ELŐSZÓ

Teljes szövegű keresés

ELŐSZÓ
Magyarország első részletes topográfiai térképezése az úgynevezett első katonai felmérés keretében történt a XVIII. század második felében, 1763–1787 között, ezt követte a második (1806–1869), illetve harmadik katonai felmérés (1869–1887). Mint a megnevezése is mutatja, a térképezés katonai szervezésben-irányításban ment végbe, ennek egyik oka, hogy az igény a katonaság részéről merült fel leginkább, és a végrehajtásához szükséges apparátussal is a katonaság rendelkezett. A térképezés a XVIII. század második felétől a XX. század elejéig a hadsereg „békefeladata” lett. Mivel az első, második és harmadik katonai felmérés idején Magyarország az Osztrák Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, közös hadüggyel, a katonák által végrehajtott topográfiai térképezés is közösen zajlott, bécsi irányítással, a Generalquartiermeisterstab, a Főszállásmesteri Kar égisze alatt. Az elkészült térképek közül az első és második felmérés anyaga eredetiben ma is a bécsi Kriegsarchiv gyűjteményében található, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Térképtárának gyűjteménye jó minőségű, színes, eredeti méretű másolatukat őrzi.
E munka együtt vizsgálja a katonai felméréseket, és hiánypótló a magyar térképtörténeti irodalomban, a hozzá tartozó CD-kiadvány pedig, amelyen a mellékletek, térképmellékletek találhatók, jelentős változást hozott a papír alapú anyagú könyvekhez képest, mivel a témához tartozó mellékletek, táblázatok, jelkulcsok ilyen nagy számban való megjelenítése csak elektronikus formában lehetséges. A CD az Arcanum Adatbázis Kft. gondozásában készült, a térképek tömörítetten (ECW formátumban) kerültek rögzítésre; a lemez mintegy 260 mellékletet (áttekintő szelvényeket, jelkulcsokat, táblázatokat), illetve térképmellékleteket tartalmaz (ez utóbbiak a felmérési és levezetett – a felmérési méretarányú térképek alapján készült kisebb méretarányú – térképek különféle változatai).
Az Arcanum Adatbázis Kft. 2004-óta folyamatosan jelenteti meg a katonai felmérések anyagát DVD-kiadványain, így megjelent az első felmérés összes térképszelvénye a Magyar Királyság, a Temesi Bánság és az Erdélyi Nagyfejedelemség területére, a második katonai felmérés anyaga a Magyar Királyság, illetve a harmadik katonai felmérés 1:25 000 méretarányú szelvényei a történelmi Magyarország, az 1:75 000 méretarányú szelvények pedig a teljes Osztrák–Magyar Monarchia területére. A DVD-kiadványokon, az adott felmérésnek megfelelően, megtalálhatók e könyv egyes fejezetei is.
Jelen kötet a katonai topográfiai térképeket a XVIII. század közepétől a második világháborúig tárgyalja, röviden kitér a XVI–XVIII. század közepéig a történelmi Magyarország területén folyt térképészeti munkákra, illetve, egy rövid utalás erejéig, kitér az 1950 utáni katonai és polgári topográfiai térképezésre is.
Tagozódása a katonai felmérések egymásutániságán alapul. A kezdő évszám, 1763, az első katonai felmérés kezdő éve, ezt követi a második, harmadik és negyedik katonai felmérés, majd a két világháború közötti térképezés. A záró évszám 1950, a Gauss–Krüger térképrendszerre való áttérés éve, amely új fejezetet nyitott a katonai topográfiai térképek történetében. A két háború közti térképezés tárgyalása azért elengedhetetlen, mert szervesen kapcsolódik a harmadik katonai felméréshez.
Az egyes felmérések leírása hasonló felépítésű: röviden szó esik a felmérés megindulásának körülményeiről, a felmérést irányító szervezetről, a felmérés kiterjedésének területéről, a felmérések alapjáról (geodéziai alap, illetve kataszteri térképek), a felmérésekhez tartozó jelkulcsokról, a felmérési és levezetett térképsorozatokról, végül a felmérés alapján készült térképek megőrzéséről.
A kötet csak a legfontosabb mellékleteket tartalmazza, amelyek a különböző felmérések kiterjedési területét, szelvénybeosztását mutatják, illetve a legfontosabb térképszelvényeket Magyarország területére, eredeti méretarányuk megtartásával. A kiválasztott mintaterület Keszthely és környéke, melyen jól követhető a domborzat, a síkrajz, a településrajz, stb. fejlődése. A fejezetekhez azonban (a CD-mellékleten) ennél sokkal több melléklet tartozik, egy részük a különböző méretarányú szelvényekhez tartozó, a szelvények beosztását szemléltető áttekintő szelvény. Az áttekintők részben utólag készültek, részben korabeliek. A lemezen találhatók az egyes felmérésekhez tartozó jelkulcsok, különböző táblázatok is.
A térképmellékletek az egyes felmérések, illetve a belőlük levezetett térképsorozatok egy-egy szelvényét mutatják be, szemléltetés céljából. Az áttekintők és térképszelvények egy része a bécsi Kriegsarchiv gyűjteményéből való, pontos utalás történik az ottani térképtári jelzetükre, a többi térkép a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Térképtárának gyűjteményében található, az utalásokat esetükben is feltüntettük.
Különösen érdekesek a történelmi Magyarország területéről készült különböző, levezetett térképsorozatok, melyek közül több, például az első katonai felmérésből származó, csak az utóbbi években vált igazán ismertté, mivel csak újabban került (jó minőségű színes másolat formájában) magyar közgyűjteménybe, nevezetesen a Hadtörténeti Térképtárba. Szelvénybeosztásuk, illetve mintaszelvényeik a CD-mellékleten látható.
Az első katonai felmérés az Osztrák Birodalom területére 1763 és 1787 között készült. A 21 különálló felmérés eredménye összesen 3245 1:28 800 méretarányú, egyenként 63×42 cm nagyságú kéziratos szelvény lett, az azok alapján készült levezetett sorozatok zöme szintén kéziratos volt. Részletesebben a történelmi Magyarország területére eső felmérésekről esik szó: a Magyar Királyság (1782–1785), a Temesi Bánság (1769–1772), az Erdélyi Nagyfejedelemség (1769–1773), Horvátország, Szlavónia, illetve a Határőrvidékek (1774–1784) különböző felméréseiről, amelyek összesen 1943 szelvényt eredményeztek. A CD-n megtalálható a felmérések (utólag összeállított) jelkulcsa és a Magyar Királyság felmérését irányító tisztek névsora, feltüntetve, hogy mely szelvények felmérését irányították, melyik évben.
Az első katonai felmérés felmérési és levezetett térképeinek zöme saját korában titkosnak minősült, és a polgári kartográfiára csak csekély hatást gyakorolhatott.
A második katonai felmérés szintén az Osztrák Birodalom területére készült 1806 és 1869 között; az Erdélyi Nagyfejedelemség területére nem fejezték be. A teljes Birodalom területén 14 önálló felmérés folyt, melyek során 2142 „régi” – 63×42 cm nagyságú és 1534 „új” – 52,7×52,7 cm nagyságú – szelvény készült, illetve az azok alapján levezetett térképsorozatok 1:144 000, 1:288 000 és 1:576 000 méretarányban. A Magyar Királyság területét 1819 és 1869 között mérték fel, a munka 1112, „régi” méretű szelvényt eredményezett. Horvátország, Szlavónia és a Horvát–Szlavón Határőrvidék területére 1865–1869 között került sor (224 „új” méretű szelvény). Az Erdélyi Nagyfejedelemség egy részéről 1853-tól 1869-ig készült 67 szelvény készült, „régi” szelvénynagyságban.
Az 1:144 000 méretarányú térképek az Osztrák Birodalom területéről eladdig készített legrészletesebb, nyomtatásban is megjelent szelvények voltak; sajnos, a Magyar Királyság területéről csak a felmérés befejeztével, 1869–1881 között jelentek meg.
A CD-n itt is megtalálhatjuk a korabeli jelkulcsot, a különböző szelvények felmérőinek adatait, valamint a felmérések pontos idejét.
A harmadik katonai felmérés 1869–1887 között, egységes szelvényezésben, az Osztrák–Magyar Monarchia teljes területére elkészült. A kéziratos, színes szelvények méretaránya 1:25 000, a szelvények nagysága mintegy 76×56 cm. A történelmi Magyarország területére 1354 szelvény esik, amelyeket 1869–1885 között mértek fel (ebből a 216 erdélyi szelvény csak az 1888–1895 között zajló reambulálást követően vált a felmérés részévé). A felmérés célja 1:75 000 részletes térképek készítése volt a teljes Osztrák–Magyar Monarchia területére, a 752 fekete-fehér szelvény első kiadására 1873–1889 között került sor.
Közép-Európa területére az 1:200 000 méretarányú általános térképek 1887–1916 között jelentek meg, színes kivitelben, 265 szelvényen, az 1:750 000 méretarányú áttekintő térképek pedig 54 szelvényen. A CD-mellékleteken a sorozatok áttekintő szelvényei, valamint térképszelvények változatai is megtekinthetők.
A negyedik katonai felmérés szintén az Osztrák–Magyar Monarchia területén zajlott, 1896 és 1914 között. A munkálatokat eredetileg 100 évre tervezték, de az első világháború kitörésekor abbahagyták a felméréseket. A méretarány itt is 1:25 000 volt, a teljes Birodalom területére azonban mindössze 388 színes, kéziratos szelvénynegyed született. A történelmi Magyarország területére csak a Magas-Tátra területén végeztek felmérést földi fotogrammetria alkalmazásával, egyébként az ország többi területét nem érintette.
Az első világháborúban, bár a felmérési munkák félbeszakadtak, nagy ütemben folyt a harmadik katonai felmérésből származó felmérési szelvények kinyomtatása, valamint a levezetett méretarányú térképek helyesbített változatainak kiadása. Ebben az időszakban vált a térképek előállítása és felhasználása tömeges méretűvé.
Az első világháború – és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása – után az addig közösen végzett térképező munkák is abbamaradtak, kialakult az utódállamok önálló topográfiai térképészete.
Magyarországon 1919-ben jött létre az első önálló térképező szervezet, a Magyar Katonai Térképező Csoport, majd 1922-ben a Magyar Királyi Állami Térképészet (1938-tól Honvéd Térképészeti Intézet). Megtartották a harmadik katonai felmérés méretarány-sorozatát, az 1:25 000 méretarányú szelvényeket előbb reambulálás (helyszíni megújítás), majd 1927-től új felmérés útján újították fel, majd 1939–1940 között a déli és keleti határ mentén is reambulálták a szelvényeket, de ezek a felújítások csak a trianoni ország területének kevesebb, mint a felét érintették. A felújított szelvények színes kivitelben kerültek kinyomtatásra, a többi szelvényt csak a harmadik felmérés egyszínű utánnyomásaként adták ki. Felújították az 1:75 000, 1:200 000 és 1:750 000 méretarányú szelvényeket is.
A második világháború alatt, 1940–1944 között, 1:50 000 méretarányú szelvények jelentek meg a visszacsatolt területekkel megnövekedett ország területére, összesen 403 szelvény. 1943-ban elkészült egy 1:500 000 méretarányú repülőtérkép is.
A második világháború után az ötvenezres, kétszázezres szelvények az új határokkal jelentek meg, egyéb felújítás nélkül. 1950-től Magyarország a Gauss–Krüger-térképrendszerre tért át, aminek méretarány-sorozata részben eltért a korábbitól. Ezzel új fejezet kezdődött a magyar térképezés történetében.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages