WAGNER, RICHARD (1813–1883) német zeneszerző

Teljes szövegű keresés

WAGNER, RICHARD (1813–1883) német zeneszerző
…az igazi művészetet a legteljesebb szabadság és csak a legteljesebb szabadság hozhatja létre, sohasem parancs vagy rendelet, egyszóval nem tisztán művészi cél.
Művészet és forradalom – Révai, Bp., 1914. 41. Gy. Alexander Erzsi és Radványi Ernő;
A művészet a magával és a természettel összhangban levő, testileg szépen fejlett ember legméltóbb tevékenysége.
Az embernek legnagyobb örömét kell lelnie a valóságos életben, ha abból akarja meríteni művészete tárgyát; mert csak a való életből merítheti a műalkotáshoz való akaratot.
Uo. 44.;
…a szépség és erő, mint a nyilvános élet alapja, csak akkor adhat tartós boldogságot, ha mindenkinek része van benne.
Uo. 58.;
Ma szabadnak – legalább a nyilvános rabszolgaság szempontjából csak az érzi magát, kinek pénze van.
Uo. 59.;
…a szabadsága, az istene felé törekszik mindenki; a mi istenünk pedig a pénz, vallásunk a pénzszerzés.
Uo. 60.;
…a forradalom, nem a restauráció adhatja vissza nekünk a legnagyobb remekművet.
Ahogy a görögök remekműve átfogta egy szép nemzet lelkét, a jövő remekművének egy, a nemzetiségi korlátok fölött álló szabad emberiség lelkét kell átfognia. Nemzeti jellege csak dísz, az egyéni változatosság bája, de ne korlát legyen.
Uo. 62.;
…szeretnünk kell újra minden embert, hogy önmagunkat újra szerethessük, és hogy újra örömet leljünk magunkban.
Az ipar fáradságosan megterhelt napszámosaiból szép, szabad emberekké kell válnunk, akiké az egész világ…
Uo. 63.;
Mikor a kultúra, a keresztény hitből kiindulva, az emberi természet megvetésével az embert megtagadta, oly ellenséget szerzett magának, mely szükségképpen tönkreteszi annyira, amennyire az ember nem talált helyet benne.
Uo. 64.;
A művészet civilizált barbárságából csak nagy szociális mozgalmunk vállán emelkedhet valódi méltóságára…
A cél: az erős, szép ember; a forradalom adja az erőt, a művészet a szépséget!
Uo. 66.;
Társadalmi rendünk átka és bűne éppen az volt eddig, hogy az életnek tisztán fizikai fenntartása volt a gond, mégpedig rendesen minden szellemi tevékenységet bénító, testet-lelket ölő gond.
Uo. 67.;
Csak az erős ember ismeri a szeretetet, csak a szeretet érti meg a szépséget, csak a szépség teremt művészetet.
Csak az erős szeretete az erős iránt igazi szeretet, mert szabadon adja oda magát annak, ki legyőzni nem tudja.
Uo. 68.;
…a színházi előadásokat ingyenessé kellene a közönség számára tennünk.
Uo. 75.;
…a zene, ha érthetetlen nyelv is a logika törvényei szerint, saját magát jobban magyarázza, mint ahogy azok a törvények tehetnék.
Uo. 112.;
Azt a komponistát, aki egy tucatszor tudja lekötni hallgatói érdeklődését, már kimeríthetetlen melodikus zseniként ünneplik.
Uo. 129.;
…a költő nagyságát az után ítéljük meg, amit elhallgat, hogy a kimondhatatlant mi magunk mondjuk el magunknak. A zenész hangokkal fejezi ki az elhallgatottat…
Uo. 136.;
…az ellenforradalom talaján nem nő többé művészet; talán egyelőre a forradalom talaján sem nőne, ha idejekorán nem gondoskodnak a dologról.
Levél Liszt Ferenchez – Molnár Antal: Wagner breviárium. Dante, Bp., é. n. I. köt. 75.;
Közállapotaink terén semmi meggyőződésnek «agy megnyerésnek sincs helye, csak a kipusztításnak … az öregek meggebedhetnek, azoktól nincs mit várni!
.Levél Theodor Uhlighoz – Uo. 87.;
Légy igaz, könyörtelenül igaz.
Levél Theodor Uhlighoz – Uo. 256.;
Valódian – vagy sehogy.
Levél Mathilde Wesendonkhoz – Uo. 257.;
Mily kevés az olyan. ember, ki önmagát igazán jobban szereti, mint a gyomrát!
Levél Theodor Uhlighoz – Uo. 257.;
Ki oly biztosan tudja, hogy nincs több keresnivalója, csak adnivalója van, az tulajdonképp ki is békült már a világgal; hiszen elégedetlensége csupán abból van, hogy onnan várt valamit, honnan mit sem kaphatott.
Levél Mathilde Wesendonkhoz – Uo. 276.;
Még legnagyobb sikereink alkalmával sem érzi a közönség s a művészet lelkes hívei, hogy ember közli a műalkotáson át örömét és búját; mindig csak a művészt látják a magunkfajtában, kinek az a fontos, hogy valami alakoskodás révén hírt és dicsőséget (hogy ne mondjam: pénzt) arasson, s ha alaposan megtapsolták, akkor megint elfordulnak tőle, és az életben ugyanazok az érzéstelen semmiháziak maradnak, mint azelőtt.
Levél Liszt Ferenchez –Uo. II. köt. 16.;
A művészet hivatása, hogy pótolja az életet, melyet nélkülözünk.
Családi levelek – Uo. 17.;
…hol az élet megszűnik, ott kezdődik a művészet: életünk ifjú hajnalán belecsöppenünk a művészetbe, s azt sem tudjuk, hogyan; csak mikor már végére jártunk a művészetnek, vesszük észre nagy nyomorultul, hogy épp az élet az, mi nincs számunkra sehol!
Levél August Röckelhez – Uo. 19.;
Legyen rá gondotok, hogy énekeseitek legelsősorban jó színészek legyenek; akinek nincs jó kiejtése, és nem tud jól beszélni, hogyan tud. hasson énekelni?
Levél Liszt Ferenchez – Uo. 69.;
…önmaga legtökéletesebb megerősítését … csakis a műalkotásban találhatja a tudomány, azon alkotásban, mely az embert és természetet … közvetlen bemutatja.
A jövő műalkotása – Uo. 76.;
Az egyedüliek, akikre a magunkfajta manapság súlyt fektet: a valóban műveltek, nem a pénzarisztokrácia.
Levél Theodor Uhlighoz – Uo. 78.;
Nem ismerem el helyesnek, hogy a közönségnek szemére hányják művészetbeli hozzá nem értését, s ezzel szemben a művészet egész jó voltát onnan várják, hogy a közönségbe felülről belegyömöszölik a művészi intelligenciát…
…semmi egyebet nem kívánok a publikumtól, csak egészséges érzékeket és emberi szívet… Ez kevésnek hangzik, és mégis oly sok, hogy megvalósításához előbb az egész világot föl kellene fordítani.
Mai világrendünkben föltétlenül a filiszter uralkodik, a közönséges, gyáva, ernyedt és amellett kegyetlen hajlamú szokásember. Ő a fönnállónak támasza, senki más…
…ami magánkívüli állapotba hozza őt, csak az képes emberré tenni a filisztert.
Levél Liszt Ferenchez – Uo. 79.;
…remélhetjük, hogy a színpadi történés mögött végül megvalósíthatjuk … önmagunkat, s így a szükséges és kellő megtévesztés útján oda is juttatjuk a publikumot, hogy észrevétlenül nemesebb ízlésre kapjon.
Levél Hans Bülowhoz – Uo. 83.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages