Odescalchi, herczeg.

Teljes szövegű keresés

Odescalchi, herczeg.
Vagyonos bankár-család; ősi fészke Como (Felsőolaszország). Első ismert őse Giorgio 1290. élt. A XVI. században több tagja az egyház szolgálatában áll. Gyula V. Pius pápa udvarában előkelő állást tölt be s a lepantói öbölben ütközetre készülő hajóhadnak ő viszi meg a pápa apostoli áldását; ugyanekkor Bernárd a Jézus-társaság körében vallásos lelkesedésével tünik ki, XIII. Gergely pápa lengyelországi követe, majd Erdélyben fejt ki élénk tevékenységet a kath. vallás terjesztése körül. Legkimagaslóbb alakja Benedek (1600–1689.), már 1645. bibornok, 1676. pedig római pápává választatik. Diplomáciai szolgálatai, segélyei és azok a pénzbeli összegek (1 millió 454 ezer forint) melyeket közvetlenül küldött a szentszék kincstárából a törökök elleni háboru czéljaira a nuntius kezeihez, – örök hálára kötelezik Magyarországot is iránta. A család ezidőtájt igen tekintélyes és vagyonos volt nemcsak szükebb hazájában, Comóban, hanem egész Olaszországban, sőt annak határain kivül is.
1676. Livius személyében velenczei patriciátust nyer a család; 1696-ban 306.300 scudiért megveszi Braccianót s ugyanekkor a „Duca di Bracciano” s a „Duca di Ceri” cimet nyeri, birtokában lévén már ekkor a „Conte di Montiano” s a „Marchese di Rencofredo” czímeknek, 1689. aug. 29. pedig ő és mindkét nembeli utódai római szent birodalmi hercegi rangra emeltetnek, mely 1697. aug. 21. Magyarországra is kiterjesztetett s a „szerémi herceg”-i czím adományozásában részesül (LR. XXIV-512.); közben I. osztályu spanyol granddá lesz, végre 1698 decz. 11. a „Herzogl. Durchlaucht von Syrmien” czímet nyeri azzal a kiváltsággal, hogy utód hiányában családjából valakit örökbe fogadhat; pénzverési jogot nyer s az u. n. nagyobb palatinusi joggal ruháztatik fel (a nemesités s polgári czímerek adományozásának joga), stb. – Livius gyermektelen lévén, csakhamar élt is azzal a jogával, hogy családjából valakit örökbe fogadjon, 1709. máj. 13. kelt legfelsőbb engedélylyel örökbe fogadta nővére, Lukreczia, Erba Sándorné fiát, őrgróf Erba Boldizsárt, az 1714. márcz. 20. kelt császári engedélylyel reá ruházván herczegi rangját is. Ezzel az Odescalchi-család herczegi rangja az Erbo-családra szállt át s a jelenleg élő Odescalchi-családnak közvetlen őse Erba-Odescalchi Boldizsár lett. Livius kevéssel reá, 1713. szept. 8. meg is halt.
Megemlitendő még, hogy Syrmia tényleges birtokába csak későbben, 1751. került a család. Syrmia ekkor Vukovár jelentékeny részéből állt s a határvidékhez tartozott. Ma a gr. Eltz-család birtokos ott. Ellenben 1721. okt. 8. őrgróf (marquis) Odescalchi Márk-Aurél és Márk-Antal elsőszülöttségi öröklési joggal Fino-, Fiorenzola-, Bricoleta- és Rionco-ban nyernek birtokot. Ezen birtokok 1723. jul. 24. (1724. aug. 22.) római szent birodalmi őrgrófságra emeltetnek. Herczeg (Erba-) Odescalchi Boldizsár (megh. 1746.) fia, Livius birodalmi herczegi rangja azután 1751. ápr. 6. Magyarországra is kiterjesztetett. (1751: 40. t.-cz. és OL.: LR. XLII-34., 39.), mint az idézett törvényczikk mondja: hálás emlékezetben tartván „azon rendkivüli érdemeket, melyeket Ő Szentsége XI. Incze pápa a kereszténység oltalmában esküdt ellenségének leküzdésében szüntelen buzgó gondoskodásával és az általa a háboru szükségletére nyujtott segitséggel szerzett.”
Odescalchi Antal majlandi patriciust 1787. márcz. 2. a mailandi heraldikai törvényszék régi nemességében megerősiti. Ugyanezt teszi I. Ferencz császárnak 1817. márcz. 11. kelt legf. elhatározása Odescalchi Lajos részére. Fia Boldizsár, született 1748., megh. 1810. Felesége Giustiniani Katalin hercegnő, herceg Giustiniani Benedek leánya, akit 1777. máj. 7. vett feleségül Rómában. Ettől fia
Incze, született 1778. jul. 22. Rómában; 1801. cs. kir. kamarás; A Krisztus-rend vitéze s a királyné főudvarmestere; meghalt 1833. szept. 24. Magyarországra nézve emlékezetessé tette nevét azáltal is, hogy 1808-ban 5000 forint alapitványt tett a Ludovika-Akadémiára.
A család leszármazását az alábbi családfa tünteti fel.
Az Erba-családot illetőleg a következő adatok közlésére szoritkozunk:
Első ismert őse Enrico (Henrik) 1165. és 1167. császári birodalmi vicarius Mailandban. A család a XIV. század közepén Comóba telepszik át, ahol Sándor marquis nőül veszi Odescalchi Livius (1652–1713.) nővérét Lukrécziát. Fiukat, Erba Boldizsárt Odescalchi Livius 1709. örökbe fogadván, nevezett az (Erba-) Odescalchi-család megalapitójává lett.
Az Erba-család szintén vagyonos család volt és már 1676. milanói patriciátust nyer; 1684. ápr. 5. Károly spanyol királytól első szülöttségi jogon a marchese rangot nyeri. Régi nemességét a mailandi heraldikai törvényszék 1787. márcz. 23. ismeri el s I. Napoleon császár 1810. okt. 11. szintén utódok nélkül 1832. jan. 10. elhalt Erba Antalt (Erba Lajos fia) olasz gróffá emeli, mit I. Ferencz osztrák császár 1817. jan. 28. elismer.
Őrgróf Erba-Odescalchi Sándor magyar indigenátust nyer 1831. ápr. 8. (OL.: LR. LXV-711.)
Az (Erba-) Odescalchi-család czímerének megállapitása csak az egyes rangemelésekből összevonva s a használat által szentesitett jogon történhetik. Az 1689. aug. 29. kelt diploma ugyanis nem állapitja meg a család czímerét s nincs körülirva az az 1697. évi aug. 21., illetőleg 1751. ápr. 6. történt indigenátusban sem.
Az 1723. jul. 24. (1724. aug. 22.) római szent birodalmi őrgrófi rangról szóló, illetőleg az ezt elisemrő 1817. márcz. 11-ikéről kelt császári diploma szerint a czímer: vágott paizs; fenn arany mezőben koronás sas; lenn 3 keskeny vörös pólyával vágott ezüst mező s az igy alkotott részekben fentről lefelé: lépdelő vörös oroszlán s 3+2+1 vörös serleg; marquis-korona; sisak, ebből növekvő fekete sas; takarók: fekete-arany, vörös-ezüst. Az osztrák Lombardia heraldikai törvényszéke 1770. okt. 8. a család következő czímerét ismeri el: vágott paizs; fenn ezüst mezőben két tornyu lebegő vár (Erba-czímer); lenn 3 keskeny vörös pólyával végott ezüst mező, az ekképen képezett részekben legfelül lépdelő oroszlán, a további 3 mezőben pedig 3+2+1 arany fedővel ellátott s koronás sassal diszitett vörös kehely; sisakdisz: növekvő koronás fekete sas.
Ismét más czímert állapit meg az 1810. évi okt. 11. kelt adománylevél: a paizs négyelt; az 1. vörös mezőben 2 arany oszlop (egy-egy ezüst serleggel ?); a 2. ezüst mezőben 3 vörös pólya, az ezüst részekben 3+2+1 kehely; a 3-ik ezüsttel és vörössel koczkázott kék mezőben 3 tornyu ezüst vár; a 4-ik mező zölddel és ezüsttel koczkázva.
Az 1831. évi ápr. 8-iki indigenátus a család következő czímerét állapitja meg:
A család által használt herczegi czímer ez: vágott, alsó részében hasitott (paizsfővel ellátott) paizs; fenn (a paizsfőben) arany mezőben koronás sas; lenn elől tizenkilencz, vörössel és ezüsttel váltakozva koczkázott ezüst mezőben, zöld mezőn 2 tornyu vörös vár (Erba-czímer), hátul az ezüst mező 3 keskeny vörös pólyával vágva, s az igy képezett részekben fenn lépdelő vörös oroszlán, a következő 3 mezőben pedig 3+2+1 vörös serleg; marquis-korona; hermelin-palást.
Az ugy látszik korábban egyesitett czímer: vágott paizs; fenn arany mezőben a sas; lenn ezüstben a 3 vörös pólya között az oroszlán s a 3+2+1 kehely; a paizs felső részébe becsusztatott arany keretü ezüst paizs, ebben ernyőalaku kék pápai zászló, melynek nyelét az apostoli kulcsok keresztezik; az ezen kisebb paizson korona, az egész czímerkép kétfejü sas mellére helyezve, ez hermelin palástban, herczegi koronával. – Leszármazás:
I. Livius 1676 velenczei patricius Centella Paula; Benedek * 1611 † 1689 XI. Incze néven pápa; Giulio * 1666 novarai püspök; Károly; Livius * 1652 † 1713 IX/8 1689. herczeg; Lukréczia Erba Sándor marquis; Erba Boldizsár † 1746 1709–1714 adoptált Erba-Odescalchi; Livius; Boldizsár * 1748 † 1810 1777 V/7 Róma: hg. Giustiniani Katalin; Incze * 1778 VII/22 Róma † 1833 IX/24 1801 kam. követségi attaché, Páris 1) Keglevich Borbála († 1818 III/13) 2) 1831 III/13: gr. Zichy Ferraris Henriette (* 1800 II/10 † 1852 XII/12; 1: Livius * 1805 IX/20 † 1885 XI/11 1841 VII/11: gr. Branicka Zsófia (* 1821 IX/2 † 1886 VIII/18) (l. III. tábla); Ágost * 1808 V/1 † 1848 X/15 1827 XI/18 Pozsony: gr. Zichy Anna (* 1807 X/28) (l. II. tábla); Paulina * 1810 VII/25 † 1866 XI/30 gr. Zichy Edmund (* 1811 VII/19 1866 XI/30; Victoria * 1811 † gr. Redern Henrik; 2: Viktor * 1833 VII/27 † 1880 VIII/20 1864 I/28 Graz: 1857 kam. gr. Orsay Johanna (* 1846 III/14;
II. Ágost (l. I. tábla); Gyula * 1828 XI/26 Pozsony † 1895 IX/29 Zsámbok nemzetőr-főhadnagy v. országgy. képviselő 1855 XI/3. Bp.: gr. Degenfeld-Schomburg Anna (* 1835 IX/1); Paulina * 1856 V/15 1882 V/20 Bp. Beniczky Ádám; Géza * 1858 II/9 Bp. 1882 IV/29 Bp.: gr. Andrássy Etelka (1861 VIII/27); Ilona * 1859 V/11 Szerdahely 1) 1878 IV/25 Bp. gr. Zichy József (elv.) 2) 1895 IX/19 Bp. gr. Zichy Kázmér; Irma * 1863 I/13 Bp. 1886 IX/11 gr. Edelsheim Gyulai Lipót; Ilona * 1887 II/19 Szerdahely; Béla * 1890 X/6 Bp.; László 1893 VIII/7 Szerdahely; Arthur * 1836 VII/24 Szolcsány máltai lovag 1863 kam. történetirő 1) 1862 VIII/27 Pozsony: br. Lo Presti Eugenia (* 1845 XII/1 † 1866 VI/28) 2) 1870 XI/25 Novimarov gr. Erdődy Valéria (* 1850 IX/17) (elv.) 3) 1876 I/10 Kolozsvár: gr. Zichy Julia (* 1849 IX/23) (elv.); 1: Livius * 1863 IV/25 Szolcsány 1891 kam. 1887 V/14 Kolozsvár: br. Zeyk Ilona (* 1865 X/6); 2: Lóránd * 1874 IX/12 Szkiczó 1899 kam.; 3: Jenő Zoárd * 1876 X/9 Bolhás 1901 VI/8 Tuzsér: gr. Lónyay Pálma (* 1880 III/25); Edua * 1879 XI/1 Szkiczó; Alinka * 1882 IV/28 u. o. 1902 VIII/12 Bp.: gyergyószentmiklósi Kövér Gusztáv; Gyalma * 1884 I/12 u. o.; Miklós * 1902 V/6 Tuzsér; Margit 1903 XI/6 u. o.; Anna * 1889 II/7 Pozsony; Károly * 1896 IX/19 Szolcsány; Eugénia * 1898 X/16 u. o.;
III. Livius * 1805 IX/20 † 1885 XI/11 gr. Braniczka Zsófia l. I. tábla; Boldizsár * 1844 VI/24 Róma 1881 VII/14 Florenz conti Rucellai Emilia (* 1857 XII/8 Florenz); László * 1846 XII/7 Róma; Mária * 1851 XII/6 Róma 1872 XI/20 Róma gr. Kuefstein Ferencz; Flamminia * 1882 VI/20 Livorno; Innocenza * 1883 V/8 Róma; Paula * 1884 IX/19 Róma; Zsófia * 1888 V/15 Róma;
IV. (A család őrgrófi ága.) Sándor * 1791 VIII/10 Milanó † 1872 VI/1 Precotto 1819 XII/26: bajsai Vojnits Szidónia (* 1800 V/16 Szabadka † 1836 VIII/30); Incze * 1821 VI/11 Szabadka † 1903 XII/4 Bp. 1839 XI/30 Ó-Moravicza tomcsányi Tomcsányi Etelka (* 1821 II/18 † 1882 II/10); Livius * 1831 VIII/20 Szabadka † 1868 X/2 bajsai Vojnits Flóra; Hugó * 1842 II/4 Baja alsólelóczi és jezerniczei Tarnóczy Ilona (* 1858 A.-Lelócz); Laura * 1845 Ó-Moravicza; Mária * 1849 u. o. 1899 VI/21 Bp. kamjonkai Szemző László (1850–1898); Virginia * 1884 Bp.; Amália * 1889 Bp.
Vö. N I . VIII-202., Siebm. 401. és Hoher Adel Deutschlands I. 3-188–9.; Annuario della Nobiltá Italiana 1935.; 472–6.; 813–4; Rietstap: Armorial Général (Gouda, 1887.) I-619., II. 337.; Giuseppe Avanci die Fermo: Geografia istoeica de Ducato e Provincia de Sirmio, conferito de Leopoldo I. a Don Livio Odescalchi (Roma, 1700.); Fraknói Vilmos: XI. Incze pápa és Magyarország fölszabaditása a török uralom alól (Bp. 1886.); M N Zsbk. I. R. I-9–12.; Szerencs 152–4.; Stammbuch des Adels in Deutschland (Regensburg, 1865.), III-109.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages