ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD A TÖRVÉNYEK MAGYARÁZÁSÁRÓL Pozsony, 1834. április 7. | Deák Ferenc munkái

76ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD A TÖRVÉNYEK MAGYARÁZÁSÁRÓL
Pozsony, 1834. április 7.

Figyelmet érdemel Somogy vármegye követjének1 indítványa is. A nyilvánosság legbiztosabb őre az igazság kiszolgáltatásának, s a visszaéléseket, az alattomosságot egyedül a nyilvánosság gátolja meg leginkább. A bíróknak szabad választása alapja a bizodalomnak, s ezt ő nemcsak az alsó bíróságokra kívánja szoríttatni, mint a kerületi munkában2 javalltatik, hanem küldői azt óhajtják,3 hogy az ország bírájátul kezdve minden bíró választassék, mert hiszen éppen a legfőbb bíróság, melynek ítéletétől függ az élet, a szabadság és érték bátorsága, melynek végzése ellen semmi vagyonbéli kérdésben orvoslás nincsen, legfőbb béhatású a közboldogságra. Leginkább szükséges tehát, hogy magunk válasszuk azokat, kiknek kezeikbe oly nagy hatalmat adunk. Azonban ha e tárgy e jelen munka folytában tanácskozás alá kerül, elő fogja bővebben adni küldői okait és kívánságát.

deak-001-002-008-0011 Sárközy Albert (1790–1860), Somogy megye követe az 1834. április 7-i ülésen – többek között – azt indítványozta, hogy a főbb törvényszékek tagjait az országgyűlésen a király és a rendek együtt válasszák meg.

deak-001-002-008-0022 Az országgyűlés alsótáblájának kerületi ülésében kidolgozott javaslatban.

deak-001-002-008-0033 Zala megye ilyen értelmű követutasítást adott Deáknak.

Végre, ami a törvények magyarázását illeti: a betű szerinti szoros magyarázás helyesen csak ott gyakorolható, hol a törvények általában igen világosak. Hazánk törvényei között pedig felette sok van, melynek szoros betű szerinti alkalmaztatása fonák következéseket szülne. Sőt megvallja, csekély a reménysége a szólónak, hogy a törvények világos voltára nézve ezen törvényhozásnál is célt érjünk. Bátor e részben emlékeztetni a karokat és rendeket a már béfejezett úrbéri munkára. Ott az első cikkelynél az osztályok alkalmával lehető jobbágyi kiböcsültetések lévén tanácskozás alatt, a Hármoskönyv első részének 40. címjéről4 voltak vitatások. Sokan ezen törvény értelmét úgy magyarázták, hogy a földesúr a kibecsült5 jobbágynak külső és belső telekét elveheti, mások ellenben a törvény tartalmát egyedül a belső telekre vélték szorítandónak; mindenik különös esetekre, mindenik a maga megyebeli szokásra hivatkozott, s végre a vitatások következése az lett, hogy a kétség alá vett értelmű 40. cím meg nem magyaráztatott, hanem arra csak csupa puszta hivatkozás történt. Hasonló az irtások visszaválthatása eránt készült határozás, melyben a visszaválthatás alól kivétetnek azon irtások, melyek „originarie uniceque pro subsistentia subditorum destinatae sunt”6 (ezek a törvény szavai), s megvallja, nem tudja az originarie uniceque7 szavaknak betű szerinti szoros értelmét alkalmaztatni s magyarázni. De mindezeket a karok és rendek többségének mély bölcsessége így találta jónak, s ennek hódol; bizonyságul azonban ezek is szolgálnak, hogy most javallott törvényeinknél sem mindenhol 77lehető a betű szerinti szoros magyarázás. Azt mindazonáltal a szóló is megkívánja, hogy a törvényeknek valóságos értelme mindenkor megtartassék, és megszűnjön a főméltóságú hétszemélyes táblának azon arrogált8 hatalma, hogy a törvénynek elmellőzésével, sőt gyakran ellenére is aequitas9 palástja alatt hozhasson ítéletet, mert ő jól elrendelt státusban10 a törvényt tartja minden ítéletek alapjának, s a törvény ellen aequitást emlegetni annyi, mint a törvényeket egyenesen igazságtalansággal vádolni. Sőt a törvényhozás jussának is egyenes kijátszása volna az, ha egy a kormány által kinevezett ítélőszéknek hatalma volna aequitas neve alatt a törvénynek rendelését is megváltoztatni vagy eltörölni. A szóló tehát azon elveket, melyeket Somogy vármegyének követje felhozott, ha most azok kifejtésébe ereszkednek a rendek, most is pártolja, ha pedig az elhalasztatik, minden egyes pontnál, ahol azokat előadni s alkalmaztatni szükséges leend, tehetsége szerint védeni fogja.

deak-001-002-008-0044 A Hármaskönyv I. részének 40. címe a testvérek apai és ősi jószágok fölötti osztozkodásáról rendelkezett.

deak-001-002-008-0055 Ingatlan vagyonából hivatalos becsű által, vagyis a becsárnak kifizetése mellett eltávolított.

deak-001-002-008-0066 „Eredetileg és egyedül az alattvalók (lét)fenntartására valók”.

deak-001-002-008-0077 Eredetileg és egyedül.

deak-001-002-008-0088 Illetéktelenül magának követelt.

deak-001-002-008-0099 Természeti igazság, méltányosság.

deak-001-002-008-01010 Államban.

Országgyűlési jegyzőkönyv 1832/1836. 6. köt. 255, 256. p. Közli Kónyi Manó 1. köt. 63, 64. p.