VII. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ALATT FOLYÓ TÉRKÉPÉSZET (1940–1944)
VII. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ALATT FOLYÓ TÉRKÉPÉSZET (1940–1944)
A második világháború kitörése megváltoztatta a topográfiai térképezés addigi menetét. A huszonötezres új felmérés abbamaradt, sok szelvényt abban a méretarányban már ki se adtak. 1939-ben az ország keleti, 1940-ben a déli határa mentén végeztek 1:25 000 méretarányban térképhelyesbítést, reambulálást. Így 1940-re a trianoni ország területének mintegy a feléről készült a III. katonai felmérést követően valamilyen módon (reambulálás, új felmérés esetleg részbeni helyesbítés alapján) felújított 1:25 000 méretarányú térkép. A hetvenötezres szelvények mintegy 40 %-a azok alapján került felújításra, szintvonalas átdolgozásra, de a többi szelvényt is revideálták, részben helyesbítették. A kétszázezres és hétszázötvenezres szelvényeket is helyesbítve adták ki újra.
Az 1938-tól bekövetkezett területi változások felvetették a kérdést, hogy maradjon-e a topográfiai térképeknél addig alkalmazott méretarány-sorozat, amely még a III. katonai felmérés idején alakult ki. 1938 novemberében visszacsatolták a Felvidék egy részét (11 927 km2), 1939 márciusában a Kárpátalját (12 061 km2), 1940. augusztus 30-án Észak-Erdélyt (43 104 km2), 1941 áprilisában a Délvidéket (11 475 km2), így az ország területe a trianoni 93 073 km2-ről 170 640 km2 re növekedett.
A visszacsatolt területek nagy részéről rendelkezésre álló térképek a Monarchia III. katonai felméréséből származó 1:25 000 méretarányú kéziratos térképek sztereografikus kilométer-hálózattal felülnyomott fekete nyomatai voltak, mindenfajta tartalmi módosítás nélkül. Az 1:75 000 méretarányú szelvények a Militärgeographisches Institut utolsó, részben helyesbített, de fel nem újított térképei voltak. Egyedül a Csehszlovák Katonai Földrajzi Intézet újította fel valamilyen módon (helyszíni helyesbítés vagy nyilvántartás alapján) az 1:25 000 és 1:75 000 méretarányú szelvényeket, melyek alapján a Honvéd Térképészeti Intézet, a Budapest-központú sztereografikus vetületi hálózattal felülnyomtatva, sok szelvény területére a magyar kiadást is megjelentette.
Felmerült az 1:50 000 méretarányú térképsorozat készítésének kérdése is. Ez a méretarány már a III. katonai felmérés kezdetén is szóba került az 1:100 000 méretarány mellett, de végül az 1:75 000 méretarány mellett döntöttek. Az első világháború után, az Állami Térképészet működésének kezdeti időszakában is történtek kísérletek az ötvenezres méretarány bevezetésére; a térképeket a huszonötezres szelvények felére kicsinyítésével akartak előállítani, kísérleti jelleggel 1932-ben kiadták az „5160 Ny., Veszprém” jelzetű szelvényt (16. sz. könyvmelléklet), de az 1:50 000 méretarányt végül csak 1940-ben rendszeresítették. A döntést több tényező is alátámasztotta: megfelelt általános csapattérképként és lövésszaki használatra szánt térképként, a polgári életben pedig közigazgatási és egyéb célokra szolgáló (pl. turista-)térképként. Léptéke kerekebb számú, mint a hetvenötezres méretarányé, így a számítások is egyszerűbbnek bizonyultak. Gyakorlati előnye volt még, hogy egy kétszázezres szelvény területére 16 ötvenezres szelvény esett, ami kiváltotta a korábban szükséges 8 hetvenötezres és 32 huszonötezres szelvény használatát, csökkent az előállítási költség és a csapatokat ellátó egységcsomagok súlya.
Eredetileg az ötvenezres szelvények kiadását 10–15 évre tervezték, szintvonalas domborzatábrázolással, és felújított tartalommal az ország akkori, a visszacsatolt területek révén a trianonihoz képest 80 %-kal megnövekedett területére. A háború miatt azonban sürgetővé vált a térképek iránti igény, ezért az 1940–1944 között elkészült térképmű egyes, az ország különböző részeit ábrázoló szelvényei igen különbözőek lettek, attól függően, hogy milyen volt a rendelkezésre álló térképi alapanyag minősége.
A visszacsatolt területeken a névrajzot is átdolgozták, a térképek teljesen magyar nyelvűek, figyelmen kívül hagyják a helyi névhasználatot, sokszor használnak mesterségesen alkotott neveket.
Az új ötvenezres térképek alapján tervezték a kétszázezres szelvények szintvonalas átdolgozását is, de a háború miatt nem került rá sor. Tervezték továbbá az 1:750 000 méretarány megszüntetését, helyette az 1:500 000 és az 1:1 000 000 méretarányok bevezetését határozták el. Ennek első eredményeképpen 1943-ban elkészült egy 1:500 000 méretarányú térkép Gauss–Lambert kúpvetületben, Magyarország akkori területére és közvetlen környékére.
VII. 1. Az 1:50 000 méretarányú térképek
VII. 2. Az 1:500 000 méretarányú térképmű
VII. 3. A XX. századi topográfiai térképek megőrzésének története
