LEONARDO DA VINCI (1452–1519) olasz festő, szobrász, polihisztor
LEONARDO DA VINCI (1452–1519) olasz festő, szobrász, polihisztor
A tudás a tapasztalat leánya!
A tudomány és filozófia alapelvei. 6. sz. – Válogatott írások. Művelt Nép Könyvkiadó, Bp., 1953. 36. Kardos Tibor;
A tapasztalat soha nem csal meg, csak a megítélésed csalhat meg…
I. m. 7. sz. – Uo.;
Aki vitatkozás közben a tekintélyre támaszkodik, nem az értelmét használja, hanem inkább a memóriáját…
I. m. 10. sz. – Uo. 37.;
Tanulmányozd először az elméletet, aztán jöjjön a gyakorlat, mely belőle származik.
I. m. 12. sz. – Uo.;
A mozgás minden élet okozója!
I. m. 18. sz. – Uo. 39.;
A természet nem szegi meg törvényét!
I. m. 22. sz. – Uo. 40.;
A természetben nincs hatás ok nélkül. Ha látod az okot, nincs szükséged tapasztalatra.
I. m. 23. sz. – Uo.;
Minden mindenből ered, és minden mindenné válik.
I. m. 27. sz. – Uo. 41.;
Nincs semmi bizonyosság azokban a tudományokban, amelyekben nem lehet alkalmazni a matematikai tudományok valamelyikét, vagy amelyek nem fonódnak össze a matematikai tudományokkal.
I. m. 35. – Uo. 42.;
Amint a bátorság életveszélyt okoz, úgy a félelem életbiztonságot ad.
I. m. Antropológia, 89. sz. – Uo. 61.;
Ahogy a vasat belepi a rozsda, a víz megposhad, vagy a hidegtől jéggé lesz, úgy az értelem is, ha nem használjuk, megromlik.
I. m. Az alkotó ember, 130. sz. – Uo. 75.;
Testünk alá van vetve az égnek, az ég alá van vetve szellemünknek.
I. m. 146. sz. – Uo. 79.;
A semmi: a lét hiánya.
I. m. Babona, vallás és egyház, 171. sz. – Uo. 90.;
Ó, hanyag természet, miért vagy oly részrehajló? Egyes fiaiddal szemben kegyes és jó anya vagy, másokkal kegyetlen, irgalmatlan mostoha…
I. m. A nép sorsa és ereje, 203. sz. – Uo. 96.;
Ez az ember őrült! Mindig azért nyomorog, hogy ne nyomorogjon…
Kinek minél többje van, annál jobban kell rettegnie, hogy elveszti.
I. m. Uralkodók, urak és polgárok, 225. sz. – Uo. 103.;
Ahol több az érzés, több a szenvedés is!
I. m. Igaz emberség, önvallomások, 233. sz. – Uo. 105.;
Meg nem inog, aki csillagra néz!
I. m. 234. sz. – Uo. 106.;
A legnagyobb s egyben legkisebb uralom az önuralom.
I. m. 240. sz. – Uo.;
Aki keveset gondolkodik, sokat téved.
I. m. 241. sz. – Uo.;
Semmiféle dolgot nem lehet sem szeretni, sem gyűlölni, míg meg nem ismertük.
I. m. 242. sz. – Uo.;
Ha a szeretett lény alacsonyrendű, a szerető is lealacsonyul.
I. m. 249. sz. – Uo. 108.;
A hattyú hófehér és folttalan, és édesen dalol, ha meghal.
I. m. 265. sz. – Uo. 113.;
Az a tudás a hasznosabb, amelynek a gyümölcse jobban átadható a köznek, s éppen úgy ellenkező esetben kevésbé hasznos az, amelyik kevésbé adható át. A festészet gyümölcse a világmindenség valamennyi generációjának átadható, mivel a látás érzékszervétől függ.
A festészet nagyobb igazsággal, hívebben állítja az érzékszerv elé a természet műveit, semmint a szavak vagy betűk, viszont a betűk hívebben állítják a szavakat az érzékszervünk elé, semmint a festészet…
I. m. A festészet tudománya, 268. sz. – Uo. 115.;
Ha egyedül vagy, egészen a magadé vagy…
I. m. 285. sz. – Uo. 123.;
…azt ajánlom, hogy festés közben tarts magadnál egy lapos tükröt, és gyakran nézegesd benne munkádat, mely ott a visszájáról fog látszani, és úgy fog előtted feltűnni, mintha más mester kezétől volna, és abban jobban megítéled a hibáidat, mint egyébként.
I. m. 290. sz. – Uo. 126.
