1Móz. 35.

Teljes szövegű keresés

1Móz. 35.
1Móz. 35,1
Isten ezt mondta Jákóbnak: Készülj, és menj föl Bételbe, telepedj le ott! Készíts ott oltárt az Istennek, aki megjelent neked, amikor menekültél bátyád, Ézsau elől! [1Móz 28,12-13]
1Móz. 35,2
Ekkor azt mondta Jákób a háza népének és mindazoknak, akik vele voltak: Távolítsátok el az idegen isteneket, amelyek nálatok vannak! Tisztítsátok meg magatokat, és váltsatok ruhát! [Józs 24,23. 26]
1Móz. 35,3
Készüljünk, és menjünk föl Bételbe, oltárt akarok ott készíteni az Istennek, aki meghallgatott, amikor nyomorúságban voltam, és velem volt az úton, amelyen jártam.
1Móz. 35,4
Átadták azért Jákóbnak a náluk levő idegen isteneket mind, meg a fülbevalóikat is, Jákób pedig elásta azokat a cserfa alá, amely Sikemnél van.
1Móz. 35,5
Majd elindultak, és Isten rettegésbe ejtette a környező városokat, azért nem üldözték Jákób fiait.
1Móz. 35,6
Így érkezett meg Jákób Lúzba, azaz Bételbe, amely Kánaán földjén van, az egész néppel együtt, amely vele volt. [1Móz 28,19]
1Móz. 35,7
Oltárt épített ott, és elnevezte azt a helyet Él-Bételnek, mert ott jelentette ki magát neki az Isten, amikor bátyja elől menekült. [1Móz 31,18]
1Móz. 35,8
Ott halt meg Debóra, Rebeka dajkája, és eltemették Bétel mellett a tölgyfa alá, amelyet a Siratás Tölgyfájának neveztek el.
1Móz. 35,9
Isten újból megjelent Jákóbnak, miután visszatért Paddan-Arámból, és megáldotta őt.
1Móz. 35,10
Ezt mondta neki Isten: Jákób a te neved. De nem neveznek többé Jákóbnak, hanem Izráel lesz a neved. Így nevezte el Izráelnek. [1Móz 32,29]
1Móz. 35,11
Majd ezt mondta neki Isten: Én vagyok a mindenható Isten! Szaporodjál, és sokasodjál! Nép, sőt népek gyülekezete származik tőled, és királyok sarjadnak ágyékodból. [1Móz 17,1; 28,3-4]
1Móz. 35,12
Neked adom azt a földet, melyet Ábrahámnak és Izsáknak adtam, utánad pedig utódaidnak adom azt a földet.
1Móz. 35,13
Azután eltávozott tőle Isten, arról a helyről, ahol beszélt vele.
1Móz. 35,14
Jákób pedig szent oszlopot állított azon a helyen, ahol beszélt vele; kőoszlopot, és italáldozatot mutatott be rajta, és olajat öntött rá. [1Móz 28,18-19]
1Móz. 35,15
Jákób Bételnek nevezte el azt a helyet, ahol Isten beszélt vele.
1Móz. 35,16
Azután elindultak Bételből. Már csak rövid út választotta el őket Efrátától, amikor szülnie kellett Ráhelnek, de a szülés nehéz volt.
1Móz. 35,17
A nehéz szülés közben ezt mondta neki a bába: Ne félj, mert most is fiad lett!
1Móz. 35,18
Amikor már-már elszállt belőle a lélek, mert haldoklott, Benóninak nevezte el a fiát. Az apja viszont Benjáminnak nevezte.
1Móz. 35,19
Így halt meg Ráhel, és eltemették az Efrátába, azaz Betlehembe vezető úton. [1Móz 48,7; 1Sám 10,2]
1Móz. 35,20
Sírja fölé emlékoszlopot állított Jákób. Ráhel sírjának az emlékoszlopa ez még ma is.
1Móz. 35,21
Azután továbbment Izráel, és Migdal-Éderen túl vert sátrat.
1Móz. 35,22
Amikor Izráel már azon a földön lakott, elment Rúben, és Bilhával, apja másodrangú feleségével hált, de Izráel meghallotta. Jákóbnak tizenkét fia volt. [1Móz 49,4]
1Móz. 35,23
Lea fia volt Rúben, Jákób elsőszülötte, meg Simeon, Lévi és Júda, Issakár és Zebulon. [2Móz 1,2-5]
1Móz. 35,24
Ráhel fia volt József és Benjámin.
1Móz. 35,25
Bilhának, Ráhel szolgálójának a fia volt Dán és Naftáli.
1Móz. 35,26
Zilpának, Lea szolgálójának a fia volt Gád és Ásér. Ezek voltak Jákób fiai, akik Paddan-Arámban születtek.
1Móz. 35,27
És Jákób eljutott apjához, Izsákhoz Mamréba, Kirjat-Arbába, azaz Hebrónba, ahol Ábrahám és Izsák jövevényként lakott. [1Móz 13,18; Józs 14,15]
1Móz. 35,28
Izsák életkora száznyolcvan esztendő volt.
1Móz. 35,29
Akkor elhunyt Izsák, meghalt öregen, betelve az élettel, és elődei mellé került. Fiai, Ézsau és Jákób temették el. [1Móz 25,8-9]

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT