Jób. 5.
Jób. 5.
Jób. 5,1
Kiálts csak! Válaszol-e valaki? Melyik szenthez fordulsz?
Jób. 5,2
Mert az ostobát megöli a bosszúság, és a balgát halálba kergeti a heveskedés.
Jób. 5,3
Én magam láttam, hogy egy ostoba gyökeret vert, de hirtelen elkorhadt a lakóhelyén. [Zsolt 37,35-36]
Jób. 5,4
Távol van fiaitól a segítség, eltapossák őket a kapuban, nem menti meg senki.
Jób. 5,5
Aratását, melyet tövisek közül vett ki, megeszi az éhező, vagyona után liheg a szomjazó.
Jób. 5,6
Nem a porból támad a hamisság, és nem a földből sarjad ki a vész,
Jób. 5,7
hanem az ember maga szüli a vészt, melynek szikrái a magasba szállnak.
Jób. 5,8
De én az Istenhez fordulok, Istenre bízom ügyemet,
Jób. 5,9
aki hatalmas dolgokat művel, kikutathatatlanul, csodás dolgokat, megszámlálhatatlanul.
Jób. 5,10
Esőt ad a föld színére, vizet bocsát a mezőkre.
Jób. 5,11
Magasra emeli az alant levőket, a gyászolókat oltalmazza segítsége. [Lk 1,52]
Jób. 5,12
Meghiúsítja a ravaszok terveit, nem alkot kezük maradandót. [Neh 4,9; Zsolt 33,10]
Jób. 5,13
Saját ravaszságukkal fogja meg a bölcseket és a cselszövők tanácsa megdől. [1Kor 3,19]
Jób. 5,14
Nappal is sötétben botorkálnak, tapogatóznak délben is, mint éjjel. [Ézs 59,9-10]
Jób. 5,15
Megszabadítja szájuk fegyverétől, az erős kezéből a szegényt. [Zsolt 34,1]
Jób. 5,16
Így lesz reménysége a nincstelennek, a csalárdság pedig elnémul.
Jób. 5,17
Bizony boldog az az ember, akit Isten megfedd! A Mindenható fenyítését ne vesd meg! [Péld 3,11; Zsid 12,5]
Jób. 5,18
Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de keze meg is gyógyít. [5Móz 32,39; Hós 6,1]
Jób. 5,19
Hatszor is megment a nyomorúságból, hetedszer sem ér veszedelem. [Péld 24,16]
Jób. 5,20
Éhínségben megment a haláltól, háborúban a fegyveres kéztől.
Jób. 5,21
Nyelvek ostorától rejtve leszel, nem kell félned, hogy pusztulás szakad rád.
Jób. 5,22
Nevetsz a pusztuláson és éhségen, nem kell félned a föld vadjaitól,
Jób. 5,23
mert a mező kövei is szövetségeseid, a mezei vadak is kibékülnek veled. [Hós 2,20 ]
Jób. 5,24
Megéred, hogy békesség lesz sátradban, otthonodat vizsgálva, nem lesz benne vétek.
Jób. 5,25
Megéred, hogy sok utódod lesz, és sarjadékod annyi, mint földön a fű.
Jób. 5,26
Érett korban térsz a sírba, ahogyan a kévéket idejében takarítják be.
Jób. 5,27
Ezt kutattuk ki, így van ez! Hallgass rá, és jól jegyezd meg!
