Jaj azoknak, akik jogtalan rendeleteket hoznak, és irataik csak terheket rónak ki. [Ézs 5,20-23]
Mert elnyújtják a nincstelenek perét, megfosztják jogaiktól népem nyomorultjait. Az özvegyeket kizsákmányolják, és az árvákat kifosztják. [Ám 2,6-8; Mik 2,9;]
De mit tesztek majd a megtorlás napján, amikor megjön messziről az ítéletidő? Kihez futtok majd segítségért, hol hagyjátok kincseiteket? [Mik 7,4; 1Pt 2,12]
Aki nem térdel a foglyok közé, a megöltek között esik el. Mindezzel nem múlt el haragja, keze még ki van nyújtva.
Jaj Asszíriának, haragom botjának, melynek kezében van dühömnek vesszeje!
Elvetemült nemzet ellen küldöm, az ellen a nép ellen rendelem, amelyre haragszom, hogy zsákmányt zsákmányoljon, prédát prédáljon, és eltapossa, mint az utca sarát.
De ő nem így képzeli, szíve nem így gondolja, mert szíve szerint pusztítani akar, számos nemzetet akar kiirtani. [2Kir 18,19-35; Ézs 10,12-15; Jer 50,29; Zak 1,15]
Mert ezt mondja: Vezéreim nem mind királyok-e? [2Kir 16,9; 18,32-35; Ézs 36,18-20 ]
Nem az történt-e Kalnóval, ami Karkemissel? Nem úgy járt-e Hamát, mint Arpad? Nem úgy járt-e Samária, mint Damaszkusz?
Ahogyan elérte kezem a bálványok országait, bár több bálványszobruk volt, mint Jeruzsálemnek és Samáriának,
ahogyan elbántam Samáriával és bálványaival, úgy fogok elbánni Jeruzsálemmel és bálványaival.
De ha befejezi az Úr minden tettét a Sion hegyén és Jeruzsálemben, megbünteti az asszír király dölyfös szíve gyümölcsét és nagyralátó szeme dicsekvését.
Mert ezt mondta: Kezem erejével vittem véghez ezt, és bölcsességemmel, mert értelmes vagyok: megszüntettem a népek határait, értékeiktől megfosztottam őket, hatalmammal letaszítottam a trónon ülőket.
Elérte kezem a népek gazdagságát, mint a madárfészket, és ahogyan megszerzik az elhagyott tojásokat, úgy szereztem meg az egész földet. Nem volt senki, aki szárnyával verdesett, csőrét kinyitotta, vagy csipogott volna.
Dicsekedhetik-e a fejsze azzal szemben, aki vág vele? Fontosabb-e a fűrész, annál, aki húzza? Mintha a bot suhogtatná azt, aki fölvette, és a vessző venné föl azt, aki nem fából van! [Ézs 10,5; 45,9; Jer 18,6; Róm 9,20-21]
Ezért az Úr, a Seregek URa sorvadást bocsát Asszíria kövéreire, és dicsősége alatt tűz lobban, lobogó tűz.
Izráel Világossága lesz a tűz, és Szentje a láng, amely elégeti és megemészti benne egyetlen napon a tövist és a gazt. [5Móz 4,24; Zsid 12,29]
Pompás erdejét és kertjét mindenestül megsemmisíti, mintha sorvadás sorvasztaná.
Oly kevés fa marad erdejében, hogy egy gyermek is össze tudja írni.
Azon a napon nem támaszkodik többé ostorozójára Izráel maradéka, és Jákób házának megmenekült része, hanem az ÚRra, Izráel Szentjére támaszkodik hűségesen.
A maradék megtér: Jákób maradéka az erős Istenhez. [Ézs 6,13; 11,11; 28,5; Róm 9,27; 11,5]
Mert ha annyi volna is néped, Izráel, mint tengerparton a homok, csak a maradék tér meg. El van rendelve pusztulásod, igazságos ítélet árad rád.
Mert elhatározta az Úr, a Seregek URa, hogy elpusztítja az egész országot. [Ézs 28,22]
Ezért így szólt az Úr, a Seregek URa: Ne félj népem, Sion lakója, Asszíriától, ha megver bottal, és rád emeli vesszejét, mint Egyiptom tette.
Mert rövid idő múlva véget ér kárhoztató haragom, amely pusztította őket.
Ostorral csapkodja a Seregek URa, ahogyan megverte Midjánt az Óréb-sziklánál. Vesszejével rácsap a tengerre, mint Egyiptomban tette. [2Móz 14,27-28; Bír 7,25; Zsolt 83,10; Ézs 9,3]
Azon a napon lekerül terhe válladról, igája nyakadról, a kövérség miatt leszakad róla az iga.
Ajba érkezik, átvonul Migrónon, Mikmászba rendeli fölszerelését.
Átvonulnak a hágón, Gebában térnek éjjeli szállásra. Megretten Ráma, Saul Gibeája menekül. [1Sám 10,26]
Sikolts hangosan, Gallim leánya, figyelj rá, Lais, felelj rá, Anátót! [Jer 1,1]
Madméná elmenekült, Gébim lakói elrejtőztek.
Még ma odaér Nóbba, öklével fenyegeti Sion leányának hegyét, Jeruzsálem dombját. [1Sám 21,2]
De az Úr, a Seregek URa kegyetlenül levagdalja az ágakat, a sudár termetűeket kivágja, és elterülnek a magasra törők. [2Kir 19,35; Ézs 37,36; Zak 11,1-2]
Kivágja fejszével az erdő bozótját, ledőlnek Libánon büszke cédrusai!