, melynek kapitánya unokaöccse, Benedek, felesége pedig lesence-tomaji Thomaj Katalin. Benedek részint új szerzeményekkel, részint pedig újabb adományokkal gyarapítja birtokait s Zala megyében 20, Vas megyében 4, Sopron megyében 1 helységben birtokos, de ezeken felül Abauj megyében birta Boldogkővárát is.
A reformáció idején a család protestánssá lett, az ellenreformáció alatt azonban újból katholizál. Sebestyén személyében 1622. jún. 26-án II. Ferdinándtól új címereslevelet nyer, melyet Zala és Somogy megyék 1623. máj. 1. hirdetnek ki.
A család neve a régi okmányokban igen különbözőképen van írva (Kues, Kvesd, Kewes, Keoves, Kewessy, Köves, Kövessy stb.), de valamennyi erre a családra vonatkozik. Előnevei pedig a »de eadem Kewes, köveskuti és köveskállai«.
Címer (1622. évi): arannyal damaszkolt vörös mezőben könyöklő kék ruhás kar kardot tart; sisakdísz: hármas fehér szikla kiemelkedő középsőjén egyenlő szárú vörös kereszt áll, a szikla előtt pedig a koronán könyöklő kékruhás kar függőlegesen felfelé álló, törökfejen átszúrt kardot tart; takaró: fekete-arany, kék-ezüst.
A családnak egyik ága a XVIII. században Ausztriába szakadt. Ebből az ágból kövesházi Kövess Hermann tábornagy 1917. aug. 17. magyar bárói rangra emeltetett.
A ma élő nemzedék leszármazása a címszerző Sebestyén-től szakadatlan. – Leszármazás:
1. Péter. Neje nemes Pintér Teréz. Gyermekei:
1. János (szül. 1844., † 1909.), kir. itélőtáblabíró. Neje Schill Adél (szül. 1852.). Gyermekeik:
A) Olga (szül. 1872. szept. 8.). Férje: nagyenyedi Egry István;
B). Emil (szül. 1875. okt. 20. Balatonfüred), jogtudor, a székesfehérvári kir. törvényszék elnöke, volt főispán, törvényhatósági bizottsági tag, földbirtokos (Székesfehérvár). Neje 1. (esk. 1904. ápr. 28. Alsórajk) nagymányai Koller Mária (szül. 1876. szept. 21. Alsópáhok, † 1922. jan. 17. Budapest), 2. (esk. 1926. jan. 9. Székesfehérvár) nemes Kund Johanna (szül. 1883. febr. 3. Somogyfajsz); Gyermekei (1. nejétől):
a) Ferenc (szül. 1905. febr. 12. Budapest);
b) Mária (szül. 1906. máj. 29. Budapest);
c) András (szül. 1908. okt. 24. Budapest);
C) Margit (szül. 1877. szept. Veszprém);
D) Jenő (szül. 1879. július 7. Veszprém), szkv. honv. százados, földbirtokos, törvényhatósági bizottsági tag (Ungjakabfapuszta, Zala megye). Neje (esk. 1908. dec. 7. Dióskál) rajki Rajky Irma. Gyermekei:
a) Agát (szül. 1909. Dióskál);
b) Izabella (szül. 1910. Dióskál);
c) László (szül. 1912. Dióskál);
E) János (szül., † 1884.);
F) Adél (szül. 1886. Veszprém). Férje Ványi Rezső;
2. Ede (1846–1922.) Neje Bezerédj Irma (1861–1925);
3. Mária (szül. 1852.). Férje Kövess György (Felsőörs);
II. János (1758. Zalaszentgrót). Fia: János (1800). Fia György (1833–1904.). Neje Kövess Mária (szül. 1852.); – Gyermekei:
A) Béla (szül. 1872. Budapest), jogtudor, m. kir. kormányfőtanácsos, ügyvéd, a budapesti ügyvédi kamara alelnöke. Neje (esk. 1900. nov. 24. Budapest) Bezerédj Ilona (szül. 1882. júl. 24. Veszprém); Fiuk: István (szül. 1901. dec. Budapest);
B) György (1874–1918), földmiv. min. tanácsos. Neje (esk. 1903. jan. 24. Budapest) Bezerédj Mariska (szül. 1884. máj. 22.);
C) Andor (szül. 1876., † 1908. jan. 6.) Veszprém megye árvaszéki ülnöke. Neje Kemény Ilona;
D) Miklós (sz. 1888.), ügyvéd (Budapest);

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT