1Pt. 5.
1Pt. 5.
1Pt. 5,1
A közöttetek levő presbitereket tehát kérem én, a presbitertárs és Krisztus szenvedésének tanúja, valamint eljövendő dicsőségének is részese:
1Pt. 5,2
legeltessétek az Isten közöttetek levő nyáját; ne kényszerből, hanem önként, ne nyerészkedésből, hanem készségesen; [ Jn 21,15-17]
1Pt. 5,3
ne is úgy, mint akik uralkodnak a rájuk bízottakon, hanem mint akik példaképei a nyájnak.
1Pt. 5,4
És amikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koszorúját.
1Pt. 5,5
Ugyanúgy, ti ifjabbak: engedelmeskedjetek az idősebbeknek, egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert az Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. [Péld 3,34]
1Pt. 5,6
Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. [Jób 22,29; Mt 23,12; Lk 14,11; 18,14]
1Pt. 5,7
Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok. [Zsolt 55,23; Mt 6,25]
1Pt. 5,8
Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el:
1Pt. 5,9
álljatok ellene a hitben szilárdan, tudván, hogy ugyanazok a szenvedések telnek be testvéreiteken e világban.
1Pt. 5,10
A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtetek, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni.
1Pt. 5,11
Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.
1Pt. 5,12
Szilvánusz által, aki - mint gondolom - hűséges testvéretek, röviden írtam, bátorítva titeket és bizonyságot téve arról, hogy az az Isten igazi kegyelme, amelyben álltok. [ApCsel 15,22. 40]
1Pt. 5,13
Köszönt titeket a veletek együtt kiválasztott babiloni gyülekezet és Márk, az én fiam. [ApCsel 12,12. 25; 13,13; 15,37-39; Kol 4,10; Filem 1,24]
1Pt. 5,14
Köszöntsétek egymást a szeretet csókjával. Békesség mindnyájatoknak, akik a Krisztusban vagytok.
