Az asszonyi bölcsesség építi a házat, a bolondság pedig a maga kezével rombolja le. [Péld 31,10-31]
Aki egyenes úton jár, féli az URat, de aki letéved útjairól, az megveti őt.
A bolond szájából gőg sarjad, de a bölcseket megőrzi ajkuk.
Ha nincsenek barmok, üres a jászol, de bő a termés, ha erős az ökör.
Az igaz tanú nem hazudik, de a hamis tanú hazugságot beszél. [2Móz 20,16; 23,1; Péld 12,17]
Hiába keresi a csúfolódó a bölcsességet, az értelmes embernek azonban könnyű a megismerés.
Menj el az ostoba ember elől, mert nem szerzel ajkáról tudást! [Péld 23,9]
Az okos azért bölcs, mert érti a dolgát, az ostobák pedig bolond módon becsapódnak.
A bolondokat csúffá teszi a vétek, de a becsületes emberek közt jóakarat van.
A szív ismeri a maga keserűségét, és örömébe sem avatkozhat idegen. [1Kor 2,11]
A bűnösök háza népe kipusztul, de a becsületesek sátrában lakók virulni fognak. [Péld 10,25; 12,7]
Van út, amely egyenesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet. [Péld 16,25 ]
Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat.
A romlott szívű a magaviselete szerint fog jóllakni, meg a jó is a magáé szerint. [Péld 1,31]
A tapasztalatlan mindent elhisz, de az okos vigyáz a lépésére.
A bölcs fél a rossztól, és elkerüli, az ostoba féktelen és elbizakodott.
A hirtelen haragú bolondságot követ el, és az alattomos embert gyűlölik. [Péld 14,29]
Bolondságot örökölnek az együgyűek, az okosakat pedig tudás ékesíti.
Le fognak borulni a rosszak a jók előtt, és a bűnösök az igaz ember kapuja előtt.
A szegényt még barátja is gyűlöli, de a gazdagot sokan szeretik. [Péld 19,4. 7]
Aki megveti felebarátját, vétkezik, de aki az alázatosokon könyörül, boldog lesz. [Zsolt 41,2; Mt 5,7; 25,34-40]
Tévelyegnek, akik rosszat akarnak, a szeretet és a hűség pedig jót akar.
Minden munkának megvan a maga haszna, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut.
A bölcseknek koronája a gazdagság, de az ostobák bolondsága csak bolondság.
Életeket ment meg az igaz tanú, de aki hazugságot beszél, az csaló.
Aki az URat féli, annak erős oltalma van, fiainak is menedéke lesz az. [Péld 18,10]
Az ÚRnak félelme az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére. [Péld 9,10-11; 10,27]
Nagy nép ad a királynak méltóságot, de ha elfogy a nemzet, elvész az uralkodó is.
A türelmes ember nagyon értelmes, a türelmetlen pedig nagy bolondságot követ el. [Péld 14,17; Jak 1,19]
A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat.
Aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját, aki pedig könyörül a szegényen, az dicsőíti. [Péld 17,5; Mt 10,42; Jak 1,27]
A maga gonoszsága miatt bukik el a bűnös, de vigaszt kap az igaz, ha halálán van is. [Zsolt 34,20]
Az értelmes ember szívében bölcsesség lakik, de az is kitudódik, hogy mi van az ostobákéban.
Az igazságosság felmagasztalja a népet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek.
Jóindulattal van a király az értelmes szolga iránt, de haragja sújtja a haszontalant. [1Móz 41,37-40]