Irodalomjegyzék, Bibliografie, Bibliographie

Teljes szövegű keresés

Irodalomjegyzék, Bibliografie, Bibliographie
A magyar korona országaiban az 1881 év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve. Budapest, 1882.
A magyar korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. r. Általános népleírás. Budapest, 1893.
A magyar korona országainak helységnévtára. Bp. 1873.
A magyar korona országainak Helységnévtára. Szerkesztette Kollerffy Mihály. Bp. 1877.
A magyar korona országainak helységnévtára. Egybeáll. és kiad. Juhos János. Bp. 1882.
A magyar korona országainak helységnévtára. Szerkesztette Jekelfalussy József. Bp. 1888.
A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. 1. r. A népesség általános leírása községenkint. Bp. 1902.
A magyar szent korona országainak helységnévtára. Budapest, 1907.
A magyar szent korona országainak Helységnévtára. Budapest, 1913.
A magyar szent korona országainak 1900. évi népszámlálása. Budapest 1909.
A magyar szent korona országainak 1910. évi Népszámlálása. I. rész. Budapest, 1912.
Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae. (Téka), Bukarest, 1978.
Árkos, Falufüzetek 5. Írták Kisgyörgy Zoltán és Imreh Domokos. Székelyudvarhely 1998.
Árvay József : A barcasági Hétfalu helynevei. Kolozsvár 1943.
Asztalos Lajos: Kolozsvár helynevei in: „Szabadság” 2003. szept. 24. – 2004. okt.
Asztalos Lajos: Bună zua-e a Békás ? in: „Szabadság” 2004. szept. 22. 3. old.
A többség kisebbsége. Tanulmányok a székelyföldi románok történetéről. Csíkszereda, 1999. Múltunk könyvek.
A történeti Magyarország városainak és községeinek névváltozatai az országos községi törzskönyvbizottság iratanyaga alapján (1898-1913). KSH, Bp., 1998.
Ávedik Lukács: Szabad Királyi Erzsébetváros Monográfiája. Szamosújvárott, 1896.
Az 1850. évi erdélyi népszámlálás. Központi Statisztikai Hivatal kiadása, második, javított kiadás, Budapest, 1994.
Az 1880. évi Törvények gyűjteménye. Bp., 1908.
Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig. Bp. 1997. História Könyvtár. Monográfiák 9/1.
Balázs Éva: Kolozs megye kialakulása.. Budapest, 1939. Település és népiségtörténeti értekezések 3. sz
Balog Gábor: Székely perem. In Korunk 1999. 4. sz. 16-25. p.
Bárth János: Havaslaja havasa. In Tanulmányok a székelyvarsági hegyi tanyák népéről. Kecskemét, 1998.
Batowski, Henryk: Slownik nazw miejscowych Europy srodkowej i wschodniej XIX i XX wieku. Wspólczesne i historyczne nazwy miast i innych najwazniejszych miejscowosci w 24 jezykach. Panstwowe Wydawnictwo Naukowe, Warszawa, 1964.
Bélay Vilmos: Mármaros megye társadalma és nemzetiségei. A megye betelepülésétől a XVIII.sz.elejéig, Budapest, 1943. (Település- és népiségtörténeti értekezések 7).
Bélyeg Lexikon. Gondolat, Budapest, 1988.
Bencsik Péter: Helységnévváltozások Köztes-Európában 1763-1995 - Place-Name changes in Europa-Between 1763-1995. Budapest, 1997.
Benigni, I.H. Edl. v. Mildenberg: Handbuch des Statistik und Geographie des Grossfürstethums Siebenbürgen. Hermannstadt, 1837. III. Heft. Verzeichniss Saemtlicher im Großfuerstenthum Siebenbuergen befindlichen Ortschaften
Benkő József: Transsilvania specialis. Erdély földje és népe I-II. kötet. Bukarest, 1999.
Benkő Lóránd: Adalékok a székelyek korai történetéhez. In Új Erdélyi Múzeum I. évf. 1-2. sz. Budapest, 1990. 109-122. p.
Benkő Samu: Murokország. Művelődéstörténeti barangolás szülőföldemen. Bukarest, 1972.
Berger, Adalbert dr.: Volkszählung in den 7 und 2 Stühlen, im Bistritzer und Kronstädter Distrikte vom Ende des XV. und Anfang des XVI. Jahrhunderts. In Korrespondenzblatt des Vereins für siebenbürgische Landeskunde. XVII. Jahrgang Nr. 5. Hermannstadt, 15. Mai 1894. Nr. 6. Hermannstadt, 15. Juni 1894.
Bielz, E.A.: Handbuch der Landeskunde Siebenbürgens, eine physikalisch-statistisch-topographische Beschreibeung dieses Landes. Hermennstadt, 1857.
B. Nagy Margit: Stílusok, művek, mesterek. Bukarest, 1977.
Bihar vármegye és Nagyvárad.. Szerk. Dr. Borovszky Samu, Bp. 1901.
Binder Pál: Közös múltunk. Bukarest, 1982.
Binder Pál: A céhes élet Erdélyben. Bukarest, 1981. (Téka).
Bíró Sándor: Kisebbségben és többségben. Románok és magyarok (1867-1940). Bern, 1989.
B. Nagy Margit: Várak kastélyok udvarházak ahogy a régiek látták. XVII.-XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak. Bukarest, 1973.
Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. I.-II. Budapest. 1896-1897.
Bölön. Falufüzetek 4. Szerk. Kisgyörgy Zoltán, Veres Péter, Székelyudvarhely, 1998.
Bunea, dr. Augustin: Din istoria românilor. Episcopul Ioan Inocenţiu Klein. Blaş, 1900. Conscripţiunea Românilor din 1733. Anexa Statistica românilor din Transilvania în 1733.
Bunea, dr. Augustin: Statistica românilor din Transilvania în anul 1750 făcută de vicarul episcopesc Petru Aron. In Rev. „Transilvania” an XXX. Nr. IX. nov. 1901.
Bunyitay Vincze: A váradi püspökség története alapitásától jelenkorig. Nagyvárad, I.-II. kötet, 1883. III. kötet 1884.
Bura László: Szatmári diákok 1610-1852.. Szeged, 1994. Fontes rerum scholasticarum V.
Ciobanu, Virgil dr.: Statistica românilor din Ardel făcută de administraţia austriacă la anul 1760- 1762. Copiată din archiva de răsboiu din Viena de Dr. Virgil Ciobanu. (Conscriptio Buccow) Extras din „Anuarul de Istorie Naţională” din Cluj. III. (1924-1925), Cluj, 1926.
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I.-III. V. Bp. 1893-1913. (Hunyadiak kora Magyarországon, Gr. Teleki József művének folytatása gyanánt a M. Tud. Akadémia történelmi bizottságának megbízásából szerkeszti Csánki Dezső. VI.-VIII., IX. c.)
Cserey Zoltán - József Álmos: Fűrdőélet Háromszéken. Viaţa balneară în Trei Scaune. Sepsiszentgyörgy, 1998.
Csetri Elek–Imreh István–Benkő Samu: Tanulmányok az erdélyi kapitalizmus kezdeteiről. Bukarest, 1956.
Csonka-Magyarország közigazgatási helységnévtára 1941. Az anyaországot, a visszacsattolt Felvidéket, Kárpátalját, Kelet-Magyarországot és Felső-Erdélyt magában foglaló kilencedik kiadás. Bp. 1941.
Csonka-Magyarország közigazgatási helységnévtára. A visszacsatolt Felvidéki-, keleti-, Erdélyi és Délvidéki országrészekkel. Bp. 1942.
Dahinten, Otto: Geschichte der Stadt Bistritz in Siebenbürgen. Böhlau Verlag Köln Wien 1988.
Dányi Dezső: Erdély 1857. évi népszámlálása. Budapest, 1992.
Das Burzenland. Vierter Band. Die Dörfer des Burzenlandes, I. Teil. Kronstadt, 1929.
Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest, 1981.
Dávid Zoltán: Az 1598. évi házösszeírás. Budapest 2001.
Decret 331/ 27. sept. 1952 privind modificarea Legii 5 din 1950 pentru raionarea administrativ-economică a teritoriului României
Decret-Lege Nr. 347. Leg. Administrativă din 14. August 1938. In Monitorul Oficial Nr. 187 din 14. aug. 1938.
Decret Lege Nr. 331 din 27. sept. 1952 privind modificarea Legii Nr. 5. din 1950 pentru raionarea administrativ- economică a teritoriului României in Buletinul Oficial
Decretul nr. 799 din 18. dec. 1964 privind schimbarea denumirii unor localităţi. In Ministerul Justiţiei Colecţie de Legi, Decrete, Hotărîri şi Dispoziţii. 1964. 1 noiembrie-31 decembrie. VI. Editura Ştiinţifică, Bucureşti, 1960.
Demény Lajos: Az 1437-38-as bábolnai népi felkelés. Bukarest, 1960.
Denumirea străzilor din Cluj - Kolozsvár város utca névsora. Cluj- Kolozsvár, 1945.
Documenta Romaniae Historica. C. Transilvania, vol. X. (1351-1355) - XI. (1356-1360) Ed. Academiei RSR Bucureşti, 1977, 1981.
Documente privind istoria Romîniei, C, Transilvania. Veacul XI, XII si XIII. Vol. I (1075-1250) - II (1251-1300). Veacul XIV. Vol. I (1301-1320) - II (1321-1330) - III (1331-1340) - IV (1341-1350). [Bucureşti], 1951-1955.
Drăganu, Nicolae: Românii in veacurile IX-XIV. pe baza toponimiei şi a onomasticei. Bucureşti 1933.
Drăganu, Nicolae: Toponimie şi istorie, Cluj, 1928.
Dumitrescu Jippa, Aurel - Nistor, Nicolae: Sibiul şi ţinutul în lumina istoriei. I. Cluj-Napoca 1976.
Dvorzsák János: Magyarország helységnévtára. I. egyetemes rész, II. betürendes rész. Bp. 1893.
Edelényi-Szabó Dénes: Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai, Magyar Statisztikai Szemle, VI. évf. 1928. 6. sz. 648-714 old.
Egyed Ákos: Magyar-román békekötés 1848-ban. In: Erdély a Históriában. Csíkszereda, 1998.
Elenchus Civitates, Oppida & Pagos I.M. Principatus Transsylvaniae. ordine alphabetico juxta Comituum, Difstrictuum, & Sedium, Proceffus exhibens. In: Schematismus dicasteriorum et officialium Magni Principatus Transsylvaniae pro anno M.DCCC. Claudiopoli.
Elenchus. Nomina Civitatum, Oppidorum, et Pagorum in M. P. Transylvaniae exiftentium ordine Alphabetico distinctaque serie, juxta Comitatuum, Procefsus, Districtus, et sedes exhibens. In: Calendarium novum, ad annum M. DCCCXVII. Claudiopoli, Typis Lycaei Regii.
Elenchus Civitates, Oppida et Pagos in M. Principatu Transsylvaniae ezistentes, distincta serie juxta Comitatus, Districtus, et Sedes exhibens. In: Calendarium novum et vetus ad annum vulgarem M. DCCC. XXVII. Claudiopoli Typis Lycei Regii
Elenchus Civitates, Oppida et Pagos in M. Principatu Transsylvaniae existentes, distincta serie juxta Comitatus, Districtus, et Sedes exhibens. In: Calendarium novum, et vetus ad annum bissextilem M. DCCC. XXVIII. Claudiopoli Typis Lycei Regii
Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Bukarest, 1957.
Emlékkönyv Imreh István nyolcvanadik születésnapjára. Kolozsvár 1999.
Endes Miklós: Csík-, Gyergyó- és Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Bp. 1938. Hasonmás kiadás, Bp. 1994.
Entz Géza: Erdély építészete a 11-13. században, Kolozsvár, 1994.
Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században, Kolozsvár, 1996.
Erdély és a Részek térképe és helységnévtára. Készült Lipszky János 1806-ban megjelent műve alapján. Szerk. Herner János. Szeged, 1987.
Erdély Nagyfejedelemségét illető Országos Kormánylap, 1854-i évifolyam, Landes-Regierungs-Blatt für das Grossfürstenthum Siebenbürgen, Jahrgang 1854. II. Abteilung. IV. Stück. Buletinul Guberniului Provinciale pentru Marele Principatu Transilvania cursului anului 1854.
Erdély története. I-III. kötet, második kiadás. Bp. 1987.
Erdélyi Ezredek a Világháborúban. Bp. 1941.
Erinnerungsblätter zur 200-Jahrfeier der Einwanderung der „Landler” in Neppendorf. 2.September 1734 / 2. September 1934. Sibiu-Hermannstadt 1934.
Fejér Georgius: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér bibliotecarii regii. Buda, 1829. Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér bibliotecarii regii. Tom. I-XI. Budae, 1829-1844.
Fekete Árpád, Józsa András, Szőke András, Zepeczáner Jenő: Szováta 1587-1989. Múzeumi füzetek 15. kötet. Székelyudvarhely, 1998.
Fényes Elek: Magyar országnak ‘s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Negyedik kötet. Pesten, 1839.
Fényes Elek: Magyar országnak ‘s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. 4-6 kötet Pesten, 1839-1840.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, II. kiadás I-IV. Pest, 1851.
Ferenczi Sándor: Az egykori Kászonszék régészete. A kászoni székelyek letelepülése és eredete. Cluj-Kolozsvár, 1938.
Gagyi Eugen: Regulatio Dioecesis Transilvanicae Disunitae anno 1805. In „Transilvania” Sibiu 1911. Conscriptio Alex. Dósa
Garda Dezső: Gyergyó a történelmi idő vonzásában. Székelyudvarhely, 1992.
Garda Dezső: Székely hadszervezet és faluközösség. Gyergyószentmiklós, 1994.
Garda Dezső, munkatársak Páll Vilmos-Szilágyi Miklós-Szilágyi Rozália: A falutörvénytől a közbirtokosságig. Gyergyóújfalu monográfiája. Csíkszereda, 1998.
Gergely Béla, Szabó T. Attila: A szolnokdobokai tőki völgy helynevei. Kvár. 1945. Erdélyi Tudományos Füzetek 193. szám.
Gönczy Pál: Bihar vármegye térképe, Pallas Nagy Lexikona, 3. kötet, Bp.1893.
Gönczy Pál: Máramaros vármegye térképe, Pallas Nagy Lexikona, 12. kötet, Bp.1896.
Gönczy Pál: Szatmár vármegye térképe, Pallas Nagy Lexikona, 16. kötet, Bp.1897.
Gönczy Pál: Ugocsa vármegye térképe, Pallas Nagy Lexikona, 16. kötet, Bp.1897.
Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon. Budapest, 1989.
Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. A-Cs Bp. 1966. II. D-Gy Bp. 1987. III. H-K. Bp. 1987. IV. L-P 1998.
Györffy István: A Feketekőrös-völgyi magyarság települése. Az erdélyi magyarság eredete. Bp. 1914. Földrajzi közlemények. Klny.
Hajdú-Moharos József: Partium. A kapcsolt részek, a Királyhágómellék földrajzi leírása. Nagyvárad, 1997.
Handbuch der Statistik und Geographie des Großfürstenthums Siebenbürgen. Von I.H. Benigni Edl. v. Mildenberg k.k. Feldkriegs Secretair. III. Heft. Geographie. Hermannstadt, 1837.
Hankó Vilmos: Székelyföld. Az Erdélyi Kárpát Egyesület Kiadása. Hasonmás. Akadémiai Kiadó Bp. 1993.
Hargita megye. Csíkszereda, 1997.
Hargita megye. Útikönyv. Csíkszereda, 1998.
Hargita megye útikönyve, Csíkszereda, 1973.
Hazanéző, a korondi Firtos Művelődési Egylet kiadványa, 1992. III. évf. 1 sz. 4-5.
Heller, Georg: Comitatus Bihoriensis. München, 1986. Band. 20. (Die historischen Ortsnamen von Ungarn).
Heller, Georg: Comitatus Marmarosiensis. München, 1985. Band. 18.
Heller, Georg: Comitatus Szathmariensis. München, 1981. Band. 14.
Heller, Georg: Comitatus Ugocsiensis. München, 1985. Band. 18.
Helységnévtár. A Királyhágón inneni rész községeinek betürendes névtára. Összeállította Benedek Lajos. Kolozsvár, 1872.
Helytörténeti adatok a korai ómagyar korból. Debrecen 1997.
Hietzinger: Statistik der Militärgrenze des österreichischen Kaiserthums, Wien, 1817.
Iczkovits Emma Az erdélyi Fehér megye a középkorban. Bp., 1939. (Település- és népiségtörténeti értekezések 2).
Imreh István: A székelyszékek határai, életsorsa a felvilágosodás évtizedeiben. In Művelődés 44 1995. jan. 5. 5. szám 41-45. l.
Imreh István: A rendtartó székely falu. Bukarest, 1973.
Imreh István-Pataki József : A székely falu gazdasági-társadalmi szerkezete a XVI. sz. végén és a XVII. sz. elején In: Benkő Samu, Demény Lajos, Vekov Károly szerk.: Székely felkelés 1595-1596. Buk. 1979.
Imreh István-Pataki József: Kászonszéki krónika 1650-1750. Budapest-Bukarest 1992.
Indicator alfabetic al localităţilor din Republica Populară Romînă. Editura Ştiinţifică, Bucureşti, 1954, 1956.
Indicatorul statistic al satelor şi unităţilor administrative din România, Bucureşti, 1932.
Iordan, Ion-Gâştescu, Petre-Oancea, D.I.: Indicatorul localităţilor din România. Ed. Academiei R.S.R., Bucureşti, 1974.
Isabella Regényi und Anton Scherer: Donauschwäbisches Ortsnamenbuch für die ehemals und teilweise noch deutsch besiedelten Orte in Ungarn, Jugoslawien (ohne Slowenien) sowie West-Rumänien (Banat und Sathmar) 2. verbesserte Auflage. Herausgegeben vom Arbeitskreis donauschwäbischer Familienforscher (AKdFF), Schriesheim, 1987.
Împărţirea administrativă a teritoriului Republicii Populare Romîne. Anexa la Leg. Nr. 3/1960. Bucureşti, 1960.
Jakab Elek-Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye története a legrégibb időktől 1849-ig. Csíkszereda 1994. (reprint)
Jakabffy Elemér dr.: Erdély statisztikája. Kiadja a „Magyar Kisebség” nemzetpolitikai szemle, Lugos 1923.
Jakó Zsigmond: A gyalui vártartomány urbáriumai. Kolozsvár, 1944
Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez. I. kötet. 1023-1300. Bp. 1997.
Jakó Zsigmond: Adatok a dézsma fejedelemségkori adminisztrációjához. Erdélyi Történelmi Adatok V.2. Kvár. 1945.
Jakó Zsigmond: Biharmegye a török pusztítás előtt, Bp. 1940. (Település- és népiségtörténeti értekezések 5).
Jakó Zsigmond: A magyarpataki és a kalini hamuzsír-huta története. Buk. 1956.
Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei. I. 1289-1484. II. 1289-1556. Bp. 1990.
Jakó Zsigmond-Juhász István: Nagyenyedi diákok 1662-1848. Bukarest 1979.
Judeţele din Ardeal şi din Maramureş, până în Banat. Evoluţia teritorială, de V. Meruţiu profesor la Universitatea din Cluj. Din lucrările Inst. de geografie al Univ. din Cluj. Cluj, 1929.
Judeţele României socialiste. Ed. II. Ed. Politică, Bucureşti, 1972.
Kádár József-Tagányi Károly-Réthy László: Szolnok-Doboka vm. monographiája. I-VII. Deés 1900-1905.
Keintzel-Schön, Fritz: Die siebenbürgisch-sächsischen Famieliennamen. Ed. Academiei Buc.-Böhlau Verlag Köln-Wien 1976.
Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok. I-II. kötet. Bukarest 1977, 1982.
Kisch, Gustav: Erschlosenes Magyarentum im Siebenbürger Sachsenlande. Ein beitrag zum Sieben.-sächs. Wörterbuche. In Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde. Neue Folge. 42. Band. 1. Heft. Hermannstadt, 1924.
Kisch, Gustav: Nordsiebenbürgisches Namenbuch. in Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde N.F. Hermannstadt. Vierunddreisigster Band. 1. Heft (1907) p. 5-153
Kisgyörgy Zoltán: Erdővidék, Útikalauz, Sepsiszentgyörgy, 1973.
Kisgyörgy Zoltán: Háromszéki harangok, Sepsiszentgyörgy, 1996.
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I. II. kötet. 1988.
Kniezsa István: Keletmagyarország helynevei. in Magyarok és románok, Magyar Történettudományi Intézet évkönyve. szerk Deér József és Gáldi László II. k. Bp. 1943. p. 111-313.
Korabinsky, Johann Matthias: Geographisch-Historisches und Produkten Lexicon von Ungarn, Preßburg, 1786.
Kovácsné József Magda: Az erdélyi Havasalja személynevei. Magyar névtani dolgozatok 119. Bp. 1993.
Kovászna megye. Sepsiszentgyörgy, 1969.
Központi Statiszikai Hivatal Könyvtára. Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya, Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787) Megjelent az 1960. évi népszámlálási sorozat köteteként, Budapest, 1960.
Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon, Nemzet és emlékezet. Bp. 1988.
Kroner, Michael und Ludwig, Rosemarie: Weißkirch. Eine siebenbürgische Gemeinde an der Großen Kokel. Nürnberg, 1997.
Leg. No. 95 pentru Unificarea Administrativă din 12. iunie 1925. In Ministerul Justiţiei Colecţiune de Legi şi Regulamente (1. ian. 1925-31. dec. 1925) Tomul III. Bucureşti Tipografia şi Legătoria de cărţi „Inchisoarea Văcăreşti” 1925.
Legea Nr. 5. privind noua împărţire administrativ-economică a ţării în regiuni şi raioane. Buletinul Oficial Nr. 77 din 8. sept. 1950.
Legeza László-Szacsvay Péter: Bácska és Bánság. Bp. 1992.
Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár. Baja, 1998.
Lenk, Ignaz von Treuenfeld: Siebenbürgens geographisch-, topographisch-, statistisch-, hydrographisch- und orographisches Lexicon, Wien, 1839. I-IV. Band.
Lexicon Locorum Regni Hungariae Populosorum anno 1773 officiose confectum. Budapest, Magyar Békeküldöttség K. 1919.
Libloy-Schuller, Johann Karl: Siebenbürgisch-sächsische Eigennamen von Land und Wasser, in „Transilvania” 1861. Nr. 15. 16.
Lipcsey Ildikó: Szovjet katonai közigazgatás. In: Erdély a Históriában. Pro-Print Könyvkiadó. Csíkszereda, 1998. p. 353.
Magda Pál: Magyar Országnak és a határ örző katonaság vidékinek leg újabb statistikai és geographiai leírása. Pesten, 1819.
Magyar helységnévtárak, helynévlexikonok és szótárak (Történeti tipológiai áttekintés) Összeállította: Dr. Kertész Gyula. Budapest, 2000.
Magyari András: A Horea vezette 1784. évi parasztfelkelés a források tükrében. Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1984.
Magyarosrszág, a Szerb Vojvodina és Temesi Bánság legujabb felosztása betűrendben. Segédkönyv mindennemü hivatalok, ügyvédek s magánfelek használatára. Szerkesztette Friebeisz István. Második kiadás. Pest, 1858.
Magyarország helységnévtára. A különféle kormányzati ágak szerinti beosztás kimutatásával mint az az 1863. év elején fennállott. Legújabb hivatalos adatok nyomán összeállitották és kiadták B.-R.-A.-P. Orts-Lexicon de Königreichs Ungarn. Mit Bedachtnahme auf die verschiedenen Zweige der Verwaltung wie solche am anfange des Jahres 1863. bestand. Auf Grundlage der neuesten Amtlichen zusammengestellt und herausgegeben von B.-R.-A.-P.
Magyarország helységnévtára 1944. Bp. [1944].
Magyarország helytörténeti helységnévtára. Máramaros megye (1773-1808). Bp.1996.
Magyarország Közigazgatási Atlasza 1914. Baja-Pécs, 2000.
Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. 1720-1721. szerk. és kiadja az Országos Magyar Statisztikai Hivatal. Bp. 1896. Magyar Statisztikai Közlemények, Új folyam. XII. kötet.
Magyarország történeti helységnévtára. Bihar megye és Hajdúság (1773-1808). Bp. é.n.
Magyar Országos Levéltár Az abszolutizmuskori levéltár. Repertórium I. kötet. Levéltári leltárak 82. Szerkesztette Sashegyi Oszkár. Kézirat. Budapest, 1984.
Magyar Országos Levéltár. Abszolutizmus-kori levéltár, D. szekció 113-114, 115-117
Magyar Statisztikai Zsebkönyv, Budapest, 1940.
Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvényczikkek. Bp. 1896.
Magyar Törvénytár. 1875-1876. évi törvényczikkek. Bp. 1896.
Magyar Törvénytár. 1877-1878. évi törvényczikkek. Bp. 1896.
Magyar Törvénytár. 1884-1886. évi törvényczikkek. Bp. 1896.
Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta betürendben körülményesen leiratik. Kiadta Fényes Elek. I.-IV. Pesten 1851.
Magyarország földrajzinév-tára. II. Szerk. Földi Ervin. [Füzetenként Magyarország vármegyéi a helynevek térképes ábrázolásával és betürendes jegyzékkel.] Bp. 1978-1981.
Magyarország vármegyéi és városai (Magyarország monográfiája.) Szerk. Sziklay János és Borovszky Samu. Bp. 1896-1914.
Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631-1648). Budapest, 1954.
Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye. Bp. 1940. (Település- és népiségtörténeti értekezések. 4).
Maksai Ferenc szerk.: Urbáriumok. XVI-XVII. század. A Magyar Országos Levéltár kiadványai II/7. Bp. 1959.
Martinovici, C.- Istrati, N.: Dicţionarul Transilvaniei, Banatului şi celorlalte ţinuturi alipite. Cluj 1921.
Mátyás Vilmos: Utazások Erdélyben, 1986.
Mazere, Nicolae: Supliment la Harta Etnografică a Transilvaniei, Iaşi, 1909.
Meteş, Ştefan: Vieaţa Agrară, Economică a românilor din Ardeal şi Ungaria. Documente contemporane, Vol. I. (1508-1820), Bucureşti, 1921.
Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében (1692). Bp. 1943.
Mihályi, Joan de Apsa: Diplóme maramureşene din secolul XIV. şi XV. Maramureş-Sziget, 1900.
Moldovan, Silvestru-Nicolae Togan: Dicţionarul numirilor de localităţi cu poporaţiune română din Ungaria, Sibiiu, 1909.
Müller, Carl dr.: Beitrage zur Wirtschaftsgeschichte der deutschen Siedlungen bei Sathmar in Rumänien. Ausland und Heimat Verlags-Aktiengesselschaft, Stuttgart, 1932. Schriften des Deutschen Ausland-Instituts Stuttgart. E. Wirtschaftswissenschaftliche Reihe / Band 8.
Nagy István: Külváros, in Huszonötév, II. kötet é.n. Bukarest
Nagy Ludovicus: Notitiae politico-geographico statisticae inclity regni Hungariae, partimque eidem adnexarum Vol. I. II. Budae, 1828-1829.
Németh Artur: A magyarországi törvényhatóságok közigazgatási beosztásának változásai 1526 után. Történeti Statisztikai Közlemények, II. évf. 3-4 sz. Bp. 1958. 107-120 l.
Niedermaier, Paul: Siebenbürgische Städte. Bukarest 1979.
N. Kiss István: 16. századi dézsmajegyzékek (Borsod, Heves, Bereg, Bihar és Közép-Szolnok megyék). Bp. 1960.
Nussbächer, Gernot: Aus Urkunden und Chroniken. Bukarest, 1981.
Nussbächer, Gernot: Aus Urkunden und Chroniken. Zweiter Band. Bukarest 1985.
Nussbächer, Gernot: Johannes Honterus, Monografie. Bucureşti, 1977.
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása I-VI. Pest, 1868-1873. hasonmás kiadás Bp. 1982
Orbán Balázs: Torda város és környéke. Bp. 1889.
Orend, Misch: Zur Heimatfrage der Siebenbürger Sachsen. Vergleichung der siebenbürgisch-deutschen Ortsnamen mit dennen des übrigen deutschen Sprachgebietes. In Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde. NF. 43. Band, 2-3. Heft.
Országos törvény és kormánylap Erdély Koronatartományra nézve. Landesgesetzt und Regierungsblatt für das Kronland Siebenbürgen. Foaie legilor provinciale şi a guberniului pentru Ţeara de coroane Transilvania, 1850
Palkó Attila: Adatok a Felső-Maros mente etnikai változásaihoz. In: Emlékkönyv Imreh István pp. 433-447
Pascu, Ştefan: Voievodatul Transilvaniei, vol. I. 1971, vol. II. 1979, vol. III. 1986. Editura Dacia Cluj.
Pesty Frigyes: A magyarországi várispánságok története, különösen a XIII. században. MTA. 1882.
Pesty Frigyes: A szörényvármegyei hajdani oláh kerületek. Bp. 1876.
Pesty Frigyes: Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben. I. Bp. 1888.
Pesty Frigyes: Az eltünt régi vármegyék. I. II. Bp. 1880.
Pesty Frigyes: Magyarország leirása. I-II. rész, Pest, 1847.
Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. II/1, II/2.-IV. Bp. 1882-1884.
Pesty Frigyes: A szörényi bánság és Szörény vármegye története. I. Bp. 1877. II-III. Bp. 1878.
Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája. I-VI. Zilah 1901-1904.
Philippi, Maja: Die Bürger von Kronstadt im 14. und 15. Jahrhundert. Bukarest, 1986.
Prodan, D.: Iobăgia în Transilvania in secolul al XVII-lea. vol. I. Supuşii. Bucureşti, 1986.
Prodan, D.: Iobăgia în Transilvania in sec. XVI. vol. II. Bucureşti, 1968
Quellen zur Geschichte Siebenbürgens aus sächsischen Archiven. Rechungen aus dem Archiv der Stadt Hermannstadt und der sächsischen Nation. I. Band von c. 1380-1516. Hermannstadt, 1880.
Ráth Károly: Török-magyar viszonyok. in „Magyar Akadémiai Értesítő” A philosophiai., törvény- és történettudományi osztályok közlönye, az Akadémia rendeletéből szerkeszti Csengery Antal akadémiai jegyző. Harmadik kötet. Pest, 1862. 46-52. old.
Recensământul general al populaţiei României din 29 decemvrie 1930. Institutul Central de Statistică, Bucureşti, 1938.
Recensământul general al României din 1941. 6 aprilie. Date sumare provizorii. Institutul Central de Statistică, Bucureşti, 1944. Preşedinţia Consiliului de Miniştrii – Institutul Central de Statistică Director Dr. Sabin Manuila: Indicatorul localităţilor din România. Datele recensământului general din 6. aprilie 1941. Imprimeria Institutului de Statistică. 1943.
Repertoriul izvoarelor statistice privind Transilvania 1690-1847. Év és hely nélkül
Révai nagylexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I-XXI Bp. 1911-1935.
Románia. Panoráma, Budapest, 1973.
Roz, Alexandru - Kovách Géza: Dicţionarul istoric al localităţilor din judeţul Arad. Arad, 1997.
Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. Bp. 1886.
Scheiner, Walter: Die Ortsnamen im mittleren Teile des südlichen Siebenbürgens. Sonderabdruck aus Balkan- Archiv B. II. 1926, Leipzig.
Schematismus der Evangelischen Landeskirche Ausburger Konfession der Großfürstenthum
Sdružení čechů z Banátských Karpat http://scbk.hyperlink.cz/
Siebenbürgen für das Jahre 1856. in Landes-Regierungs-Blatt für Großfürstenthum Siebenbürgen. Jahrgang 1854 II. Abteilung IV. Stück. Kronstadt, 1856.
Sebők László: Magyar neve? Határokon túli hegységnév-szótár. 1990.
Sebők László: Határokon túli helységnévszótár. Budapest, 1997.
Seria Judeţele patriei. Ed. Sport-Turism, Bucureşti 1980.
Sigerius, Emil: Chronik der Stadt Hermannstadt. Sibiu-Hermannstadt, 1931.
Simon Zsuzsanna: Erdély köz- és szakigazgatása a második bécsi döntés után. In: Regio 4/1995. p. 60-82
Slováci v Zahraniči 12/1985, 12/1986, 13/1987, 14/1988. Matica Slovenská
Stefanko, Ondrej: Ghid despre slovacii din România. Ed. Societatea Culturală şi Ştiiţifică Ivan Krasko, Nădlac, 1999.
Suciu, Coriolan: Dicţionar istoric al localităţilor din Transilvania. I.-II. Buc. 1966-1967.
Szabó István: Ugocsa megye. Bp. 1937. (Magyarság és nemzetiség. Tanulmányok a magyar népiségtörténet köréből I/1).
Szabó István: A középkori magyar falu. Bp. 1969.
Szabó M. Attila-Szabó M. Erzsébet: Erdélyi helységnévszótár. Bukarest, 1992.
Szabó T. Attila: Gyergyói helynevek a XVIII-XIX. századból. Bp. 1940.
Szabó T. Attila: Kalotaszeg helynevei. I. Adatok. Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1942.
Szabó T. Attila: Nyelv és település, Válogatott tanulmányok és cikkek VII. kötet. Bp. 1988.
Szabó T. Attila: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. I. 1975, II. 1978, III. 1982, IV. 1984. Bukarest, V. 1993 Bukarest, Budapest
Szabó T. Attila dr.: Bábony története és települése. Kvár. 1939. Erdélyi Tudományos Füzetek 104. szám
Szalárdi János: Siralmas magyar krónikája. Magyar Helikon Bp. 1980.
Szamosközy István: Erdély története 1598-1599, 1603 [második kiadás] Budapest, 1977
Szatmár vármegye. Szerk. Dr. Borovszky Samu. Bp. 1909.
Szathmáry Tibor: Descriptio Hungariae. Magyarország és Erdély nyomtatott térképei 1477-1600. Grafiche Morandi Fusignano Italia, 1997.
Századunk névváltoztatásai. Helytartósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyüjteménye 1800-1893. Bp. 1895.
Székely Oklevéltár I.-VIII. kötet Kolozsvár 1872-1898, Bp. 1934.
Székely oklevéltár Új sorozat, I. kötet 1983. II. kötet 1985, III. kötet, 1994. IV. kötet 1998.
Szentpétery Tibor-Kerny Terézia: Az Olttól a Küküllőig. Erdélyi szász erődtemplomok. Bp.1990.
Tardy Lajos: Régi követjárások Keleten. Bp. 1983.
Tarisznyás Márton: Gyergyó történeti néprajza. Bukarest, 1982.
Togan Nicolae: Statistica românilor din Transilvania în 1733. „Transilvania” Sibiu 1898. nr. IX-X.
Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Bukarest 1979.
Torontál vármegye. Szerk. Dr. Borovszky Samu. Bp. 1911.
Ţintă, Aurel: Colonizările habsburgice în Banat 1716-1740. Editura Facla Timişoara, 1972.
Uebersicht über die privisorische Eintheilung Siebenbürgens in Distrikte, Bezirke und Unterbezirke sammt der Angabe der in letztere fallenden einzelnen Ortschaften. Hermannstadt, 1850.
Umlauft, Friedrich Geographisches Namenbuch von Östereich-Ungarn. Eine erklärung von Länder- Völker- Gau-Berg- Fluß- und Ortsnamen. Wien 1886.
Umlauft, Friedrich dr.: Oesterrechisch-Ungarische Monarchie. Geographisch-statistisches Handbuch. Wien und Pest, 1876.
Útkereső ország. Földrajzi tanulmányok Romániáról szerk. Hajdú-Moharos József. Balaton Akadémia Könyvek 24. Vörösberény, 1996.
Vajda Lajos: Erdélyi bányák, kohók, emberek, századok. Bukarest 1981.
Vámszer Géza: Szakadát. Egy Szeben megyei magyar szorvány. Kolozsvár, 1940.
Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája I. Kovászna, Hargita és Maros megye II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye, III. Arad, Krassó-Szörény és Temes megye. Népszámlálási adatok 1850-1992 között. Budapest, Csíkszereda 1998, 1999, 2000.
Vártúrák kalauza III. Budapest, 1983.
Venczel József: Az önismeret útján. Bukarest, 1980.
Veresegyházi Kovács Jolán–Veresegyházi Béla: Magyarország történeti-topográfiai kislexikona. Bp.1996.
Veress, Andrei: Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei şi Ţării-Româneşti, vol. I- XI. Bucureşti, 1929-1939. Vol. I 1527-1572; Vol. II. 1573-1584; Vol. III. 1585-1592; Vol. IV 1593-1595; Vol. V. 1596-1599; Vol.VI. 1600-1601; Vol.VII. 1602-1606; Vol.VIII. 1607-1613; Vol. IX. 1614-1636 Vol. X. 1637-1660; Vol. XI. 1661-1690 Vol. XII. Acte şi scrisori
Veress Endre: Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király levelezése. I. kötet (1556-1575), II. kötet (1576-1586). Kolozsvár 1944.
Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1953. Szeged - Budapest, 1994. JATE Társadalomelméleti és Kortörténeti Gyűjtemény - TLA Könyvtár és Dokumentációs Szolgálata.
Temes vármegye. Szerk. Dr. Borovszky Samu. Bp. 1912
Vofkori László: Erdély közigazgatási és etnikai földrajza, Balaton Akadémia könyvek 18. Vörösberény, 1996.
Vofkori László: Székelyföld útikönyve. I.-II. kötet. Budapest, 1998.
Vonház István: A Szatmár megyei német telepítés. Pécs, 1931.
Wagner, Ernst: Historisch-statistisches Ortsnanamenbuch für Siebenbürgen. Köln-Wien 1977.
Wagner, Ernst: Geschichte der Siebenbürger Sachsen. Wort und Welt Verlag, Thaur bei Innsbruck 1990.
Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. Bp. 1880.
Wildner, Dénes: Ortslexikon der ehemaligen Gebiete des historischen Ungarns. Band II. Register. A történelmi Magyarország egykori területeinek helynévtára. II. kötet névmutató. Verlag Ungarisches Institut München, 1998.
Zemepisná jména u Čechů v Rumunsku. Zaparadovaj Místopisné komise Československé akademie ved, 4, 1963. S. 134- 139. Praha
Zimmermann, Franz - Werner, Carl - Müller, Georg - Gündisch, Gustav - Gündisch, Herta - Gündisch, Konrad G. - Nussbacher, Gernot: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. I (1191-1342) - II (1342-1390) - III (1391-1415) - IV (1416-1437) - V (1438-1457) - VI (1458-1473) - VII (1474-1486). Hermannstadt - Bukarest, 1892-1991.
Zsigmondkori Oklevéltár. I (1387-1399), II/1 (1400-1406), II/2 (1406-1410): Összeállította Mályusz Elemér. Bp., 1951, 1956, 1958. (Magyar Országos Levéltár kiadványai II: Forráskiadványok 1, 3-4). III (1411-1412), IV (1413-1414). Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és sajtó alá rendezte Borsa Iván:. Bp., 1993, 1994 (Magyar Országos Levéltár kiadványai II: Forráskiadványok 22, 25)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT