Jób. 7.

Teljes szövegű keresés

Jób. 7.
Jób. 7,1
Csak küzdelem a halandó sorsa a földön, napjai úgy telnek, mint a napszámosnak!
Jób. 7,2
Ahogyan a rabszolga eped az árnyék után, és a napszámos várja a munkabért,
Jób. 7,3
úgy jutottak nekem hiábavaló hónapok, nyomorúságos éjszakákkal fizettek ki engem.
Jób. 7,4
Ha lefekszem, azt kérdem: Mikor kelhetek fel? Hosszú az este, és tele vagyok nyugtalansággal hajnalig.
Jób. 7,5
Testemet férgek és porkéreg borítja, bőröm beforrad, és újra kifakad.
Jób. 7,6
Napjaim gyorsabbak a takács vetélőjénél, és reménytelenül múlnak el.
Jób. 7,7
Gondold meg, hogy csak szellő az életem, szemem nem lát többé jót.
Jób. 7,8
A rám néző szem nem pillant meg. Szemed felém fordítod, de már nem vagyok.
Jób. 7,9
Eltűnt a felhő, elszállt. Éppígy nem jön vissza, aki leszáll a holtak hazájába.
Jób. 7,10
Nem tér vissza házába többé, lakóhelyén sem tudnak róla többé. [Zsolt 103,16]
Jób. 7,11
Nem is tartóztatom meg a számat, beszélni fogok szorongó lélekkel, panaszkodni fogok keserű szívvel.
Jób. 7,12
Tenger vagyok-e vagy tengeri szörny, hogy őrséget állítasz ellenem? [Ez 32,2]
Jób. 7,13
Mikor azt gondolom, hogy megvigasztal nyoszolyám, hordozza panaszomat fekhelyem,
Jób. 7,14
akkor álmokkal rémítesz, látomásokkal rettentesz engem.
Jób. 7,15
Inkább választom a fulladást, inkább a halált, mint e csontvázat.
Jób. 7,16
Megvetem az életemet, nem kell tovább! Hagyj békén, mert időm csak egy lehelet! [1Kir 19,4]
Jób. 7,17
Micsoda az ember, hogy ily nagyra tartod, és hogy így törődsz vele? [Zsolt 8,5]
Jób. 7,18
Minden reggel megvizsgálod, minden pillanatban próbára teszed.
Jób. 7,19
Miért nem veszed le rólam a szemed? Nyálamat sem engeded lenyelni?
Jób. 7,20
Ha vétkeztem, mit követtem el ellened, emberek őrzője? Miért tettél a céltábláddá? Talán terhedre vagyok?
Jób. 7,21
Miért nem bocsátod meg vétkemet, miért nem nézed el bűnömet? Hiszen már a porban fekszem, mire keresel, már nem leszek.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT