ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD AZ IRTVÁNYFÖLDEK VISSZAVÁLTÁSÁRÓL Pozsony, 1833. augusztus 1.

Teljes szövegű keresés

ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD AZ IRTVÁNYFÖLDEK VISSZAVÁLTÁSÁRÓL
Pozsony, 1833. augusztus 1.
Két fő kérdést lát ezen tárgyban. Egyik az, hogy milyen irtásokat1 lehet a földesúrnak visszaváltani; a másik az, hogy a visszaváltott irtásokat mennyire szabad uradalmi használatra fordítani. Az elsőre nézve múltkor már vala szerencséje kijelenteni, hogy visszaválthatóknak tartja mindazon irtásokat, melyek valóságos jobbágytelki állománnyá nem változtak, habár azokhoz a mostani birtokos ingyen jutott is, habár azok a dicalis2 öszveírásba bévétettek is, mert küldői3 ezen öszveírásokat, mint csupán önkényeseket, törvényes alapul e részben elfogadni nem akarják. Ami pedig a visszaváltott irtásoknak uradalmi használatra leendő fordítását illeti, bátor ezeránt nézeteit a karoknak és rendeknek előadni. Nem hozza kétségbe a földesuraknak tulajdonosi jussait, tudván azt is, hogy eddigi törvényeink szerint ezen jussnál fogva hatalmában 65állana minden földesúrnak a visszaváltott irtásokat önhasználatára fordítani. Nem akarja meghatározott korlátolás nélkül felállítani azon elvet: „salus publica suprema lex est”,4 mert eleven színekben állanak előtte a veszélyes következések, melyeket ezen elvnek önkényes magyarázatja szülhetne. Bizonyításokra e részben szüksége nincsen; elég légyen az 1790. esztendei 20. cikkelyt5 említeni, melynek egyetlenegy kifejezése egyoldalúlag, önkényesen magyarázva, oly sok ínséget hozott az országra, és világos törvényeinken mély sérelmet ejtett. De vagynak olyan környülállások a polgári életben, melyek minden jó hazafit felszólítanak arra, hogy az emberiségnek és polgári társai boldogságának tekintetéből legalább egy részt áldozzon a törvény által néki gazdagon engedett jussokból. Ilyen környülállások közt alkottatott az 1548-i 34. és 36., az 1715. 8. s az 1723-i 18. törvénycikkely;6 ilyen környülállások miatt lett béhozva és későbben elfogadva az urbárium7 , mely most talán törvényesítve is lesz, noha mindezek a földesúrnak tulajdonosi jussát korlátolták; ilyennek tekinti most az irtások kérdését, mert ez a jobbágyok nem csekély részének boldogságába mélyen belévág, pedig nem a pálca és büntetőhatalom, hanem a szánakozó szeretet és bizodalom tarthatják csak fel a jobbágy és földesúr között azon atyai és fiúi kapcsolatot, melyet hazánk minden részeiben oly gyakran emlegetnek, de sokan csak emlegetnek. Hazánkban sok ezer háznép egyedül irtásokból veszi élelmét; vagynak vidékek, melyeken irtáson kívül a jobbágynak úgyszólván semmi birtoka sincs; eddig a földesurak főbb parancsolatok által gátolva, nem tudták azoktól jobbágyaikat megfosztani, vagy ahol az irtások visszaváltattak is, nagy része azoknak új jobbágytelkekké változott, melyeken az előbbi birtokosok földet, lakást és biztos élelmet találhattak; de ha most ezen javallott törvényt, úgy mint előttünk van, elfogadjuk, minden földesúr önhasználatára fordíthatja a visszaváltott irtásokat, és azon háznépek, melyek eddig azokból nyerték élelmeket, földönfutókká lesznek, ez pedig a haza boldogságára nézve is káros; mert ugyanazon polgár, kit csekély birtoka szorosan a hazához kötve, a közbátorság mindenkori védjévé tett, táplálása helyéből kikergetve, ugyanazon közbátorságnak dúló ellensége lehet. Nem védi azon főbb parancsolatokat,8 melyek törvényeink ellenére önkényesen sértették a sajátsági jussnak szentségét, sőt inkább ezeket tartja polgári szabadságunk legérzékenyebb sebeinek. Ugyanazért óhajtaná azt, hogy mindent világos törvény határozzon meg; de ezen törvények olyanok legyenek, melyek a jobbágyok sorsát rosszabbá ne tegyék. Eddig, ha a földesúr törvényes jussainál fogva magához kívánván venni az
deak-001-002-004-0011 Az újonnan művelés alá fogott irtásföldek az erdők és bozótosok kiirtásával vagy mocsarak lecsapolásával jöttek létre. Az irtásföldeket kevesebb szolgáltatás terhelte, mint az úrbéres földeket. A jobbágyok viszonylag szabadon adhatták, vehették és örökölhették őket, noha azok jog szerint a földesurak majorságához tartoztak.
deak-001-002-004-0022 Az országos hadiadó alapjairól készült összeírásba.
deak-001-002-004-0033 Zala vármegye nemesei, akik követükké választották Deákot.
deak-001-002-004-0044 A köz java a legfőbb törvény.
deak-001-002-004-0055 Az 1790:20. tc. szerint a só ára az országgyűlésen kívül nem emelhető fel, hacsak rendkívül sürgős körülmények mást nem kívánnak – ez utóbbi kitétel tette lehetővé az országgyűlés megkerülését.
deak-001-002-004-0066 Az 1548:34. és 36. törvénycikkek a telkes jobbágyok robotját heti egy, fontos mezei munkák alkalmával pedig két (az éves robotból levonandó) napban állapították meg. Az 1715:8. és az 1723:18. tc. biztosította az elszéledt jobbágyok számára a visszatérést korábbi lakóhelyükre, és tiltotta, hogy a földesurak kárt szenvedett falvaikat a régi szolgálatok teljesítésére kötelezzék, jobbágyaikat pedig az urbáriumban foglaltakon felül is terheljék.
deak-001-002-004-0077 A földesúrnak járó szolgáltatási kötelezettségeket számba vevő urbáriumokat Mária Terézia 1767-es úrbérrendezése során egységesítették.
deak-001-002-004-0088 Utalás II. József 1785. augusztus 22-én kiadott jobbágyrendeletére.
irtásokat, pört kezdett is jobbágyai ellen, ha ítélőszékeink a törvények értelméhez képest a földesúrnak ítélték is a kereset alá vett földeket; a kormány 66önkényes főbb parancsolatok mellett gyakran ellenkezőt rendelt, s ezáltal sértette ugyan a törvényt, de a jobbágy tovább is birtokban maradott, vagy új jobbágyülést kapott. Ennek természetes következése lett az, hogy a jobbágy földesura eránt, ki tőle csak adózást és engedelmességet kívánt mindenkor, ki őtet még élelme forrásától is megfosztaná, ha ebben a végrehajtó hatalom által nem gátoltatnék, idegenséggel, sőt gyakran gyűlölséggel viseltetett. Igaz ugyan, hogy itt a földesúr csak jussaival kívánt élni, a kormány pedig törvényt sértett, a gyűlölség tehát igazságtalan vala. De lehet-é bámulnunk azon, hogy a nyomorúság örvényében küszködő nemigen fontolgat hidegvérrel; lehet-é bámulnunk, hogy az éhező utolsó falat kenyérétől megválni nem akar, és gyűlöli azt, ki őt attól bármely juss és törvény mellett megfosztani igyekszik, kivált ha ez ellen a főbb hatalomnál talál csak pártolást. Vessünk tehát gátat a parancsolatok önkényének, enyhítsük, sőt törüljük el ezen gyűlölséget; ezt pedig csak úgy eszközölhetjük, ha világos törvény teljes mértékben nyújtja a jobbágynak mindazon oltalmat, melyet ő eddig csak a kormánytól nyerhetett. Bátor tehát a szóló a karokat és rendeket is felszólítani, méltóztassanak a visszaváltott irtásoknak magános használatra lehető fordítását valamiképpen megszorítani, mert a javallott szerkeztetés a jobbágyok sorsát csak rosszabbá tenné, s annak szigorú igazsága keveseknek használva, sok ezerek nyugodalmát feldúlná, sok ezerek keserű könnyeit vonná fejünkre; pedig ezen országgyűlésen, melytől a szegény adózó nép szívszakadva várja boldogulását, ilyen törvényt alkotni annyi volna, mint nyolcmillió embernek kebelében felébreszteni azon óhajtást, hogy vajha inkább a szigorú törvény helyett ismét a végrehajtó hatalomnak önkényes, de reájok nézve kegyesebb parancsolatai tennének intézetet. Ami végre ezen megszorítás módját tárgyazza, küldői tekintetbe vévén azt, hogy sok jobbágy egyedül irtásokból élvén, azok nélkül könnyen ínségre juthatna, sok szorgalmatos háznép elpusztulna; de tekintetbe vévén másrészről a szegényebb földesurak sorsát is: azt óhajtják, hogy a még nem regulázott9 vagy örökös szerződéssel nem bíró helységekben a belső telkek, melyeken a jobbágyok házai vagynak, továbbá is azoknak birtokában maradjanak; ezeken felül köteleztessék a földesúr a lakosok által bírt irtásoknak egy negyedrészét mindenesetre oly formán lakosira urbáriális szolgálat mellett kiosztani, hogy ha az irtások mennyisége nagy, a jobbágyok száma ellenben kisebb, és az irtások mennyisége reájok csak nagyobb menynyiségben volna felosztható, akkor az egy negyedrészből egy fertály telektől10 kezdve három egész helyig lehessen egy-egy jobbágyra kiszabni; ha pedig az egy negyedrészből egy fertály telkekre felosztva, minden lakosnak, kik vállalni akarnak, jobbágyhely nem jutna, akkor a másik negyedrésznek kimerítéséig, 67azoknak, kik vállalni akarnak, szessziók11 adassanak; sőt ha ez sem volna elég, és többeknek zselléreknek kellene maradni, minden ilyen zsellérnek az országgyűlésén meghatározandó adózás mellett egy hold külső szántóföld legyen adandó, s ezekhez képest mindenekelőtt reguláció12 alkalmával a kiosztandó negyed- vagy fele rész és a zselléreknek járandó hold szám lészen kimunkálandó, és így ami ezeken felül marad, úgy szinte a már törvényes úton vagy szerződés mellett regulázott helységekben valóságosan elvett irtások is a földesúré maradjanak. Úgy tekintik ezt küldői, mint embertársai boldogságára tett áldozatot, és azt hiszik, hogy valamint a kormány önkénye által parancsolt áldozat a szolgaság bélyegét viseli, úgy ellenben az, melyet egy szabad nemzet szabad törvényhozó teste erőltetés nélkül önkényt nyújt, az egyenesen a haza oltárára vagyon téve.
deak-001-002-004-0099 Szabályozott, rendezett.
deak-001-002-004-01010 Negyed jobbágytelektől.
deak-001-002-004-01111 Jobbágyülések, azaz jobbágytelkek.
deak-001-002-004-01212 Szabályozás, rendezés.
Országgyűlési jegyzőkönyv 1832/1836. 2. köt. 427–429. p. Közli Kónyi Manó 1. köt. 26–29. p.
deak-001-002-004-0011 Az újonnan művelés alá fogott irtásföldek az erdők és bozótosok kiirtásával vagy mocsarak lecsapolásával jöttek létre. Az irtásföldeket kevesebb szolgáltatás terhelte, mint az úrbéres földeket. A jobbágyok viszonylag szabadon adhatták, vehették és örökölhették őket, noha azok jog szerint a földesurak majorságához tartoztak.
deak-001-002-004-0022 Az országos hadiadó alapjairól készült összeírásba.
deak-001-002-004-0033 Zala vármegye nemesei, akik követükké választották Deákot.
deak-001-002-004-0044 A köz java a legfőbb törvény.
deak-001-002-004-0055 Az 1790:20. tc. szerint a só ára az országgyűlésen kívül nem emelhető fel, hacsak rendkívül sürgős körülmények mást nem kívánnak – ez utóbbi kitétel tette lehetővé az országgyűlés megkerülését.
deak-001-002-004-0066 Az 1548:34. és 36. törvénycikkek a telkes jobbágyok robotját heti egy, fontos mezei munkák alkalmával pedig két (az éves robotból levonandó) napban állapították meg. Az 1715:8. és az 1723:18. tc. biztosította az elszéledt jobbágyok számára a visszatérést korábbi lakóhelyükre, és tiltotta, hogy a földesurak kárt szenvedett falvaikat a régi szolgálatok teljesítésére kötelezzék, jobbágyaikat pedig az urbáriumban foglaltakon felül is terheljék.
deak-001-002-004-0077 A földesúrnak járó szolgáltatási kötelezettségeket számba vevő urbáriumokat Mária Terézia 1767-es úrbérrendezése során egységesítették.
deak-001-002-004-0088 Utalás II. József 1785. augusztus 22-én kiadott jobbágyrendeletére.
deak-001-002-004-0099 Szabályozott, rendezett.
deak-001-002-004-01010 Negyed jobbágytelektől.
deak-001-002-004-01111 Jobbágyülések, azaz jobbágytelkek.
deak-001-002-004-01212 Szabályozás, rendezés.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages