MILL, JOHN STUART (1806–1873) angol filozófus, közgazdász
MILL, JOHN STUART (1806–1873) angol filozófus, közgazdász
Kérdezd meg magadat, boldog vagy-e, és máris nem vagy az.
Autobiography, 5. f. – The Oxford Dictionary of Quotations. Oxford University Press, Ely Houses London W. l., 1968. 338. 20. sz. Molnos Lipót;
Az emberiség sorsában mindaddig nem lehetséges nagy javulás, míg a gondolkozásmód alapvető rendszere nem változik meg.
I. m. 7. f. – Uo. 21. sz.;
Ha a társadalmat újjá akarjuk építeni, értelmetlen a régi alapokon kísérletezni az újjáépítéssel.
Essay on Coleridge. Dissertations and Discussions, I. köt. 423. Uo. – 23. sz.;
Ha az emberiség egyetlen ember kivételével azonos véleményen volna, még akkor sem lenne joga ezt az embert elhallgattatni, ahogy annak sem lenne joga – ha hatalma volna is rá – az emberiséget elhallgattatni.
A szabadságról, 2. f. – A szabadságról. Haszonelvűség. Magyar Helikon, 1980. 39. Pap Mária;
Mindenki tudja, hogy tévedhet, mégis kevesen tartják szükségesnek, hogy óvintézkedéseket tegyenek ezellen…
Uo. 41.;
Az a tétel … hogy az igazság minden üldöztetés ellenére diadalmaskodik, valójában azon kegyes hazugságok egyike, melyeket az emberek addig ismételgetnek, míg közhely nem lesz belőlük, noha minden tapasztalat cáfolja őket.
Uo. 60.;
…az emberek hinni szoktak azokban a dolgokban, amelyeket csak magasztalni hallanak, vitatni soha.
Uo. 84.;
Ahogy tökéletesedik az emberiség, folytonosan nő a már nem vitatott, kételyen felül álló tanítások száma; s az emberiség jólétét majdhogynem mérni lehet a kétségtelenné vált igazságok mennyiségével és komolyságával.
Uo. 88.;
Az észlelés, az ítéletalkotás, a megkülönböztetésre képes érzelem, az értelmi tevékenység, sőt még az erkölcsi tetszés is olyan képesség, amely csak választások révén fejleszthető.
I. m. 3. f. – Uo. 115.;
Ahhoz, hogy mindenfajta természetnek megfelelő játéktere legyen, meg kell engedni, hogy a különböző emberek különbözőképpen élhessenek. Minden kor annak mértékében vált jelentékennyé az utókor számára, hogy mekkora volt benne ez a mozgástér.
Uo. 125.;
…csak az egyéniség kiművelése hozhat létre fejlett embert…
Uo. 126.;
Korunk fő veszélyét az a tény jelzi, hogy milyen kevesen mernek különlegesek lenni.
Uo. 132.;
Az emberi haladás örök akadálya a szokás zsarnoksága, lévén ez szüntelen ellentétben a szokásosnál jobbra vágyás hajlamával, amit a körülményektől függően hol a szabadság, hol a haladás, hol a jobbítás szellemének neveznek.
Uo. 138.;
…a közösségnek nincs köze az egyének ízléséhez és magánügyeihez.
I. m. 4. f. – Uo. 168.;
…az egyén nem felelős cselekedeteiért a társadalomnak, amennyiben ezek őrajta kívül más személyek érdekeit nem érintik.
I. m. 5. f. – Uo. 183.;
…olyan cselekedeteiért, melyek mások érdekeire nézve sérelmesek, felelős az egyén, és társadalmi vagy jogi büntetés róható ki rá, ha a társadalomnak az a véleménye, hogy védelme az egyiket vagy a másikat megkívánja.
Uo. 184.;
…a kormány hatalmának szükségtelen növelése nagyon káros.
Uo. 216.
