HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Adriánfalva. Villa Adryanfalua. (1299: Haz. okmt. VI. 444.) A pozsegai káptalané volt.
Adrianovcz. Adrianowch, Adryanowcz. (1413: Dl. 10046; 1418: Dl. 10653; 1432: Boronkai cs. llt., 1444: Dl. 33790.) Nemesi névből ismeretes. – A (régi) megye dny. felében feküdt?
Alsó-Csernök. L, Csernek (Csernök) a.
Alsó-Csesznek. L. Csesznek a.
Alsó-Doboka. L. Doboka a.
Alsófalu. a) Poss. Alsofalu. (1413–16: Dl. 10046.) Mint Partasovczi majd Garai birtokot Lukács mellett sorolják föl. – b) Alsofalw. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1428: Kismart. llt. 23. A. 4.) Dalnyawaz (1454: Dl. 33387.) Dolnyawaz, Dolanyawaz. (1454: Dl. 33296.) Orjava várához tartozott.
Alsó-Kamaricza. L. Kamaricza a.
Alsó-Kaproncza. L. Kaproncza a.
Alsó-Lubaicza. (Alsó-Lobaicza.) L. Lobsicza a.
Alsó-Melka. L. Melka a.
Alsó-Orbova. L. Orbova a.
Alsó-Orlyavicza. (Alsó-Orjavicza.) L. Orlyavicza a. Alsó-Pet(e)n(y)e. L. Pet(e)n(y)e helység a.
Alsó-Podvers(i)a. (Alsó-Podvorsia.) L. Podvors(i)a helység a.
Alsó-Pridislncz. L. Pridisincz a.
Alsó-Rosnicza. (Alsó-Rusnicza. Alsó-Rusticza. Alsó-Hrusticza.) Lásd Hrus(t)icza a.
Alsó-Szalatnok. L. Szalatnok a.
Alsó-Szelna(ta)cz. (Alsó-Zelnatacz.) L. Zelnatacz a.
Alsó-Sztenik. (Alsó-Sztenicz. Alsó-Sztinincz.) L. Sztenicz a.
Arlyavicza. (Arjavicza.) L. Orlyavicza néven.
Asszuvölgye. Poss. Azzywelgye. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Zwhodol. (1488: Kismart. llt. 43. B. 45.) 2 népes mardurinalis telekkel. – Velike várához tartozott.
Bagyavölgye. Poss. Bagyawelgye. (1458: Dl. 15268.) Ekkor a (zalamegyei) Uzsaiaké volt. (Egy 1501. évi elenchus-kivonat szerint is «Batyawelg». – Lelesz. Elench. statut.)
Bakafő. Poss. Bakafew. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) Podvers(i)a várához tartozott. – Tán azonos az ugyane vár tart. közt 1500-ban fölsorolt «Wokanowcz» nevű pusztával. (U. o. 23. l.)
B(a)lacza. (Blaczcza.) Blathka. (1250: Dl. 33707.) Blacza, Balacza. (1413–16: Dl. 10046.) Blachcha, Blaccha. (1427: Dl. 33560. 33562.) Blacha. (1474: Muz. llt.) Partasovczi majd Garai birtok. A megye ék. vidékén kereshetjük. (V. ö. különben 1329: Dl. 33577. és 1414: Dl. 10282. sz. okl., hol «Blacha, Balacha» alakban nemesi nevekben tűnik föl ily nevű falu.)
Balsatelke. Balsateleke. (1396: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. n. 39.) Csernek (ma Czernik) környékén feküdt.
Banicsevo. Poss. Benekonaz. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) Podvors(i)a várához tartozott. – Tán ugyanegy az e vár tartozékai közt 1500-ban fölsorolt «Banychewo» nevű birtokkal (u. o. 23.), mely a Podvrskotól dk. fekvő mai Banicsevacz-nak felelhet meg.
Banko(v)cz. Poss. Bankoch. (1378: Kismart. llt. 43. B. 30.) Villa Bankouch. (1435: U. o. -13. B. 21.) 1435-ben 5 mardurinalis telekkel. – Velikéhez tartozott. Ettől délre találunk ma egy Bankovczi nevű falut. (L. Benkovdol helység a. is.)
Banovcz. Poss. Banoucz. (1451: Dl. 34070.) Ma Banovczi; Bródtól dny.
Barázda(falva). Barazdafalwa. (1448: Dl. 33798; 1450: Dl. 33799; 1450: Dl. 33804.) Pobrazgya. (1–167: Dl. 33480.) Pobrazdya. (1483–4: Dl. 33492. 33493.) Pobrazgye. (1498: Dl. 33397.) Tomicza városhoz tartozott. – Azonos lehet vele az 1461-ben Tomicza és Bród vidékén fóltünö «Barazda» helység. (Dl. 33478.)
Barbásfalva. L. Verba(-falva) néven.
Barczda.(?) L. Poricz(a) alakban.
Barkvölgye. Poss. Barkwelgye. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) A velikei uradalomhoz tartozott; 1435-ben 5 j.-telekkel.
Batnyák. Bachnyaak, Bathnyaak. (1413–16: Dl. 10036; 1427: Dl. 33560.) Bathnyak. (1434: Orsz. Llt. NRA. f. 1522. n. 7. Zágrábban.) Partasovczi, majd Garai, aztán Brezniczei birtok. A megye ék. vidékén kereshetjük.
Batyavölgy(e). L. Bagyavölgye alakban.
Battyánvölgye. Villa Bathyanuelge. (1422: Dl. 11187.) Brethewychdol. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2, és Kismart. llt. 23. A. 4.) Braghyewyghdool. (1464: Dl. 33883.) Brechowydol. (1481: Dl. 34232.) Brechkowdol. (1482: Dl. 18609. Hrusovához tartozott.
Bdecsev. (Bdecső.) Poss. utraque Bdechew. (1435: Kismart, llt. 43. B. 21.) Bdechew. (1470: Tört. társ. letét.) 13 mardurinalis telekkel. – A velikei uradalom fenyőalji vagy fenyői részéhez tartozott.
Bécs. Beech. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) Darnovcz (Kis-)kastélyhoz tartozott. – Hihetőleg a mai Becsity, Pleterniczától dny., közel Drenovacz helységhez.
Bakusevcz. Bekusewch. (1450: Dl. 14437.) Köznemes (Berak fia Miklós) nevében, a ki a Kórógyi János ügyvédője – fordul elő. (Pozsega- vagy Valkómegyében feküdt?)
Benedicsity. Benedychych. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Benekanaz(?). L. Banicsevo a.
Benk(e)falva. Poss. Benkfalwa. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Benkefalwa. (1488: U. o. 43. B. 45.) 1435-ben 14 mardurinalis telekkel. – Velike várához tartozott.
Benkovdol. Poss. Benkowdol. (1488: Kismart. llt. 43. B. 45.) A velikei Bekefi cs. birtokai közt csupán ez egyszer említik. – Tán az 1435. évi «Bankovcz»-nak felel meg?
Berakovcz. L. Brakolcz alakban.
Bercsén(y). (Beresin.) Berchyn. Berchin. (Nemesek nevében. 1375–8: Dl. 33977; 1392: Dl. 33707; 1427: Dl. 33562; 1468: Dl. 34503; 1470: Turul 1885. évf. Thaly Kálmán czikke, 62. l., 1473: Dl. 35674; 1478: Dl. 34222; 1483–1484: Dl. 34315; 1498–9: Dl. 33632.) Berchyn. (Petenye vár tartozéka. 1434: Kismart. llt. 43. B. 34., 1488: U, o. 43. B. 45.) A Pleterniczától délkelet felé eső mai Brcsino falucska. Hihetőleg e helység értendő az 1494-ben ugyane tájon «Berechyncz»-i György nemes nevében fölmerülő helynév alatt is. (Dl. 34243.) 1464-ben különben két ily nevű helység is állt e tájon, t. i. Alsó- és Felső-Bercsiny. Mindeniknek külön plebánusa volt. (De inferiori Berchin ac de superiori Berchin ecclesiarum parochialium plebani. Koller. Hist. episc. Quinqueeccl. IV. 251. l.)
Berezko(v)cz. Brezkolowcz. (1422: Dl. 11187.) Berchkocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Berchkocz, Berczkowcz. (146: Forgách cs. llt., 1483–4: Dl. 33493.) Breczkoucz. Breczkowcz. (1448: Dl. 33798; 1450: Dl. 33804.) Brezkowcz. (1450: Dl. 33799.) Wrchkowcz. (1481: Dl. 34232.) Wecbkowcz. (1482: Dl. 18609.) Tomicza városhoz tartozott.
Berecsincz. L. Bercsény helység a.
B(e)resztolcz. L. Bresztovcz a.
Berosevcz. (Berosencz.) Beresewcz. (1477: Tört. társ. letét.) Berosencz. (1481: Dl. 31233.) Berossewcz. (1504: Muz. llt.) Pozsegamegyei nemesek nevében fordul elő. – Bokolya várossal volt szomszédos.
Berstyanna. L. Borostyán néven.
Bertyanicza. Berthyanycza. (1464: Dl. 33506.) Odolya vidékén fekhetett.
Bezenicze. L. Bzenicza alakban.
Bicsincz. Poss. Bycbynch. (1485: Kismart. llt. 43. B. 21.) 3 mardurinalis telekkel. – Velike várához tartozott.
Biharinócz. Poss. Byharinoch. (1329: Dl. 33577.) Lyeszkovicza környékén feküdt, (Kutyevotól kd.)
Bizenicze. L. Bzenicza alakban.
Blatancz. L. Budincz a.
Biatka. L. B(a)lacza a.
Bogdincz. Bogdyncz. (1413: Dl. 33868.) Bogdincz. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Bokodinovcz. Poss. Bokodynowcz. (1466: Dl. 34216.) A gotói apátságé volt. Pridisincz közelében fekhetett.
Bokolya. Bokolya. (1422: Dl. 11187; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4., 1481: Dl. 34232; 1482: Dl. 18609.) Bwkowya. (1446: Forgách cs. llt., 1450: Dl. 33799; 1498: Dl. 33397.) Bukoya. (1448: Dl. 33798.) Bwkowa. (1450: Dl. 33804.) Bwkouye. Bwkowye. (1483–4: Dl. 33492. 33493.) Tomiczához tartozott. – Ma Bukovje, Tomicza szomszédságában. (Bródtól ék.)
Bokovalcz. Bokowalcz. (1440 körül: Dl. 34451; 1469: Dl. 34219; 1489: Dl. 34242; 1493: Dl. 34080.) Az Orbovai és orbovai Jakus(-fi) családé volt. – A Pleterniczától dk. felé elterülő vidéken kereshetjük.
Bokuklavölgye. Poss. Bokwkyawelgye. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) 11 mardurimalis telekkel. – Velike várához tartozott.
Bordamelléke (puszta). Pred. Bordamelleke. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) A velikei uradalomhoz tartozott.
Borostyán. Terra Burstian. (1282: Árpádk. új okmt. XII. 374.) Poss. Borostian. (A XIV. század II. felében: Veszpr. kápt. orsz. llt. B. 33.) Poss. Borosthyan cum villis Bykorosthyan (Wyborosthyan?) Oborsctyan. (1422: Dl. 11187.) Poss. Borosthyan, Borostyan. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1440: Dl. 13565; 1456: Dl. 15025; 1459: Kismart. llt. 23. A. 8., 1464: Dl. 15982. 16001; 1465: Dl. 16235; 1470: Dl. 33623; 1481: Dl. 34232; 1483: Dl. 18888; 1489: Dl. 33496; 1498: Dl. 33632. 33397.) Ville Borostyan et Borostyanowcz. (1481: Dl. 34232.) Ville Borosthyan et Borostyanawcz. (1482: Dl. 18609.) A XV. században Orjava vár, majd (1444 óta) Óvár város sorsában osztozott. (L. ott.) 1422-ben hozzátartoznak (Új- és Ó-Borostyán), Koczanovcz, Hvalkovcz, felső-Sztenik, Alsó-Sztenik, Felső-Szalatnok és Alsó-Szalatnok; 1428-ban pedig Dool, Tretlyevcz, Zatnicz, Csurovcz, Szobodnicza és a két Sztenicz. – Úgy látszik e helységet kell értenünk az 1464-hen a grabarjai Beriszlók zálogos birtokai közt fölsorolt Welyka bryschanna helys. a. is, melynek (Berschanna) részeihez a pozsegai káptalan is jogot tart. (Dl. 33883.) Bródtól é.-ény. felé kell keresnünk, a hegységben. (Poczrkavje?)
Borostyanovcz. L. Borostyán a.
Bracsovánfalva. Villa Brachouanfalwa. (1367: Dl. 33616:) A mai Pozsegamegye ék. határvidékén feküdt.
Brakolcz. Brakolcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Berakowcz. (1454: Dl. 33387. 33296.) Orjava várához tartozott.
Brano(v)cz. L. Vrano(v)cz néven.
Bratinojhegye. Poss. Brathynoyhegye. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) 1435-ben 7 mardurinalis telekkel. – A velikei uradalom fenyő-alji vagy fenyői részéhez tartozott.
Bratojevo-szelo(?). Brachoyewozelo. (1464: Dl. 33883.) A grabarjai Beriszlók zálogos birtokai közt sorolják föl.
Bratyevitydol. L. Battyánvölgye néven.
Breczko(v)cz. (Breczkolovcz.) L. Berczko(v)cz néven.
Bresztovcz. (Bresztolcz. Bresztovity.) Terra Brestowch. (1302: Dl. 34095.) Kétségtelenül a mai Bresztovacz-nak felel meg, Pozsegától nyugotra. – Később, 1327-ben és 1336-ban az Aba nembeli Nekcseiek birtokában sorolnak föl egy «Bereztolch» nevű Falut (Dl. 834. és 3000.); majd pozsegamegyei köznemesek neveiben 1421-ben «Brezthovich» (Dl. 34058.), 1445-ben és 1464-ben «Breztowcz» (Dl. 33793. 33506.) tűnik elénk. De hogy ezek közül melyik azonos az 1302. évi «Bresztovcz»-czal, el nem dönthetjük. Úgy látszik mégis, hogy az 1445. és 1464. éviek.
Betyevitydol. (Breczkovidol. Breczkovdol.) L. Battyánvölgye néven.
Breznicze. (Breznicza.) Breznycha. (Nemesi névben. 1375: Dl. 33977.) Breznyche. Breznicze. (Nemesi névben. 1421: Dl. 34058; 1445: Dl. 33793.) 1427-ben együtt merülnek föl (részben a Garaiak birtokában) «Breznyche, Galowch» és «Resetharowch» helységek. (Dl. 11893.) Pleternicza közelében nyd., a hol a Garaiak birtokai kezdődtek, találjuk ma Breznicza falucskát. Úgy látszik ezt kell a föntebbi Breznicze alatt értenünk s tán közelében feküdt az 1427-ben említett másik két helység is.
Bristyanna. L. Borostyán a.
Bród. Poss. Brod. (1450: Dl. 18793; 1470: Dl. 33623; 1489: Dl. 33496.) A Borics bán utódaié, a grabarjai Beriszló, Grabarjai és bródi vagy grabarjai Dezső sat. osztályos családoké volt. – A megye dk. részében, a Száva partján fekszik.
Budincz. Possessiones parvi seu predia Bwdinch, Blathanch, Kothlena, Gwedonch. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) A velikei uradalomban Cseglin m.- város táján feküdtek. 1435-ben a négyben együtt 13 népes mardurinalis telket számítottak össze.
Buklevcz. Bwklewcz. (Kir. ember nevében. 1464: Dl. 33883.) Úgy látszik Tomicza, Pleternicza sat. táján kell keresnünk.
Buko(v)lya. (Bukova. Bukovlye.) L. Bokolya néven.
Butkovcz. (Bucskovcz.) Bwchkoch. (1413: Dl. 33868.) Bwthkowcz. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Bzenicza. (Bzenicze. Bizenicza.) Bezenicze. (1325: Fejér, VIII. 2. 619.) Rivulus Bzenychepotok. (1331: Dl. 33578.) Bzenicha. (1415: Dl. 33544.) Poss. Byzenycze. (1477–8: Dl. 18145.) Ma is megvan (Bzenicza néven) Pleternicza közelében dny.
Csaplyanvölgye. Villa Chaplianuelge. (1422: Dl. 11187.) Chaslawychdol. Chazlawyczdol. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4., 1481: Dl. 34232; 1482: Dl. 18609.) Chayzlaweghdool. (1464: Dl. 33883.) Chazmanwelgye. (1483: Dl. 34315.) Hrusovához tartozott. – A Rusevo helységgel szomszédos völgyben feküdt, melyen ma is a Csaszlyevcze nevű patak folyik át.
Csaszmanvölgye. (Csaszlavitydol.) L. Csaplyanvölgye néven.
Csenko. Chenko. (1452: Dl. 33944.) Ma Csenkovo, Verőczemegyében, Diakovártól nyugatra, a pozsegamegyei határon.
Csernek. (Csernik. Csernök. Czernek. Czernik.) Chernik. Chernyk. (1372: Dl. 6031; 1407: Dl. 33777; 1463–4: Dl. 33505.) Cernuk. (1381: Dl. 6840.) Chernuk. Also-Chernuk. (1396: Lajtafal. IIt. Dóczyana. Cap. III. f, 2. n. 39.) Chernek. (1443: Dl. 33536; 1454: Dl. 14891; 1455: Dl. 14911.) Cernek. (1408: Dl. 33778; 1413–16: Dl. 10046; 1421: Dl. 34058; 1445: Dl. 33793.) Czernek. (1451: Dl. 34470; 1464: Dl. 33506; 1488: Dl. 19429.) Czernik. (1464: Dl. 33506.) Ma Czernik, Uj-Gradiska szomszédságában.
Csernetis(ty)a(?) L. Zelnatacz a.
Csernotahegye. Villa Cernothahegye. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) A velikei uradalomhoz tartozott; 4 mardurinalis telekkel.
Csesznek. Poss. Chesnek cum villis Felsewchesnek, Kezepchesnek és Alsowchesnek. (1422: Dl. 11187.) Poss. Cheznek, Chesnek. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1440: Dl. 13565; 1456: Dl. 15025; 1459: Kismart. llt. 23. A. 8., 1464: Dl. 15982. 16001; 1465 Dl. 16235; 1481: Dl. 32232; 1482: Dl. 18609; 1483: Dl. 18888. Quatuor ville Chesnek. (1428: Kismart. llt. 23. A. 4.) 1422 óta Oriava vár, 1440 óta Óvár város sorsában osztozott. (L. ott.) – 1422-ben hozzátartoznak Alsó-, Közép- és Felső-Csesznek és Migalovcz. 1428-ban négy Csesznek néven már Terbus kastélyhoz számítják. Talán e helység értendő az 1464-ben a grabarjai Beriszlók zálogos birtokai közt előforduló «Welikyheznik(?)» alatt is. (Dl. 33883.)
Csocskteleke. Villa Chochkteleke. (1367: Dl. 33616.) A mai Pozsegamegye ék. határvidékén feküdt.
Csurovcz. Chwrowcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2, n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Borostyánhoz tartozott.
Czeglenik. L. Cziglenik alakban.
Czerkvenik. L. Czirkvenik és Czirkvenik(-melléke) a.
Czerlevicsincz. Czerleuichyncz. (1504: Muz. llt.) Köznemesi névből ismerjük. – Bokolya m.-város vidékén feküdt.
Czibakovcz. Poss Cybakowch. (1418: Dl. 10653.) Chybakowch. (1432: Haz. okmt. VII. 454.) A (biharmegyei) palotai Czibak (Cybak) és Sztári családtól 1418-ban szerzik meg a Garaiak, kik aztán 1432-ben is bírják.
Cziglenik. Chyglenyk. Chiglenyk. (1457: Dl. 15190; 1469: Dl. 32219; 1481: Dl. 34233; 1483: Dl. 34137.) Cheglenyk. (1489: Dl. 34242.) Chygenyk. (1493: Dl. 34480.) A szu(1)kovczi Szu(1)k családé (1457.) és az Orbovai rokonságé volt. – Bródtól nyugatra, az Oriava folyó partján fekszik.
Czirkvenik. Cherkuenyk. (1432: Boronkay cs. llt.) Czyrkwenyik. (1439: U. o.) Chirquenik. (1459: U. o.) Czerkwenik. (1475: U. o.) A Benczefi vagy Bencsity családé volt. – Mivel e család máskor Szkrabutnok-ról nevezi magát, tán Czirkveniket is Szkrabutnok vidékén (Pleterniczától nyugatra) kereshetjük. (V. ö. a következő heiység a. is)
Czirkvenik(-melléke. Czerkvenik). Terra in Cerkenyk, rivulus Cyrkwenyk. (1306: Kismart. IIt. 43. A. 7.) Cirkwuenik al. nom. Zrisouch, tertio vero nomine Prezhaleech. (1369: Kismart. llt. 43. A. 11.) Poss. Streseulch al. nom. Pleyechalast. (1369: U. o. 43. A. 10.) Poss. Strezouch. (1370: U, o. 43. A. 13.) Poss. Cerkuenyk alio nomine Ztreseuch terco vero nomine Prezahlach. (1370: U. o. 43. A. 12.) Vallis seu poss. Cherkmenykmelleke. Alább ismét: «Vallis Cherquenikmelleke», a Cherquenik folyó mentén, «sub ripa wlgo Parthallya», és poss. Ztrezench «sub Aipinis». (1435: U. o. 43. B. 21.} Poss. Czyrkwenyk és possessio Stresewcz. (1488: U. o. 43. B. 45.) Velike várához tartozott. – A mai Striezseviczának felel meg, Pozsegától ény. felé, közel a megye határához. (L. Fenyőalja helység a. is.) Nagyjából azonosnak látszik ezzel három más alkalommal emlegetett hasonló nevű helység, jelesül: «Cherk(u)enig terra». 1286-ban, az Orjava folyó két oldalín, az Ivánka fiainak (később: velikei Bekefiek) földje és pl. a «Strzeuchpotoc» és «Trugloupotoc» mellett (Haz. okmt. VI. 139.); «Churkonyk terra» 1280-ban a «Seryzeunyk» patak és Truglo folyó mellett (Árpádk. új okmt. XII. 314.); «possessio Chyrkuenyk», mely a «de Stresewch» családdal kapcsolatban tűnik elénk. (1306–1363: Dl. 4481.) – Ugyanily nevű (Cerkuenik) birtok 1421-ben az e tájon feküdt Kővár vár tartozékai közt is merül föl. (Perényi cs. llt.) – Végül 1455-ben úgy látszik ugyane tájon «Cherquenykmelleke»-i Balsa és István tűnnek föl mint «Cherquenyk» helység földesurai. (Dl. 33806.) Ugyanekkor «Cherquenyk»-i Miklós ugyane tájon «Cherquenyk»-ben idéztetik meg. (V. ö, még 1483-hoz: Dl. 34137., a hol «Czerkuenyk»-i Miklós és István kir. emberek szerepelnek.)
Czitarovdol. Zptharowdoöl. (1464: Dl. 33883.) A grabarjai Beriszlók zálogos birtokai közt említik. – Meglehet hogy azonos a Borostyán tartozékai közt 1428-ban fölmerülő Dool-lal.
Czvikovcz. Poss. Chwykowcz. (1488: Kismart. llt. 43. B. 45.) Velike vár tartozékai közt csupán ez egy alkalommal említik. Tán az 1435-ben fölmerülő S(z)ugoncz-czal (Swgonch) ugyanegy?
Dabrozel. L. Dobrozel néven.
Daczianovcz. Dacianowcz. (1445: Dl. 33793.) Dachyanowcz. (1464: Dl. 33506.) Daczyanowch. (1483: Dl. 34137.) Nemesi névből ismeretes. – Odolya vidékén fekhetett.
Dakovcz. Dakowcz. (1499: Dl. 33632.) Tomicza vidékén kereshetjük.
Dalnyavaz. L. Alsófalu a.
Darno(v)cz. Poss. Dornoch, ad castrum (regium) de Posoga spectans … prope fluvium Oroa. (1310: Anjouk. okmt. I. 195.) Poss. Darnowcz. (1450. körül: Dl. 34426.) Darnocz. (1470: Dl. 33623; 1487: gr. Zay cs. llt. A. 36., 1489: Dl. 33496.) Kysdarnowcz. (1606: gr. Zay cs. llt. C. 29.) A grabarjai Dezsőké, Beriszlóké (és Garaiaké) volt. – A mai Drenovacz-czal látszik azonosnak, Pleterniczától dny. (L. a hasonló nevű vár és Pleternicza-Sz.-Miklós helység a.)
Dedina-reka. Dedinareka. (1336: Dl. 3000; 1464: Kolier. Hist. ep. Quinqueeccl. IV. 251.) Dedynareka. (1454: Dl. 33390; 1483: Dl. 34315; 1489: Dl. 19484.) Köznemeseké volt. Plebániáját 1464-ben emlftik. – Ma Djedinarieka, Pleterniczától k. é.
Demencz. L. Dimincz alakban.
Demsincz. Demsyncz. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Dezizlo(v)cz. (Dezizlaviczi.) Villa Dezizlawychy. (1374: Dl. 33618.) Poss. Desyzlouch. (1412: Haz. oklt. 357.) A mai Uj-Gradiska, Lyupina, Petrovoszelo és Godinyak táján feküdt.
Dezse(v)lcz. (Dezsevalcz.) Desewlcz. (1443: Kismart. llt. 36 B 41.) Desewaltcz. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Bezewlcz. (! 1506: U. o. 25.) Podversa várhoz tartozott. – Ma Deževci, az Orljava mentén, Pozsegától (kissé távolabb) ny. é.
Diennya. Poss. Dyennya. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) 2 egyszerű (nem mardurinalis) népes telekkel. – Velike várához tartozott.
Dikojencz. Poss. Dykoyenez. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Cseglin és Szapno vidékén feküdt s annak sorsát követte. – 1435-ben 4 mardurinalis teleket számítottak össze benne.
Dimincz. Dymynch. (1339: Dl. 33588; 1374: Dl. 33618.) Demench. (1367: Dl. 33614.) Az Uj-Gradiskától kelet felé eső mai Vrbova vidékén feküdt.
Dlesko(v)cz. L. Mihalovcz a.
Dnimovcz. Dnymouch. (1443: Dl. 33536.)
Dobocsacz. Dobochacz. (1470: Dl. 33623; 1489: Dl. 33496.) A grabarjai Beriszlóké volt. – Ma Dubocsacz, Bródtól dny., a Száva m. (V. ö. Dubovcsacz.)
Doboka. Felseudoboka, Alsodoboka. (1413: Dl. 33868.) Felsewdoboka,
Alsodoboka. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott. – Ma Duboka, Gradistye tőszomszédságában kd.
Alsodoboka. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott. – Ma Duboka, Gradistye tőszomszédságában kd.
Dobovik. Dobowyk. (1470: Dl. 33623; 1489: Dl. 33496.) A grabarjai Beriszlóké volt. – Ma Dubovik, Bródtól é.
Dobor. (Dobar.) Dobor. (1470: Dl. 33623.) Dobar. (1489: Dl: 33496.) A gcabarjai Beriszlóké volt. – Bród és Grabarja vidékén feküdt.
Dobrareka. Dobrareka. (1339: Dl. 33588; 1397: Dl. 34045.) Nemesi névből és előnévből ismerjük. – Ugy látszik, a mai Vrbova vidékén feküdt. (V. ö. 1210: Árpádk. új okmt. Xl. 106.)
Dobrogost(ya). (Dobragostya.) Dobrogostya. (1374: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1510. n. 29. Zágrábban.) Dobragosth. (1436: Dl. 33474.) Dobragosthya. (1448–55: Dl. 33475.) Dobrogosthya. (1462: Dl. 15726.) Köznemeseké volt. – Ma Dobrogostye néven kicsiny helység, Bródtól é. felé, Migalovczi m.
Dobrozel. Poss. Dobrozel. (1412: Haz. oklt. 357.) Dabrozel. (1414: gr. Khuen-Héderváry cs. llt. Viczay rész. f. 48. n. 24.) Lyupina, Petrovoszelo. Godinyak sat. táján feküdt. (Uj-Gradiskától k. dk, felé.)
Dokaz. Nobiles de Dokaz. (1375–8: Dl. 33977.) Valahol Pleternicza vidékén kereshetjük.
Dol(a)cz. Dolacz. (1422: Dl. 11187.) Doolcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2, n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Dolyacz. (1454: Dl. 33387.) Dolacz, Dolyacz. (1454: Dl. 33296.) Orjava várához tartozott. – Ma Pozsegától nyugatra találunk egy Dolacz nevű falut, de hogy ezt kell-e értenünk, nem tudom. (V. ö. Dolcz helység a. is.)
Dolgi. Blas. filius Farkasii de Dolgy. (1375–8: Dl. 33977.) Valahot Pleternicza vidékén kereshetjük.
Dolyán. a) Dolyan. (1400: Zichy okmt. V. 160. 161.) Az Orbovai rokonság birtokai közt csupán ez egyszer (Grabarjával, Szent-Györgygyel sat. együtt) emlftik. – b) Terra in Dolan. (1340: Anjouk. okmt. IV. 35.) Dolyan. (Nemesi névben. 1434: Dl. 34062; 1471: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 14.) Tán a (régi) megye keleti (kelet-északi) vidékén kereshetjük. – Meglehet, az előbbivel ugyanegy.
Dormanovcz. Dormanouch. (1403: Dl. 33536.) Dormanowcz. (1445: Dl. 33793.) Odolya vidékén fekhetett.
Dolcz. Poss. Dolch. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) 3 mardurinalis telekkel. – A velikei uradalom fenyőalji részéhez tartozott. (V. ö. Dolacz helység a.)
Dolnyavaz. (Dalnyavaz.) L. Alsófalu néven.
Do(o)l. Dool. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Borostyánhoz tartozott. (V. ö. Czitarovdol helység.)
Draga. Poss. Draga. (1324–1411: gr. Khuen-Héderváry cs. llt. Viczay rész, f. 48. n. 23., 1412: Haz. oklt. 357.) A mai Drago polje pusztának látszik megfelelni, Godinjak m. (Uj-Gradiskától kd.)
Dragalovcz. Dragalowcz. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.). A gradistyai kastélyhoz tartozott. – Ugy látszik a Gradistye völgyével szomszédos mai draguljevaczi völgyben feküdt.
Dragcsevcz. (Dragcsacz.) Dragchewcz. Dragchacz. (1455: Dl. 33806.) A (régi) megye ny.-dny. vidékén kereshetjük.
Oragincz. Villa Dragynch. (1329: Dl. 33577.) A mai Lyeszkovicza és Longyicza vidékén kereshetjük. (Kutyevótól kd.)
Dragmero(v)cz. Dragmeroch. (1413: Dl. 33868.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Dragoncz. (Dragavcz.) Poss. Dragonch. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Dragawacz. (1488: U. o. 43. B. 45.) 3 mardurinalis telekkel. – Velike várához tartozott. Tán a Velika közelében fekvő mai Draga értendő.
Dragovcz. Poss. Dragouch. (1277: Dl. 33854.) Az Orlyava alsó folyása és a Száva mentén fekhetett.
Drenovcz. (Drenavlics.) Drenoch. (1413: Dl. 33868.) Drenawlych. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Dresnek(-melléke) vagy Dre(v)zsnik. Poss. Dresnek. (XIV. század II. felében:
Veszpr. kápt. orsz. llt. B. 33.) Dresnukmelleky. (1396: Dl. 8141.) Drewsnyk (1455: Dl. 33806.) Dresnek. (1464: Dl. 33506:) Köznemesek nevéből ismeretes. – Ma Drezsnik, Uj-Gradiskától k.-é.
Veszpr. kápt. orsz. llt. B. 33.) Dresnukmelleky. (1396: Dl. 8141.) Drewsnyk (1455: Dl. 33806.) Dresnek. (1464: Dl. 33506:) Köznemesek nevéből ismeretes. – Ma Drezsnik, Uj-Gradiskától k.-é.
Drezsko(l)cz. (Drezskovcz.) Dreskolcz. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Droskowcz. (1444: U. o. 35. C. 44., 1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) Dreskoucz, Drezkolcz. (1500. 1506: U. o. 23. 25.) Pozsegavárhoz tartozott. – Ma Drzskovczi, Pozsega tőszomszédságában nyd.
Druganhegye. Poss. Druganhege. (1396: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. n. 39.) A Csetneki rokonságé volt s Csernek (ma Czernik) vidékén feküdt.
Dubovcsacz. Poss. Dwbowchacz. (1470: Dl. 33887; 1491: Dl. 19713. 34121.) Orbova (ma: Vrbova) és Szkrabutnok (ma: Szkrabutnik) szomszédságában feküdt. (V. ö. Dobocsacz.)
Dubravicza. Poss. Dwbrawycza. (1491: Dl. 19713. 34121.) Orbova (ma: Vrbova) és Szkrabutnok (ma: Szkrabutnik) szomszédságában feküdt.
Duplovcz. (Duplevcz.) Duplewcz. (1470: Tört. társ. letét.) L. Mihalo(v)cz a.
Dvoristya. Poss. Dworisthya. (1464: Dl. 15908.) A Pakosiaké volt. (Ugyanegy lenne Dvoristye-vel?)
Dvoristye. Dworysthye. (1483: Dl. 34315.) Hrussova tartozékai közt csak ez egyszer említik.
Egyedtelke. (Egyedovcz. Egyadovcz.) Poss. Egyedthelke. (1428: Dl. 12004; 1430: Dl. 12266.) Egedtheleke. (1432: Haz. okmt. VII. 454.) Egyedtelleke. (1464: Dl. 33883.) Egydowcz. (1483–6: Dl. 18793. 33819.) Egyedowcz. (1483: Dl. 33393. 34315; 1484: Dl. 18888.) Egywdowcz. (1499: Dl. 33632.) A Garaiaké és köznemeseké volt; valahol Pleterniczától é. (ék., ény.) kereshetjük.
Emre-Paka. (Emrehovcz.) L. Paka. a.
Erdőszád. L. Valkómegyében.
Eszék(?). Poss. Ezech. Porcio possessionis Ezech. Particula terre Ezech. (1290- 1396: Dl. 33615.) Az Orlyava folyó legalsó folyása mentén kereshetjük.
Farkasháza. Farkashaza. (1413: Dl. 33868.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Farkashegy. Farkashegh. (1382: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1511. n. 16. Zágrábban; 1454: Dl. 33390; 1455: Dl. 33806; 1470: Kismart. llt. 43. B. 38., 1474: Muz. llt., 1483: Dl. 34137. 34138.) Birtokosait (a Farkashegyi rokonságot) Orjava, Odolya sat, szomszédosai és határosai közt gyakorta emlegetik. – Ma Drezsnik mellett ény. felé találunk egy Ferkas nevű pusztát. Vagy tán inkább az e vidéktől é. felé fekvő mai Vucsjak-nak felel meg?
Farkashida. Farkashyda. (1470: Kismart. llt. 43. B. 38.) Kir. ember nevében (Farkashegygyel együtt) merül föl.
Felső-Csesznek. L. Csesznek a.
Felső-Doboka. L. Doboka a.
Felsőfalu. Poss. Felsewfalw. (1415: Dl. 33544.) Kaproncza, Kamaricza (ma: Koprivnicza és Komoricza) sat. vidékén feküdt.
Felső-Kaproncza. L. Kaproncza a.
Felső-Melka. L. Melka a.
Felső-Orbova. L. Orbova a.
Felső-Orlyavicza. (Felső-Orjavicza.) L. Orlyavicza a.
Felső-Pet(e)n(y)e. L. Pet(e)n(y)e helység a.
Felső-Podvers(i)a. (Felső-Podvorsia.) L. Podvors(i)a a.
Felső-Pridisincz. L. Pridisincz a.
Felső-Rusticza. (Felső-Hrusticza. Felső-Hrusnicza. Felső-Rosnicza. Felső-Rusnicza.) L. Hrus(t)icza néven.
Felső-Szalatnok. L. Szalatnok a.
Felső-Szelnatacz. (Felső-Zelnatacz.) L. Zelnatacz a.
Felső-Sztenik. (Felső-Sztenicz.) L. Sztenicz a.
Felső-Szvinna. L. Szvinna a.
Fenyő(-alja). Part. terre Fenewal. (1366: Kismart. llt. 43. B. 26.) Pos sessiones sub Alpinis vulgo Fenuallya. (1435: U. o. 43. B. 21.) Poss. Fenyew. (1470: U. o. 43. B. 21. és 1488: U. o. 43. B. 45.) Kenye. (! 1470: Dl. 33623.) Kenye. Alább: Fenye. (1489: Dl. 33496.) Velike várához tartozott. – Fenyő vagy Fenyőalja alatt egész birtokcsoport értendő, – úgy látszik – a Velikától ny. é.-ny. felé elterülő hegységben. Hozzátartoztak 1435-ben Sztrezsencz, Hrenkhegye (a partallyai pusztán levő telkekkel), Bratinojhegye, a két Bdecsev, Terpenyő, Dolcz, Pukor, Rozink és Zvojsin birtokok, összesen 67 (mardurinalis) telekkel. E falucskák közűl e nevek alatt ma már csak az elsőt találjuk fel, mely (t. i. Sztrezsencz, 1488-ban Sztrezsevcz) a Velikétől ny. a Kamenszki dol nevű völgyben fekvő mai Sztriezsevicza-nak látszik megfelelni. (V. ö. Czirkvenik-melléke helység a.)
Ferkl(y)evcz. Ferklewcz, Ferklyewcz. (Nemesi névben. 1450: Dl. 14437; 1470: Thaly Kálmán, Gr. Bercsényi cs. I. 332., 1494: Dl. 34243.) Ma Ferklyevczi,
Pleternicza mellett délre.
Pleternicza mellett délre.
Filepusolcz. (Filipusovcz.) Philepussolch. (1413: Dl. 33868.) Phylypwsowcz. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Gadilopataka. Poss. Gadilopataka. (1324: gr. Khuen-Héderváry cs. llt.
Viczay rész. f. 48. n. 23.) Rad(o)vancz, Gajalja sat. vidékén kereshetjük, a régi Pozsegamegye dny. részében.
Viczay rész. f. 48. n. 23.) Rad(o)vancz, Gajalja sat. vidékén kereshetjük, a régi Pozsegamegye dny. részében.
Gaj. Mathias filius Walkou de Gay. (1375–8: Dl. 33977.) Gay. (1413: Dl. 10108.) Pleternicza vidékén (k. dk.) kereshetjük. (V. ö. 1330: Dl. 30621.)
Gajalja. Poss. Gayallya et ala Gayallya. (1412: Haz. oklt. 357.) Tán a mai
Gaj pusztának felel meg, Lyupinától d. (Uj-Gradiskától dk. felé.)
Gaj pusztának felel meg, Lyupinától d. (Uj-Gradiskától dk. felé.)
Galovcz. L. Breznicze a.
Garanpataka. L. Gradpataka a.
Gardusovcz. L. Gradusolcz alakban.
Gerda(n)völgy(e). (Gerdanovcz.) Villa Gerdawelgye. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Gerdanwlgh. (1470: Tört. társ. letét.) Poss. Gerdanovcz. (1488: Kismart. llt. 43. B. 45.) 1435-ben 13 mard. telekkel. – Velike várához tartozott.
G(e)rencze. L. Granicza (Granicze) néven.
Gerenda. Gerenda. (1408: Dl. 33778; 1464: Dl. 33506; 1484: Dl. 34317.) Köznemesi birtok volt. – A Pleterniczától keletre eső vidéken (Migalovczi, Szlatnik) fekhetett.
Giletincz. Fluvius et poss. Tarnocha. (1396: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. n. 39.) Giletyncz. Giletincz. (1445:. Dl. 33793.) Alpes supra possessionem Gylethyncz al. nom Tharnowcza. (1488; Dl. 19429.) Ma Giletinczi, Uj-Gradiskától é.
Gnojnicza. Gnoynycha. (1375: Dl. 33977.) Gnoynicha. (1337: Dl. 34109.) Gnoynycza. (1464: Dl. 33506. 33883; 1480: Dl. 34227; 1484: Dl. 34317; 1498: Dl. 33632.) Ma ily nevű patakot találunk Odvorczi mellett, Pleterniczától kd. – Ugy látszik csakugyan e tájon feküdt.
Godeszna. 1380-ban a Godesznai család tagjait is a rudinai apátság patronusai közt sorolják fül. (Fejér, IX. 5. 431.) Hihetőleg pozsegamegyei helység (Godeszna) és család értendő.
Golgo(v)a. Poss. Golgoa. (1248: Kismart. llt. 43. A. 1. és U. o. 43. B. 21.) Golgoua, Golgoa. (1280: U. o. 43. A. 4.) Poss. Golgowa. (1434: U. o. 43 B. 34., 1470: Dl. 33623; 1488: Kismart. llt. 43. B. 45., 1489: Dl. 33496.) Golgova. (1470: Kismart. llt. 43. B. 38.) Pet(e)nye várhoz tartozott. Templomát 1434-ben említik. – Ma Glogovicza, Bródtól é-ény.
Gosztisovcz. Gozthysowcz. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Gotó. Ecclesia de Kothoa. (1250: Dl. 33707.) Abbas et conventus Honeste vallis de Posega. (1234: Theiner. Mon. hist. Hung. I. 124.) Abbas totusque conventus ecclesie B. Virg. honeste vallis de Posaga. (1282: Árpádk. új okmt. XII. 380.) Ricardus abbas de honesta valle. (1347: Körmendi llt. Acta memorabilia. n. 4.) Fluvium Gochow. (1367: Dl. 33616.) Gubernator abbacie de Gothho. (1444: Dl. 33790.) Monasterium B. Marie de Gotho cisterciensis ordinis … prope Zavam in confinibus Hungarie consistens. (Pápai bullában. 1460: Dl. 15451.) Conventus monasterii (sive abbacia) B. Marie V. honeste vallis de Gotho ordinis cisterciensis Quinqueecclensis dioecesis. (1460: Dl. 15490.) Abbas de Gotho. (1478: Dl. 34222.) Monasterium B. Marie V. de Gotho ordinis cisterciensis. (1493: Koller. Hist. ep. Quinqueeccl. IV. 467.) A hasonló nevű patak mellett feküdt s a Szent-Mária tiszt. szentelt itteni cziszterczita-rendű apátságé volt. Ez apátság kegyura 1460-ban a Garai László özvegye, 1493-ban pedig (és már előbb is) Ujlaki Lőrincz. – Ma Kutyevo (Kutjevo), Pozsegától ék. felé. (V. ö. Smičiklas. i. m. 8. l.)
Gotó-Szent-György. Poss. Cothozenthgyurg, Gothozenthgyurg. (1413–16: Dl. 10046.) Partasovczi majd Garai birtok. – A mai Kutyevo (hajdan Gotó) tájékán kell keresnünk. (Tán a mai Kula, a XVIII. század elején – másként – Szent-György. – V. ö. Smičiklas, i. m. 178. l.)
Grabarja. (Graborja. Grabarje.) a) Grabarya. (1400: Zichy okmt. V.160., 1469: Dl. 34219; 1481: Dl. 34233.) Graborya. (1489: Dl. 34242.) Grabarya, Grabarye. (1493: Dl. 34080.) Az Orbovai rokonságé volt. – A Pleterniczától é.-ék. felé eső mai Grabarjét kell értenünk. – b) Graborya. (1455: Dl. 33806.) Graborya. (1464: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 37.) Grabarya. (1481: Dl. 18888.) A Beriszló, Borics, Dezső és Török családoké volt. – Ma Grabarje, Bródtól é. felé.
Gradacz. Gradacz. (Nemesi névben. 1445: Dl. 33793; 1498: Dl. 34085.) Ma Pleternicza mellett é., és Kutyevotól keletre találunk ily nevű falut.
Gradpatak(a). Populi domine regine de Gradpotok. (1275: Árpádk. új okmt. X11. 148.) Terra Grad potoka. (1341: Dl. 34101.) Poss. Gradpataka – az Orjava folyó mellett. (1377: Dl. 3^109; 1441: Dl. 8625.) Garanpataka. (1395: Dl. 8050.) Gradpathaka. Gradpataka. (Nemesi névben. 1^13: Dl. 10108; 1445: Dl. 33793.) Gradpataka – mint Garai birtok – azonosnak vehető Garanpatakával. – Az Orlyava folyó mellett feküdt és Kamariczával volt határos. Eshetőleg a mai Zagradjenek felelhet meg, Pleterniczától dny., bár úgy látszik, inkább Kamaricza mellett feküdt.
Gradusolcz. (Gradusovcz.) Gradwsolch. (1413: Dl. 33868.) Gardwsoucz. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. b. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Granicza. (Granicze). Graynche. (1314: Dl. 34296.) Granycha. (1329: Dl. 33577; 1367: Dl. 3.3616.) Granyche. (1407: Dl. 34296.) Gerenche. (1448: Fejér, X. 4. 660., 1424: Dl. 33516.) Grencze. (1471: Dl. 17199.) Ma Granicza, Kutyevótól keletre, a megye határszélén.
Gregatovcz. L. Hergoldo a.
Gromacsnik. (Gremacsnik. Gramacsnik.) Terra Gramachnyk iuxta castrum Pethne. (1280: Kismart. llt. 43. A. 17.) Gramachnykpotoka. (1280: Arpádk. új okmt. IX 285.) Terra Gramachnik. (1293: U. o. XII. 547.) Gromachnyk. (1470: Tört. társ. letét.) Poss. utraque Gremachnyk. (1488: Kismart. llt. 43. B. 45.) Pet(e)nye várához tartozott. – Ma Gromacsnik, Bródtól nem messze ny.-é.
Gvedoncz. L. Budincz a.
Györkvölgy vagy Györkfalva. (Györgyfalva.) Villa Gewrghfalwa. (1367: Dl. 33616.) Lobsiczával határos: Terra nobilium de Gywrkwelgh. (1447: Dl. 33777.) Gywrkwelgh. (1424: Dl. 33516.) Stephaus de Gyewrkwelg – a velikei Bekefiféle birtokok szomszédosai és határosai közt. (1489: Dl. 33496.) Ugyanő kir. ember 1491-ben. (Gywrkwelgh. Dl. 19713.) Kutyevótól kel. irányban, a Lobsa (ma Longya) folyó m., a mai Longyicza és Granicza közti vidéken feküdt.
Habinincz(i). Ha(v)inincy. (1413: Dl. 33868) Habynyncz. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Hajmo(v)cz. Haymocz. (1443: Kismart. llt. 35. B. 4l., 1444: U. o. 35. C. 44; 1506: Magy. Tört. Tár. VI. 25.) Hewmocz. (1446: U. o. 27.) Hemowcz. (1500: U. o. 23.) Pozsegavárhoz tartozott. – Ma Emovci (Alsó- és Felső-), Pozsega közelében ény.
H(a)raszt. Hyast. (1422: Dl. 11187.) Hraasth. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Harazth. (1454: Dl. 33387. 33296.) Orjava várához tartozott.
Haril(a)cz. L. Herilcz alakban.
Harmanovcz. Harmanowcz. (1422: Dl. 11187.) Orlyava vár tartozékai közt csupán ez egy ízben említik.
Haroiatelke. Poss. Haroyateleke. (1396: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. n. 39.) Csernek (ma Czernik) és Provcsa vidékén feküdt.
Hartmanovcz. Harthmanowcz. (1491: Dl. 19713.) Nemesi előnévben
fordul elő. – Orbova (ma: Vrbova) és Szkrabutnok (ma: Szkrabutnik) vidékén fekhetett. (Pozsegától dny. felé.)
fordul elő. – Orbova (ma: Vrbova) és Szkrabutnok (ma: Szkrabutnik) vidékén fekhetett. (Pozsegától dny. felé.)
Hemovcz. L. Hajmo(v)cz alakban.
Hergoldo(?) Hergoldo. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) Podvers(i)a várához tartozott. – Tán azonos az ugyane vár tart. között 1500-ban fölsorolt «Gregatwvcz» nevű birtokkal. (U. o. 23. l.)
Herilcz. Herylcz. (Kir. ember nevében. 1480: Dl. 34227.) Harylacz. (Ugyapúgy. 1498–9: Dl. 33632.) Meglehet, Zerilcz-et kell értenünk. (L. ott.)
Herkenonicza. (Herkenovicza.) L. Mihalovcz a.
Hernicsovcz. L. Hrenkhegye a.
Hernyetavölgye (puszta). Pred. Hernjetawelgye. (1445: Kimart. llt. 43. B. 21.) 1 mardurinalis telekkel. – Velike várához tartozott.
Hernye(v)esevcz. Hernewchewcz. (1455: Dl. 33806.) Hernyechewcz. (1464: Dl. 33506.) Köznemes nevéből ismerjük. – Orlyava vidékén feküdt.
Hitvano(v)cz. Villa Hythuanowch. (1422: Dl. 34018.) Tomicza, Paka sat. vidékén kereshetjük.
Hmelincz. Poss. Hmelyncz. (1452: Dl. 33944.) Ma Milinczi, Verőczemegyében, Diakovártól ny., a pozsegamegyei határon.
Horsovcz. Poss. Horsowch. (1250: Dl. 33707.) Határában a Pozsega (Szelemen) hegy és patak is említtetik. (Hihetőleg – Hrusovcz.) Szomszédos volt a pozsega-szent-péteri káptalan birtokaival.
Horváti. Poss. Horuaty. Horwaty. (1324. 1361: gr. Khuen-Héderváry cs. llt. Viczay rész. f. 48. n. 23., 1412: Haz. oklt. 357.) Az Uj-Gradiskától d.-dk. felé elterülő vidéken feküdt.
Hovalko(v)cz. L. Hvalko(v)cz alakban.
Hrenkhegye. Poss. Hrenkhegye simulcum sessionibus in pred. Parthallya. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) 1435-ben együtt 9 mardurinalis telekkel. – A Velike vári uradalom fenyőalji vagy fenyői részéhez tartozott. – Azonosnak látszik a velikei Bekefi cs. birtokában 1488-ban föltűnő «Hernychowcz» helységgel.
Hrus(s)ova. (Hrosova. Hruseva.) Villa seu poss. Hrusewa, Hrwssewa. (1422: Dl. 11187; 1470: Dl. 33623; 1483: Dl. 34315; 1489: Dl. 33496; 1498: Dl. 33632. 33397.) Hrossowa cum pertinenciis. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Hrussowa. Hrwsowa. (1440: Dl. 13565; 1456: Dl. 15025; 1459: Kismart. llt. 23. A. 8., 1464: Dl. 33883. 15982; 1481: Dl. 34232; 1482: Dl. 18609.) Hrwsowycha. (1464: Dl. 16001.) Hrwsowa. (Nemesi névben. 1464: Dl. 33506.) Rwsowa. (1465: Dl. 16235.) Sorsa Orjava váréval, majd (1440 óta) Óvár városéval azonos. – Ma Rusevo, Pleterniczától k. é., a Longya egyik mellék-völgyében. – Hozzátartoznak 1422-ben Ravan, Battyánvölgye, Csaplyanvölgye, Zabragovcz és Ribnyak; 1428-ban, 1481-ben és 1482-ben Ravna, Zavrat(a)cza, Csaszlavitydol, Bretyevitydol, Zabragovczi és Ribnyaczi; 1483-ban Zavratye, Ribnyak, Zaversie, Zabragovcz, Dvoristye és Csaszmanvölgye.
Hruso(v)cz. a) Hrusoth. (? 1380: Fejér, IX. 5. 431.) A rudinai apátságé volt. – Ma Hrusevacz, Podvrsko mellett k. (Pozsegától ny.) – b) Hrusoch. (1396: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. n. 39.) A mai Uj-Gradiska, Czernik sat. vidékén feküdt. – c) Poss. Hrwsoucz. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Hrwsowcz. (1488: U. o. 43. B. 45.) 9 mardurinalis telekkel 1435-ben. – Velike várához tartozott.
Hrusovicza. L. Hrusova néven.
Hrus(t)icza. (Hruscsicza. Hrusnlcza.) Alsorosnicha, Kozephrusnicza. (1422: Dl. 11187.) Tres ville Hrwsnycza. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Hrusticza et alia Hrusticza. (1448: Dl. 33798; 1450: Dl. 33799.) Hrustycza, alia Hrustycza et tertia Hrustycza. (1450: Dl. 33804; 1454. körül: Dl. 34206.) Felsewrusticza, Kezepse-, Also-. (1453: Müncheni llt. Ung. Doc. VII. 34.) Tres poss. Hrwsycza. (1454: Dl. 33388; 1484: Dl. 32878.) Felsewhrwstycza, Kezepsew-, Also-. (1455: Dl. 33806.) Tres ville Rosnycza. (1459: Kismart. llt. 23. A. 8.) Tres poss. seu ville Rwsnycza. (1482: Dl. 18609.) Felsew et Alsow Hrwsthycza. (1483–4: Dl. 33493.) Hrwschycza. (1489: Dl. 33496.) Rwsthycza. (1498: Dl. 33397.) Tomicza m.- városhoz tartozott. – Ma Rusczicza, Bród közelében keletre.
Hudalja. Poss. Hwdalya. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) A Velikei uradalomhoz tartozott.
Hvalentel(e)ke. (Hvallnteleke.) Poss. Hualynteleke. (1324: gr. Khuen-Héderváry cs. llt. Viczay rész. f. 48. n. 23.) Hulanteleke. (Kir. ember nevében. 1382: Orsz. llt. NRA. fasc. 1511. n. 16. Zágrábban.) Hualentelleke. (? Hasonlókép. 1397: Dl. 34044.) Úgy látszik, a régi Pozsegamegye dny. részében feküdt.
Hval(k)o(v)cz. (Hvalkolcz.) Poss. Hwalkouch in portu Zaue. (XIV. század II. fele: Veszpr. kápt. orsz. llt. B. 33.) Hwalkowch. (1422: Dl. 11187; 1450: Dl. 14437; 1483: Dl. 31314; 1498: Dl. 33397.) Hwalkolcz. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3.) Zwalkocz, Hwalkocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Hwalkoucz. (1448: Dl. 33798.) Hwalkocz. (1460: Dl. 33799; 1484: Dl. 32878.) Hwalowcz. (1450: Dl. 33804.) Howalkocz. (1454: Dl. 33388.) Leginkább Tomicza m.-városhoz tartozott. (1422-ben még Borostyánhoz; 1427-ben és 1428-ban Terbus kastélyhoz.) A Szávánál feküdt, Bród és Tomicza vidékén.
Ivánvölgy(e). (Ivanovdol.) Iwanuelge. (1422: Dl. 11187; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Iwanuelege. (1428: Kismart. llt. 23. A. 4.) Iwanwelgh. (1442: U o. 43. B. 35.) Ivanvelge. (1444–1486: Dl. 13805.) Iwanwlgye. (1446: Dl. 13920.) Iwanodol. (1454: Dl. 33387.) Iwanowdol. Iwanodol. (1454: Dl. 33296.) Orjava várához, illetve ennek egyik kerületéhez, az odolyaihoz tartozott. – Ma Pozsegától ny. találunk egy Ivandol nevű falut; meglehet, ezt kell értenünk. Ugyancsak Odolyához tartozott Zagolyancz is, a melynek talán az Ivandol melletti mai Zagulin patak őrzi emlékét.
Izdencz. L. Zdencz alakban.
Jakabvölgye. Jacapwelge. (1403: Dl. 33536.) Jakabwelgye. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) Podvers(i)a várához tartozott.
Jakovlecz. 1447-ben Jakowlecz-i János a megye egyik követe az országgyűlésen. (Dl. 14115.) Hihetőleg a megfelelő helység is e megyében keresendő. (Ma Pozsegától nem messze ny.-é. találunk egy Jaguplje nevű falut.)
Jak(u)sovcz. (Jakusevcz.) Jakwsunch. (1422: Dl. 11187.) Jaksocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Jakwsewcz. (1454: Dl. 33387.) Jakosewcz, Jakwsewcz. (1454: Dl. 33296.) Orjava várhoz tartozott. – Ma Pozsegától nem messze k.-é. találunk egy Jaksity nevű falut, de hogy ezt kell-e értenünk, – nem hiszem.
Jalsavik. (Jalsavicza.) Poss. Jalsawyk, Jalsawycha. (1422: Dl. 34018.) A Borics bán ivadékaié volt s Bród vidékén feküdt. – A mai Jezseviknek felel meg, Bródtól ék. felé.
Jalsovicza. Jalsouicha. (1396: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. n. 39.) A Cserneki rokonságé volt s igy a mai Uj-Gradiska vidékén kereshetjük.
Jasztrebnik. Poss. Jaztrebnik. (1421: Perényi cs. llt.) Kővár várhoz tartozott.
Jobagyo(v)cz. Obagioch. (1413: Dl. 33868.) Jobagyowcz. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Kaczano(v)cz. (Kaczanolcz. Kaczavcz.) L. Koczano(v)cz néven.
Kaintelke. Poss. Kayntheleke. (1413–16: Dl. 10046.) Partasovczi, majd Garai birtok. – A megye ék. vidékén kereshetjük.
Kalebovo-zelo. Kalebowozelo. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) Darnovcz (Kis-Darnovcz) kastélyhoz tartozott.
Kalincz. Kalincz. (1422: Dl. 11187.) Kalyncz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1454: Dl. 33387. és Dl. 33296.) Orjava várhoz tartozott. – Ma Pleterniczától k.-é. találunk egy Kalenicz nevű falut, de kétséges, hogy ezt kell-e értenünk.
Kálnok. (Kálnak. Kalnokpataka.) Kalnukpataka. (Nemesi névben. 1375: Dl. 33977.) Locus Kalnokmelleke. De Kalnak család. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Kalnok. (Nemesi névben. 1445: Dl. 33793.) Úgy látszik a Pozsegavár és Velike közti vidéken feküdt.
Kamaricza. Populi domine regine de Komiricha. (1275: Árpádk. új okmt. XII. 148.) Terra Kamaricha – a hasonló nevű patak és az Orjava folyó mellett. (1331: Dl. 33578.) Alsowkamaricha. (1341. Dl. 34101.) Poss. Kamaricha – az Orjava folyó mellett. (1377: Dl. 34109.) Poss. Alsoukamaricha. (U. o.) Kamaricha, Kamarycha. (1401: Dl. 8663; 1406: Dl. 34110; 1415: Dl. 33544; 1417: Dl. 34301; 1421: Dl. 11097; 1483: Dl. 34137). Kamaricza. (1457: Dl. 15190.) Komoricza, Komorycza. (1470: Dl. 33623; 1489: Dl. 33496.) Ma Romoricza, Pleterniczától dny.
Kandincz. Kandyncz al. nom. Prybyniemelleke. (1439: Boronkay cs. llt.) Tán ezt is azon a tájon kereshetjük, a hol a Benczefi-féle Chirkveniket.
Kapalicza. Terra Kapalicha. (1313: Anjouk. okmt. I. 321.) Kapalicha,
Kapalycha, Kapalicza. (1400: Dl. 8596;1414: Dl. 10282; 1454: Dl. 34473; 1489: Dl. 34242.) Poss. Kapalicha. (1469: Dl. 34219.) Részben köznemeseké, részben (1469.) az orbovai Jakusfiaké volt.
Kapalycha, Kapalicza. (1400: Dl. 8596;1414: Dl. 10282; 1454: Dl. 34473; 1489: Dl. 34242.) Poss. Kapalicha. (1469: Dl. 34219.) Részben köznemeseké, részben (1469.) az orbovai Jakusfiaké volt.
Kaporna. L. Kopri(v)na néven.
Kaproncza. a) Raproncza. (1380: Fejér, IX. 5. 431.,1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Kwproncha. (1403: Dl. 33536.) Részben a rudinai apátságé volt, részben Podvers(i)a várához tartozott. – Ma e néven nincs meg; de Podvrsko környékén keresendő. – Ugy látszik ugyane helység részeinek felel meg (vagy legalább is e tájékon feküdt) az a «Kaproncza», mely 1455-ben és 1464-ben mint a Kapronczai cs. birtoka merül föl. (Dl. 33806. és 33506.) – Ezenkívül 1454-ben és 1455-ben a cserneki Török cs. birtokában találunk egy «Kaproncha» nevű falut. (Dl. 14891. és 14911.), a melynek fekvését azonban ennyi nyomból nem határozhatjuk meg. – b) Poss. Alsokoproncha, Olkoproncha – az Orjava folyó m. (1331: Dl. 33578.) Felsewkaproncha. (1341: Dl. 34101.) Poss. Kaproncha. (1415: Dl. 33543. 33544.) Ma Koprivnicza, Pleternicza közelében dny.
Károlyfalva. L. Kraliczin-láz néven.
Keresztur. Kereztur. (1412: Haz oklt. 358.) Kir. ember nevében fordul elő s kétségkívül pozsegamegyei helység értendő, mely tán a megye közepén vagy ny. nyd. vidékén feküdt.
Kernyako(v)cz. Kernyakoch. (1413: Dl. 33868.) Kernakowcz. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Kesző.(?) Kezew. (1470: Dl. 33623.) Kefew. (1489: Dl. 33496.) A velikei Bekefi cs. birtokai közt sorolják föl.
Kis-Darnovcz. L. Darnovcz a.
Kis-Paka. L. Paka a.
Kis-Rohoncza. L. Rohoncza a.
Kis-Rupacza. (Kis-Ripacza.) L. Rupacza a.
Klokocsevacz. Klokochewacz. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) Darnovcz (Kis-Darnovcz) kastélyhoz tartozott.
Klokocsevity. L. Valkómegyében.
Klostar. Klosthaar. (1464: Dl. 33883.) A grabarjai Beriszlók zálogos birtokai közt sorolják föl.
Kne(z)sevcz. Knesewcz. (E megyei szolgabíró nevében. 1444: gr. Forgách cs. llt.)
Kobas. (Kopas.) Poss. Kopas. (1470: Dl. 33623.) Kobas. (1489: Dl. 33496.) A grabarjai Beriszlóké volt. – Ma Bródtól nyd. találunk ily nevű (Kobas) falut, a Száva partján. Kétségkívül ezt kell értenünk.
Kobillyak. Villa Kobillyak. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Poss. Kobylyak. (1488: U. o. 43. B. 45.) 1435-ben 2 népes marduralis telekkel. – Velike várához tartozott.
Koczano(l)cz. (Koczanovcz. Kocznovacz.) Koczanowcz. Koczanawcz. (1422: Dl. 11187; 1448: Dl. 33798; 1450: Dl. 33799; 1450: Dl. 33804; 1454: Dl. 33388; 1464: Dl. 15982; 1467: Dl. 33480.) Kochanolcz, Koczanolcz, Koczanolch. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n: 2.) Kochanowcz. (1450: Dl. 14437; 1483: Dl. 34317; 1498: Dl. 33397.) Kocznowacz. (1453: Müncheni llt. Ung. Doc. VII. 34.) Kaczawcz. (1454 körül: Dl. 34206.) Kaczanocz. Kaczanowcz. (1455: Dl. 33806; 1484: Dl. 32878.) Leginkább Tomicza m.-városhoz tartozott. (1422-ben még Borostyán helységhez, 1427-ben és 1428-ban Terbus kastélyhoz.)
Ko(h)nyak. Kohniak. (1422: Dl. 11187.) Kohnyak. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4., 1454: Dl. 33387; 1459: Kismart. llt. 23. A. 4.) Kanyak, Kohnyak. (1454: Dl. 33296.) Orjava várhoz tartozott. – Hogy az Orlyavacz melletti mai Kujnik-nak felel-e meg? – nem tudom.
Komoricza. L. Kamaricza néven.
Kopancs. Kwpancz. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Kopaanch. (1446: U. o. 28.) Kropancz. (1506: U. o. 25.) Podversa várhoz tartozott.
Kopri(vi)na. (Koprivna. Kopriniczi. Kopri(v)na. Kopriva. Kopirtona.) a) Coprina. (1250: Dl. 33707.) Copriuina. (1413–16: Dl. 10046.) Partasovczi, majd Garai birtok. Határában (1250-ben) a Pozsega (Szelemen) nevű hegy s a pozsegai vár földje is említtetik. A megye ék. hegyvidékén kereshetjük. – b) Kopronychy. (1413: Dl. 33868.) Koprywna. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott. – c) Kopprinna. (1380: Fejér, IX. 5. 431.) Kwprina. (1506: Magy. Tört. Tár. VI. 25.) Részben a rudinai apátságé volt, részben Poders(i)a várához tartozott. – Ma Koprivna, Podvrsko-tól ék. – d) Kopirtona. (1422: Dl. 11187.) Koprina, Kopryna. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., és Kismart. llt. 23. A. 4., 1448: Dl. 33798; 1450: Dl. 33804.) Koprywa. (1446: gr. Forgách cs. llt.) Koprywna. Kopprywna. (1450: Dl. 33799; 1482: Dl. 34232; 1482: Dl 18609; 1483: Dl. 33493; 1498: Dl. 33397.) Kaporna. (1467: Dl. 33480.) Tomicza m.-városhoz tartozott.
Kotlena. L. Budincz a.
Kovacsolcz. (Kovacsovcz.) Kowaczolcz. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Kowachowcz. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Podversa várhoz tartozott. – Ma csak egy Kovacsicza nevű hegyet és egy Kovacsicz nevű patakot találunk Podvrskotól nem messze k.-é. felé.
Kovácso(v)cz. (Kovacsevcz.) Kowachowcz. (1445: Dl. 33793.) Kowaczocz. (1455: 33806.) Kowachewcz. (1464: Dl. 33506.) Köznemesek nevéből ismerjük. – Ugy látszik a mai Kovacsevacz értendő, Uj-Gradiska közelében.
Kővár.(?) Poss. Kewuar, Kewarar. (1413–16: Dl. 10046.) Pártasovczi majd Garai birtok. – A mai Kutyevo vidékén kereshetjük.
Közép-Csesznek. L. Csesznek a.
Középső-Hrusnicza. (Középső-Hrusticza. Középső-Rusticza. Középső-Rosnicza. Középső-Rusnicza.) L. Hrus(t)icza a.
Kraliczin-láz. Poss. Kralychynlaaz. (1412: Haz. oklt. 357.) Poss. Karulfalua. (1414: gr. Khuen-Héderváry. cs. llt. Viczay rész. f. 48. n. 24.) Uj- Gradiskától dk. kereshetjük.
Krisevan(?). A czirkveniki Benczefieké volt. (1475. – L. e családnál és v. ö. az Adrianovczi cs. a. is.)
Krivasz (puszta). Pred. Krivasz. (Elenchus után. 1476: Zágrábi kápt. orsz. levélt. B. 69. 4.) A Bercsinyiek ekkor bizonyos – e pusztára vonatkozó okleveleket kerestettek.
Kropancz. Azaz: Kopancs. – L. e néven.
Kuh(in)nik. (Kujnik. Kujinnik.) Poss. Kwhnik. (1457: Dl. 15190.) Kwhynnyk. (1483: Dl. 34137.) A szulkovczi Szu(l)k családé vólt. – Kujnik néven Bródtól nyugatra ma is megtaláljuk, közel az Orjava folyóhoz.
Kukavicza. Poss. Kukavicha et alia Kukavicha. (1396: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. n. 39.) A Cserneki rokonságé volt s Csernek (ma Czernik) vidékén feküdt.
Kunicsovcz. Villa Kunichowch. (1367: Dl. 33616.) A mai Pozsegamegye keleti (k.-é.) vidékén feküdt. Kétségtelen, hogy szomszédos volt Ne(v)nával vagy uradalmával. (A mai verőczemegyei Levanszka-Varos-sal.)
Kupancz. L. Kopancs alakban.
Kupelyancz. Poss. Kwpelyancz. (15110: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Pozsegavár tartományában csak ez egyszer említik.
Kuprina. L. Kopri(v)na alakban.
Kuproncza. L. Kaproncza alakban.
Laholcz. Laholcz. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1506: Magy. Tört. Tár. VI. 25.) Podversa várhoz tartozott.
Laka. L. Lakusia helység a.
Lakusia. Poss. Lakwsia. (148: Dl. 34222.) A gotói apátságé volt. – Ma Lakusija, Pozsegától k.-é. 1470-ben egy Laka nevű birtoka merül föl az apátságnak,
mely hihetőleg ugyanegy Lakusija-val. (Thaly Kálmán, gr. Bercsényi cs. I. 331. l.)
mely hihetőleg ugyanegy Lakusija-val. (Thaly Kálmán, gr. Bercsényi cs. I. 331. l.)
Láz. Poss. Laaz. (1481: Dl. 34233.) Az Orbovai (Lőkös) családé volt. (V. ö. 1400: Zichy okmt. V. 160. 161.)
Lázi-Szent-Mihály. Poss. Laazyzenthmyhal. (1413: Dl. 10108.) A Garaiak ez évben vásárolták meg. (Pleternicza vidékén feküdt?)
Lenkesencz (puszta). Pred. Lenkesench. (143b: Kismart. llt. 43. B. 21.) Velike várához tartozott.
Lestachvölgye. Poss. Lestahwelgye. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Cseglin (és Szapno) vidékén feküdt s előbbinek sorsában osztozott. – 1435-ben 4 mardurinalis telekkel.
Leszkovicza. (Leszkavicza.) Lezkouicha. (1322–1424: Dl. 33516.) Lezkawycha. (1329: Dl. 33577.) Lyzkoycha. (1336: Dl. 3000.) Ma Lyeszkovicza, Kutyevótól kd.
Lipin(y)e. a) Lypynye. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) Lypinye. (1500: U. o. 23.) Podvers(i)a várhoz tartozott s kétségkívül annak vidékén feküdt. Talán ennek felel meg a rudinai apátság birtokában 1279-ben föltünő «Lyphyne» is. (Árpádk. új okmt. IX. 261.) – b) Liphine. (1396: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. n. 39.) A Cserneki rokonságé volt s Csernek és Provcsa vidékén feküdt. Ezért kétségkívül a mai Lyupina helységet kell értenünk, Czernik és Prvcsa mellett dk. – c) Ezenkívül köznemesek nevében is fölmerül egy ily nevű helység «Liphinye, Lyphynye, Liphynie». (1444: Dl. 33790; 1445: Dl. 33793; 1464: Dl. 33506.) Melyikkel azonos a föntebbiek közül? – nehéz lenne eldönteni.
Lipje. (Lipja.) Lypye. (1302: Dl. 34495.) Poss. Lypia. (1310: Anjouk. okmt. I. 211.) Lipye. Lypye. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1444: U. o. 35. C. 44., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Lypier. (Ferdítve. 1506: U. o. 25.) Pozsegavárhoz tartozott. – Ma Lipa, Pozsega közelében ny.-é.
Lipovcz. (Lipancz.) Lipancz. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1500–1506: Magy. Tört. Tár. VI. 23. 25.) Lypoucz. (1444: Kismart. llt. 35. C. 44.) Pozsegavárhoz tartozott. – Pozsegától d., a hegységen túl két ily nevű falut is találunk ma; de kétes, ezeket kell-e értenünk.
Liszkovicza. L. Leszkovicza néven.
Lobsa. Lobsa. (1445: Dl. 33793; 1454: Dl. 34073; 1494: Dl. 34243.) Csaglin, Rusevo sat. vidékén a mai Longya (vagy Londja, hajdan Lobsa) folyó mentén kereshetjük. (Pleterniczától ék.)
Lobsicza. Lobsycha. (1322–1424: Dl. 33516; 1329: Dl. 33577.) Poss. Lubsycha. (1407: Dl. 33777.) Alsolubsycza. (1423: Dl. 11343.) Lobsycza. (1453: Dl. 33945.) Az Orlyavába (kelet felől) beömlő mai Lougya (Londja) folyó hajdan Zobsa nevet viselt; ennek megfelelőlelt a mai Longyicza (Londjica) helység, e folyó forrásvidékén (Kutyevotól k.-kd, felé, a megye ék. határszélén) (Határjáró-oklevél szerint is) a régi Lobsicza-nak felel meg.
Lokacs(-ovczi. (Lokács.) L. Lukacs(-ovcz) a.
Loncsar(ovcz). (Loncharoch. (1413: Dl. 33868.) Lonchar. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott. – Ma a Loncsar nevű patak és hegycsúcs őrzi nevét, Gradistye közelében.
Lonicza. 1447-ben Lonicza-i Miklós Pozsegamegyének egyik követe az országgyűlésen. (Dl. 14115.) Hihetőleg a megfelelő helységeket is e megyében kell keresnünk.
Lubsicza. L. Lobsicza néven.
Lucsincz. Poss. Lwchyncz. (1488: Kismart. llt. 43. B. 45.) A velikei Bekefi cs. birtokai közt csupán ez egyszer említik.
Lukacs(-ovcz). (Lukács.) Lukach. (1413–16: Dl. 10046; 1499: Dl. 33632.) Lokaach, Lokach, Lukachoch. (Nemesi névben. 1427: Dl. 33560 33562.) I.okach. (1464: Dl. 33883; 1483: Dl 33393; 1489: Dl. 33496.) Lokacz. (1493: Dl. 34080.) Partasovczi-, később Garai-birtok. – A Lukácsiak, Lukacsovcziak vagy Lokácsiak (1427.) a Partasovcziakkal együtt szerepelnek. Tehát ugyanegy helységről lehet szó, mely a mai Lukacs-nak felel meg, Pozsegától ék. (Lehet azonban, hogy két ily nevű helység is volt e megyében.)
Lukacsovcz. Lwkachowcz. (Szomszédos nemes ember nevében. 1491: Dl. 19713.) Ez adat szerint a mai Szkrabutnik, Osztrivrh és Vrbova táján feküdt. (Pozsegától dny.)
Luzsan. Terra Lusan – az Orlyava folyó vidékén. (1256: Árpádk. új okmt. VII. 443.) Lusan – pozsegamegyei nemes ember nevében. (1397: Dl. 34057.) A megye déli vidékén feküdt? (V. ö. a Luzsani cs. a.)
Luzsan-paviovity. Lwsanpawlowyth. (1496: Dl. 20432.) Zdencz vidékén kereshetjük.
L(y)ubigusti. (Lyubigoski.) Libugusthy. (1470: Dl. 33623.) Lywbygosky (1489: Dl. 33496.) A grabarjai Beriszlóké volt. – Grabarja és Dubovik (Bródtól é.) vidékén feküdt.
Magasovcz. Magasouch. (1403: Dl. 33636.) Magasowch. (1445: Dl. 33793; 1445: Dl. 14911.) Köznemesi birtok volt. – Odolya vidékén kereshetjük.
Malhanhegye (puszta). Pred. Malhanhegye. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) A velikei uradalomhoz tartozott.
Malin(o). Malino. (1469: Dl. 34219; 1481: Dl. 34233; 1493: Dl. 34080.) Malyn. (1489: Dl. 34242.) Ma is megvan Bródtól ny. felé az Orlyava folyó mellett.
Mancspataka. Manchpathaka. (Nemesi névben. 1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Úgy látszik, a Velika és Pozsegavár közti vidékén feküdt.
Markovcz. Predialis de Markowcz. (1491: Dl. 34121.) A mai Szkrabutnik és Vrbova (hajdan Orhova) környékén feküdt.
Markushegye. L. Bokolya városnál az 1378. évhez.
Mateosovcz. Matheosowcz. (1445: Dl. 33793.) Köznemes nevéből ismeretes.
Maureaincz. Poss. Maurchinch. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) 5 j.-telekkel. – Velike várához tartozott.
Melka. Melka. (1413: Dl. 33868.) Felsew Melka, Also Melka. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Mezőlak. Poss. Mezewlak. (1358: Dl. 33515.) Úgy látszik, valamely szláv helynévnek magyar fordításával van dolgunk. – Sztupnok vidékén feküdt
Migalo(v)cz. Mygalowez. (1422: Dl. 11187; 1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1448; Dl. 33798; 1450: Dl. 33804; 1483: Dl. 31314; 1498: Dl. 33397.) Mygalocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1450: Dl. 33799; 1454: Dl. 33388; 1484: Dl. 32878.) Mygalowch. (1450: Dl. 14437.) Leginkább a tomiczai uradalomhoz számították. (1422-ben még Csesznekhez, 1427-ben és 1428-ban Terbus kastélyhoz.) A mai Migalovczi(?) Pozsegától (kissé távolabb) kelet felé.
Mihalovcz. a) Possessiones parve et convicine Dleskouch, Myhalouch, Hcrkenonycha, Thwrsinch, Dupplouch. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Cseglin és Szapno táján, Velike vár tartozandóságai gyanánt sorolják fel e falucskákat, mint a melyekben 1435-ben együttvéve 15 mardurialis telek volt. – b) 1412-ben kir. ember nevében is fordul elő ily nevű falu (Myhalouch. Haz. oklt. 358.), melyet az előbbitől bizonyára meg kell különböztetnünk.
Mihino(v)cz. (Mihenovcz.) Michinowcz. (1422: Dl. 11187.) Myhenoucz. (1448: Dl. 33798.) Myhenocz. (1450: Dl. 33799.) Myhynowcz. (1483–4: Dl. 33493.) Tomicza m.-városhoz tartozott.
Mikusevcz. Mykwsewez. (1504: Muz. llt.) Köznemesi névből ismeretes. – Bokolya m.-város vidékén feküdt.
Mindszent. Poss. Mindzenth. (1469: Dl. 34219.) Mendzenth. (1489: Dl. 34242.) Az orbovai Jakus családé volt. (V. ö. 1474: Muz. llt., a hol Pozsegamegyében «plebanus de Mendzenth» szerepel.)
Mladinfalva. Mladinfalua. (1422: Dl. 11187.) Orlyava vár tartozékai közt csak ez egyszer említik.
Mozucski. (Mozoicski.) Mozuchky. (1470: Dl. 33623.) Mozoychky. (1489: Dl. 33496.) A grabarjai Beriszlóké volt. – Bród és Grabarja vidékén feküdt.
Nagyfalu. Poss. Naghfalw. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) A velikei uradalomhoz tartozott, 1435-ben 11 j.-telekkel.
Nagy-Rohoncza. L. Rohoncza a.
Nagyvölgy. Magna vallis. (1375: Dl. 33977.) Nagwlgh. (1445: Dl. 33793.) Nagwelgh. (1464: Dl. 33506; 1495: Tört. társ. letét.) Nemesi névből és előnévből ismerjük. – 1421-ben azonban Kővár vár tartozékai közt is sorolnak fel egy ily nevű (Nagwlgh) falut, mely vámhely is volt. (Perényi cs. llt.)
Negano(v)cz. Poss. Neganoch, Neganouch. (1324–1411: gr. Khuen- Héderváry cs. llt. Viczay rész. f. 48. n. 23., 1412: Haz. oklt. 357.) Gadinyak vidéken feküdt. (Uj-Gradiskától k. felé.) 1407-ben Neganouch-i László, 1470-ben pedig neganocz-i Lestak László szerepel, hihetőleg ugyanegy faluból. (Dl. 33616. és Tört. társ. letét.)
Nyavalyás. Poss. Nawolyas. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) 12 telekkel, melyek közül azonban 8 puszta volt. – Velike m.-város közelében feküdt, a melynek tartozéka volt.
Nyemcza(?) Nyemtza. (1380: Fejér, IX. 5. 431.) A rudinai apátságé volt, s a mai Podversko vidékén feküdt. (Pozsegától nyugatra.) Hihető azonban, hogy ferdített helynévvel van dolgunk.
Ó-Borostyán(?) L. Borostyán a.
Obagyovcz. L. Jobagyovcz néven.
Obradvölgye. (Obrodfalva.) Villa Obradwelgye. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Obrodfalwa. (1470: Tört. társ. letét.) 8 mardurinalis telekkel. – Velike várához tartozott.
Ocsity. (Okics?) Ochich. (1396: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. n. 39). A mai Okics pusztának látszik megfelelni, Provcsa határában dk. felé.
Odolya. Odolya. (1422: Dl. 11187; 1431: Dl. 12370; 1428: Körmendi llt. Alm. 1. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4., 1442: U. o. 43. B. 35., 1444: Dl. 33790; 1444–1486: Dl. 13805; 1446: Dl. 13920; 1454: Dl. 33387. 33296; 1455: Dl. 33806; 1463: Dl. 15893. 33505; 1464: Dl. 33506; 1467: Dl. 33484.) Districtus Odolya. (1459: Kismart. llt. 23. A. 8.) Odola. (1464: Dl. 15944.) Orlyava várához tartozott. A Bold. Szűz tiszt. szentelt templomát 1422-ben említik. – (Czernik és) Drezsnik táján vagy odább ék. Ivandol vidékén feküdt? 1445-ben és 1464-ben hivatalos tanúvallatás alkalmával az e helységgel szomszédos és határos (vicinus et commetaneus) nemesek nevében következő falvak nevei merülnek föl: Bresztovicz, Bertyanicza, Csernek vagy Czernik, Dormanovcz, Daczianovcz, Farkashegy, Giletincz, Kaproncza, Lipinye, Magasovcz, Provcsa, Paulovcz, Romanvölgy, Szomoticza, Susnovcz és Tercavicza. (V. ö. különben Ivanvölgye helység a. is.) Távolabbi vidékiek (comprovinciales) ugyanekkor a következők: Gnojnicza, Gradacz, Lobsa, Mateosovcz, Pribinye, Remsevcz, Szent-Márk, Suberkovcz(?), Torsolvajovcz, Treptusa, Vidonincz, Zdencz és Zrebarnagora. Hol a szomszédosok és határosok, hol a távolabbi vidékiek közt említtetnek: Kovacsovcz, Nagyvölgy és Szterzsenovcz.
Orbova. L. Orbova m.-városnál.
Orehoicz. Orehoycz. (Szomszédos nemes nevében. 1499: Dl. 33632.) Úgy látszik Pleternicza, Csaglin, Szlatinik sat. vidékén feküdt.
Orehovicza. L. Rohoncza néven.
Oresan. (Ores(s)an. Oresja.) a) Poss. Oresan. (1488: Kismart. llt. 43. B. 45.) Velike vár tartozékai közt csak ez egy ízben említik. – b) Oresan. (1469: Dl. 34219.) Oressan. (1489: Dl. 34242.) Az orbovai Jakus(-fi) családé volt. – Hihetőleg megfelel az Orbovai cs. 1400. évi «Oresya» nevű birtokának. (Zichy okmt. V. 160. 161.)
Oriho(v)cz. (Orehovcz.) L. Roholcz néven.
Orlyava. (Orjava.) a) Oryawa. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Podvers(i)a várához tartozott. – Tán a mai Orlyavacznak felel meg, Podorsko-tól nem messze ék. – b) Máskor családnevekben fordul elő ily nevű falu, de hogy ép melyik értendő, bajos eldönteni. (L. az Orlyavai cs. a.) – c) Oryava, Oryana. (1400: Zichy okmt. V. 160. 161.) Az Orbovai rokonságé volt. – Lásd különben a városok közt is.
Orlyavamelléke. L. Pavlo(v)cz a.
Orlyavicza. (Orjavicza.) Terra Oryoycha – Komiricha és Gradpotok mellett. (1275: Árpádk. új okmt. XII. 148.) Terra Aryauicha. Poss. Oryauicha, fluvium Oryauicza. (1277: Dl. 33854.) Poss. Uryauicza castrensis. (U. o.) Aryauyicha. (1337: Dl. 33581.) Oryauycha. Oryauicha. (1367: Dl. 33613; 1383: Dl. 33762; 1397: Dl. 34045; 1414: Dl. 33541; 1435: Dl. 34064.) Terra Oryauicha iuxta poss. similiter Oryauicha. (1383: Dl. 33762.) Poss. Felseworyauycha et Alsow Oryauycha. (1397: Dl. 34043.) Oryawycza. (1480: Dl. 34227; 1491: Dl. 19713.) Pleterniczától dél felé kereshetjük, még pedig (legalább az 1277. évit) a Száva és Czrnacz (helys. Csernecz) mentén.
Osztrehegy. (Osztroverh.) Poss. Oztroverh. (1412: Haz. oklt. 357.) Oztrohegb. (Szomszédos nemes emberek nevében és előnevében. (1491: Dl. 34121. és 19713.) Ma Osztrivrch, Uj-Gradiskától k.
Ozdako(v)cz. Poss. Ozdakouch. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Ozdakowch. (1488: U. o. 43. B. 45.) Poss. Ozdachowcz in pertinentiis possessionis Bokolya. (1504: Muz. llt.) 1435-ben 11 mardurinalis telekkel. – Velike várához tártozott. Ma Ozdakovczi nevű pusztát találunk a Velikétől nem messze ny. felé fekvő Szmoljanovczi mellett. Ha ez értendő, e tájon kereshetjük Bokolya (-vásár) várost is.
Ozoniczki. Ozonychky. (1470: Dl. 33623; 1489: Dl. 33496.) A grabarjai Beriszlóké volt. – Bród és Grabarja vidékén feküdt.
Paka. Paca. (1281: Haz. okmt. III. 35.) Emrechpaka al. nom. Kyspaka. (1396: Dl. 8141.) Paka poss. regalis. (1422: Dl. 34018.) Pakauelge in districtu Werhewna. (1422: Dl. 11187.) Paka – Nevna tartozéka. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. E. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Poss. Emrehpaka és a «de alia Paka» család. (1436: Dl. 33474.) Paka. (1446: Dl. 13919; 1470: Dl. 83623; 1489: Dl. 33496.) Kyspaka circa castrum Newna. (1448–1455: Dl. 33475.) Poss. Kyspaka. (1455: Dl. 33880.) Poss. Kyspaka al. nom. Zentkathalena, Zenthkatherina. (1455: Dl. 33693; 1462: Dl. 15726.) Kispaka al. nom. Emrehowcz. (1461: Dl. 33478.) Poss. Kispaka al. nom. Zwerinacz. (1461: Dl. 33478. 33486; 1462: Dl 15725. 15726.) Hol Pozsega-, hol Valkómegyéhez számitják, s olykor Nevna várához (kétségkívül csak az egyiket), máskor meg a lévai Cseh, grabarjai Beriszló, laki Thuz vagy kis-pakai Szabó családok birtokához. – Kétségkívül a mai pozsegamegyei Paka-nak (és lmrievczi-nek) felel meg, Bródtól észak felé.
Pa(l)kocsina. L. Po(l)kocsina, illetve Zapolya helység a.
Pankhegye. Poss. Pankhegye. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) 7 telekkel. – Velike várához tartozott.
Papvölgye. Poss. Papwelgye. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) 8 mardurinalis telekkel. – Velike várához tartozott.
Partalja (puszta). L. Hrenkhegye és Czirkvenik helységek a.
Partaso(v)cz. Parthasouch. (1413–16: Dl. 10046.) Parthasowch. (1427: Dl. 33562; 1427: Dl. 33560.) A megye ék. vidékén kereshetjük.
Pas(z)gyancz. Pasgyancz. (1488: Kismart. llt. 43. B. 45.} Poss. Pasgyancz
in pertinenciis possessionis Bokolya. (1504: Muz. llt.) A velikei Bekefi cs. birtokai közt sorolják föl. (V. ö. Ozdakovcz helység a.)
in pertinenciis possessionis Bokolya. (1504: Muz. llt.) A velikei Bekefi cs. birtokai közt sorolják föl. (V. ö. Ozdakovcz helység a.)
Pa(s)szada. a) Pazada. (1250: Dl. 33707.) Passzada. (1413–16: Dl. 10046.) Partasovczi majd Garai birtok. A megye é.-ék. hegyvidékén kereshetjük. (A mai Kaptol és Kutyevo között.} – b) Poss. Pozada. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21., 1488: U. o. 43. B. 45.) Pozatha. (1470: U. o. 43. B. 21. és 43. B. 38.) Pozyagan. (1470: Dl. 33623.) Pozadyan, Pozagyan. (1489: Dl. 33496.) 1435-ben 23 mardurinalis telekkel. – Velike várához tartozott.
Pavlo(v)cz. (Pálócz.) a) Paalocz. (1498: Dl. 33632.) Pawlowcz. (1504: Muz. llt.) A Ka(c)zkfi család előnevében fordul elő. (Meglehet azonos a következő Pavlovcz-czal.) – b) Oryawamelleke al. nom. Pawlocz. (1455: Dl. 33806.) Paulowcz. (1464: Dl. 33506.) 1464-ben Odolya szomszédosai és határosai közt említik. – Ma Pozsegától ny. é. találunk egy Pavlovczi nevű helységet, még pedig az Orlyava folyó mellett, mely tehát legalább az 1455. évi Pavlo(v)czczal csakugyan lehet azonos. – c) Pawlowcz. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Pervenhelye (puszta). Pred. Peruenhellye. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) A velikei uradalomhoz tartozott; 1 puszta telekből állt.
Pestyenik. Pesthenyk. (1455: Dl. 33806.) Pesthyenyk. (1489: Dl. 19484.) Köznemesi birtok volt. – Orlyava, Bokolya sat. vidékén kereshetjük.
Pet(e)n(y)e. (Petlnye. Petinya. Petnya. Petnevár.) Poss. Pechna. (1248: Kismart. llt. 43. A. 1., és 43. B. 21.) Poss. Pethna. (1282: U. o. 43. A. 4.) Poss. Pethne. (1434: U. o. 43. B. 34.) Poss. Pethina. (1470: U. o. 43. B. 21.) Poss. Pethnewar. (1470: Dl. 33623. és 1489: Dl. 33496.) Poss. Felsew et Alsowpethnye. (1488: Kismart. llt. 43. B. 45.) A hasonló nevű vár sorsában osztozott. Templomát 1434-ben említik. Ma egy Petnya (Petnja) nevű patak őrzi nevét, Bródtól ény. (Glogoviczától dny.), a hol a patak-főnél egy Gradina nevű helyet is találunk.
Péterhegye (puszta). Pred. Peterhegye (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) A velikei uradalomhoz tartozott.
Petolfalva. Petholfalwa. (1491: Dl. 34121.) A mai Vrhova (hajdan Orbova) és Szkrabutnik környékén feküdt. (Pozsegától dny. felé.)
Petovalcz. Pethowalcz. (1483: Dl. 34137.) A szulkóczi Szulk családé volt.
Petricsevcz. Poss. Petrichewcz. (1470: Thaly Kálmán, gr. Bercsényi cs. I. 331. 1.)
A gotói apátságé volt s Lakával (= Lakusia?) együtt fordul elő.
A gotói apátságé volt s Lakával (= Lakusia?) együtt fordul elő.
Petrincz. Poss. Petrincz. (1413–16: Dl. 10046.) Petrynch. (1427: Dl. 33560. 33562.) Partasovczi majd Garai birtok. – A megye ék. vidékén kereshetjük. 1498-ban velikemelléki Glesen Miklós kezén találunk zálogban egy ily nevű falut, mely talán szintén a, föntebbi Petrincz-czel azonos. (Pozsonyi kápt. orsz. llt. 28. 60. 29.)
Pleternicze (-Szent-Miklós). Nobiles de S Nicolas. (1375–8: Dl. 33977.) Pleternyche. (1427: Dl. 33560.) Plet(h)ernicze zenthmiklos. (1463: Dl. 15844; 1464: Dl. 15982.) Pleternyczzenthmyklos. (1470: Kismart. llt. 43. B. 38. és pozsonyi kápt, orsz. llt. 66. 2. 39.) Plet(h)ernycze. (1494: Dl. 34243; 1498: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 28. 60. 29.) Ma Pleternicza, Pozsegától dk. felé, az Orlyava folyó mellett. A Pleternicaei (Pleternicze-sz.-miklósi) és pleterniczei Török családoké volt, melyek tán ugyanegynek is vehetők. 1470-ben Mátyás király Pleterniczeszentmiklósi János kir. kanczelláriai jegyzőt és testvérét, Istvánt úgy a macsói bánok és al-bánok, mint bármely megyei hatóság alól kivévén, egyedül a kir. személyes jelenlét bíráskodása alá rendelé. Ez a János lehetett az a «Johannes de Zenth Myklos», a ki 1477-ben mint «director causarum regalium et comes comitatus de Posega» fogott bírói minőségben szerepel Verőczemegyében. (Dl. 33432.) Hihető, hogy ezt a helységet (részeit) kell értenünk, az alatt a «Zenthmyklos» alatt is, melyet 1443-ban (Dl. 13748.) az Orlyava folyó mellett feküdt Darno(v)cz várral együtt mint a Garaiak birtokát sorolnak föl. Ugyanezt már az 1432. évi nagy osztálykor is a Garaiak kezén találjuk. (Egyedtelke mellett fölsorolva. Haz. okmt. VII. 454.)
Pobordja. Poss. seu terra Pobordya. (1330: Dl. 30621.) Gnoinicza, Jasztrebnik sat. birtokokkal mondják határosnak.
Pobrazgya. (Pobrazgye.) L. Barázdafalva néven.
Podbucs(i)a. (Pudbacsia. Pudbucsia. Podlucsia.) a) Podbucha. (1444: Dl. 33790.) Pwdbachya. (1445: Dl. 33689.) Köznemesek nevében fordul elő; meglehet azonban, hogy nem egyugyanazon helységről van szó. – b) Poss. Pwdbwchya. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Podlwchye. (1488: U. o. 43. B. 45.) 5 mardurinalis telekkel 1435-ben. – Velike várához tartozott.
Po(d)czretya. (Podzretya.) Pochretia. (1422: Dl. 11187.) Podzrethya. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Podchretya. (1445: Dl. 33793.) Podazreytya. (1464: Dl. 33387.) Podczretya. (1454: 33296.) Orjava várhoz tartozott. – Hogy a mai Orlyavacztól kel. eső Poszrecse-nek felel-e meg ? – kérdéses.
Podgorja. Podgorya. (Szomszédos nemes nevében. 1464: Dl. 33883; 1483: Dl. 33393.) Minden valószínűség szerint a Pozsegától ék. eső mai Podgorje értendő.
Podolye. Podolye. (Kir. ember nevében. 1470: Kismart. llt. 43. B. 38.)
Podvinn(y)a. Podwynia. (1455: Dl. 33806.) Podwynnya. (Szomszédos nemes nevében. 1483–4: Dl. 18888; 1499: Dl. 83632.) Ma Podviny, Bród közelében é.
Podvorczi. Podworchy. (1464: Dl. 33883.) A grabarjai Beriszlók zálogos birtokai (Hrusova tartozékai) közt sorolják föl.
Pókavölgye. L Paka a.
Po(l)kocsina. Polkochyna. (1381: Orsz. Levéltár. NRA. fasc. 1511. n. 16. – L. Zapolya a.)
Polyancz. Poss. Polyancz. (1421: Perényi cs. llt.) Kővár várához tartozott. (L. ott.)
Porecs(ja). a) Porechia. (1413: Dl. 33868.) A gradistyai kastélyhoz tartozott. – Ma Porecs, Gradistyétől dny. felé. – b) Poss. Porecchya. (1412: Haz. oklt. 357.) Az Uj-Gradiskától d.-dk.-k. felé elterülő vidéken feküdt.
Poricz(a). (Porecz. Porecs. Porecse.) Terra Porych. (1288: Kismart. llt. 43. A. 4.) Barchda. (1422: Dl. 11187.) Porycza. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Poreche. (1448: Dl. 33798.) Porech. (1460: Dl. 33799.) Porycha. (1481: Dl. 34232; 1482: Dl. 18609.) Tomicza m.-városhoz tartozott s Tomiczától, úgy látszik, ény. feküdt.
Pésamező. (Pósamezeje.) Posamezey. (1374: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1510. n. 29. Zágrábban.) Poss. Pousamezeu, Pousamezee. (1381: Dl. 6840.) Pousamezee. (1381: Dl. 33523. 33524.) Poss. Pozamezeje. (1408: Fejér, X. 4. 660.) Posamezew. (1477–8: Dl. 18145.) A Garaiaké volt. – Ugy látszik, a mai Uj-Gradiska és Pleternicza közti vidéken kereshető valahol, inkább a Csernecz folyó felé.
Pos(s)zada. (Poszagyan. Poszata.) L. Pas(s)zada alakban.
Potocsan. Poss. Potochan. (1412: Haz. oklt. 357.) Osztrivrh, Laza Vrbova sat, táján feküdt. (Uj-Gradiskától k.-dk. felé.)
Potrohvölgy. Potrohwelgh. (1496: Dl. 20132.) Zdencz vidékén kereshetjük.
Pozsega(-Szent-Péter). Terra ecclesie Sancti Petri. (1250: Dl. 33707.)
Canonicus de Posegazenthpether. (1478: Veszpr. kápt. házi llt. 109. doboz.) Prepositus ecclesie de Posegazenthpether. (1488: Dl. 19357.) Prepos. S. Petri de Posega. (1489: Dl. 19488.) A pápai tized-lajstromban «Posago, Pozaga, Pozago, Pozega» neveken fordul elő. (Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. 270.) – Ma Kaptol, mely nevét a hajdan Szent-Péter tiszteletére e helyütt állott káptalantól nyerte. (V. ö. Smičiklas; i. m. 8. l. az 1660. és 152. l. az 1702. évhez.)
Canonicus de Posegazenthpether. (1478: Veszpr. kápt. házi llt. 109. doboz.) Prepositus ecclesie de Posegazenthpether. (1488: Dl. 19357.) Prepos. S. Petri de Posega. (1489: Dl. 19488.) A pápai tized-lajstromban «Posago, Pozaga, Pozago, Pozega» neveken fordul elő. (Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. 270.) – Ma Kaptol, mely nevét a hajdan Szent-Péter tiszteletére e helyütt állott káptalantól nyerte. (V. ö. Smičiklas; i. m. 8. l. az 1660. és 152. l. az 1702. évhez.)
Predisincz. L. Pridisincz alakban.
Prezalecz. L. Czirkvenik(-melléke) a.
Pribinye. (Pribinya.) – a) Prybyna. (1397. Dl. 34044.) Pribinye, Pribinya Pribynye. (1397: Dl. 34045; 1403: Dl. 33536; 1445: Dl. 33793; 1481: Dl. 34233; 1491: Dl. 34121.) Nemesi névben és előnévben fordul elő. Egy-ugyanazon család vagy helység értendő-e mindig? – bajos lenne eldönteni. – b) Vribinye. Prybynye. Prybine. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1444: U. o. 35. C. 44., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23. és 1506: U. o. 25.) Pozsegavárhoz tartozott. – c) Poss. Pribynya. (1488: Kismart. llt. 43. B. 45.) Prybynye. (1470: Tört. társ. letét.) Velike vár tartozékai közt említik.
Pribinye-melléke. L. Kandincz néven.
Priblatya. (Priplatye.) Pryplathye. (1464: Dl. 33883.) Pryblathya. (1483: Dl. 18888.) A grabarjai Beriszló cs. zálogos birtokai közt (Csesznek, Zatnicza, Szlobodnicza sat. társaságában) fordul elő.
Pribve. Poss. Pribwe. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) 20 mardurinalis telekkel. – Velike várához tartozott.
Pridisincz. Predisynch. (1372: Muz. llt.) Predysyncz. (1375: Dl. 33977; 1397: Dl. 8596.) Prydisincz. Prydisyncz. (1414: Dl. 10282: 1440 körül: Dl. 34051; 1466: Dl. 34216. Pridisinch. (1469: Dl. 34219.) Poss. et nobiles de Prydissincz. (1480: Dl. 34227.) Alsoprydisyncz, Felsewprydisyncz. (1489: Dl. 34242.) Prydysyncz. (1493: Dl. 34080.) Részben az orbovai Jakus(-fi) családé volt, s úgy látszik a mai Cziglenik, Malino, Kujnik sat. vidékén feküdt. (Pleterniczától dél felé.)
P(r)ist(r)ancz. Pristancz. (1422: Dl. 11187.) Prystrancz. (1428: Körmendi llt. Alm. I, lad. 2. n. 2., 1454: Dl. 33387. 33296.) Pystrancz. (1428: Kismart. llt. 23. A. 4.) Orjava várához tartozott.
Pro(v)csa. Terra Proucha. (1264: Árpádk. uj okmt. VIII. 114.) Procha. (1396: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. n. 9.) Proucha. (1434: Dl. 34062.) Prowcha. (1445: Dl. 33793; 1464: Dl. 33506.) Ma Prvcsa, Uj-Gradiska tőszomszédságában.
Pro(v)csicza. Prochicha, Prouchicha. (1396: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III, f. 2. n. 39.) Pro(v)csától déli irányban feküdt, a Száva mentén.
Pukor. Poss. Pwkor. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) 7 1/2 mardurinalis jobbágy-telekkel. – A velikei uradalom fenyőalji részéhez tartozott.
Radenovcz. Radenowcz. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Radojencz. Due possessiones convicine Radoyench et Zathnicha. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) A velikei uradalomban, Csaglin táján feküdtek. 1435-ben a kettőben együtt 6 mardurinalis telek volt.
Rad(o)vancz. – a) Terra Rodouanch – a Velika, Zagrabucz és Rodovancsicze patakok mellett. (1266: Haz. okmt. VI. 142.) Ma Radovanczi, Pozsegától északra, a hasonló nevű patak mellett, Velika és Velicsanka patak szomszédságában. – Tán ennek felel meg az 1421-ben Kővár vár tartozékai közt felsorolt «Radovanch» is. (Perényi cs. llt.) – b) Raduanch.. (1324–1411: gr. Khuen-Héderváry cs. llt. Viczay rész, f. 45. n. 24.) Nobiles de Radowanch. (1374: Dl. 33618; 1435: Dl. 34064.) Poss. Radauanch. (1412: Haz. oklt.(!) 357.) Ma Radovanczi néven puszta, Petrovoszelo mellett nyugatra, a (mai) megye déli vonalának közepe táján. – c) Radowancz. (1422: Dl. 11187; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2 n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Radwancz. (1481: Dl. 34232; 1482: Dl. 18609.) Tomicza m.-városhoz tartozott.
Ravan. (Ravna.) Villa Rawan. (1422: Dl. 11187; 1464: Dl. 33883.) Rawna. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1481: Dl. 34232.) Hrusovához tartozott. – Ma Ravan nevet visel egy kis falucska Odvorczi mellett, Pleterniczától kd. Hihetőleg ez értendő.
Remsevcz. Remsewcz. (Nemesi névben. 1445: Dl. 33793.)
Resetarovcz. L. Breznicze a.
Ribnicze. L. Ribnyak néven.
Ribnyak. (Ribnyaczi. Ribnyiczi.) a) Villa Rybnyak. (1422: Dl. 11187; 1483: Dl. 34315.) Rybnyaci. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Rybnyachy. (1464: Dl. 33883.) Rybnyczy. (1481: Dl. 34232.) Rybnycze. (1482: Dl. 18609.) Hrusovához tartozott. – b) Rybnyak. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Podvers(i)a várához tartozott.
Ripacza. L. Rupacza néven.
Roholcz. (Rohovcz.) Poss. Roholch. (1322: Dl. 33574; 1323: Dl. 33575; 1355: Dl. 33515; 1374.: Dl. 33618. – V. ö. Dl. 33736.) Rivulus Roholchpathaka. Vallis Roholchwlge. (1374: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1510. n. 29. Zágrábban.) Poss. Orihoch. (1387–8: Dl. 7309.) Orehouch. {1387: Dl. 7323.) Poss. Rohowch. (1395: Dl. 8028. 8050.) Tverditytyel határos volt. Tehát az Uj-Gradiskától kd. eső mai Vrbova, (Godinjak és Petrovoszelo) vidékén feküdt.
Rohoncza. Poss. Kysrohoncza. Villa Naghrohoncha. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Poss. utraque Orehowycza. (1488: U. o. 43. B. 45.) 1435-ben Kis-Rohonczán 2 1/2, Nagy-Rohonczán 26 1/2 mardurinalis telek volt. – Mindkettő Velike várához tartozott s annak közelében terült el.
Romanvölgy(e). Romanwelge. (Nemesi névben. 1428: Dl. 12004.) Romanwelgh. (1464: Dl. 33506.) Odolya vidékén fekhetett.
Rosnicza. L. Hrus(t)icza néven.
Rozink. Poss. Rozynk. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) 7 1/2 mardurinalis telekkel. – A velikei uradalom fenyőalji részéhez tartozott.
Rudina. (Rodina.) Abbas de Rodyna. (1279: Árpádk. új okmt. IX. 261.) Abbas de Rudina. Rwdyna. (1366: Pannonh. főapáts. házi llt. XXIII. A., 1380: Fejér, IX. 5. 431., 1455: Dl. 33806.) Abbacia ecclesie de Rudyna in comitatu de Posega. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1444: Dl. 33790.) Abbacia de Rwdyna. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) A Szent-Mihály tiszteletére szentelt, itteni benczés apátság patronatus-joga 1380-ban a Podversi, Cserneki (Deziszló) és Godesznai családoké, 1443-ban a Tamásiaké, 1506-ban pedig a Héderváriaké, s így kétségkívül állandóan Podvers(i)a vár birtokához volt kötve. Ezért e vár környékén kell az apátságot illetve Rudinát is keresnünk. Csakugyan a mai Podvrskotól é.-ék. felé ma is találunk egy Rudinszki nevű patakot, délre pedig nem messze egy Opatovacz nevű helységet. E tájékra helyezhetjük tehát a régi Rudinát.
R(u)pacza. Warpacha. (1422: Dl. 11187.) Rupacha és Kysrupacza vagy Kysrwpacha. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4., 1481: Dl. 34232; 1482: Dl. 18609.) Rupacha. (1448: Dl. 33798; 1450: Dl. 33799.) Rpacha. (1446: gr. Forgách cs. llt.) Rypacha. (1450: Dl. 33804.) Tomicza m.-városhoz tartozott.
Rusindal. Poss. Rusyndal. (1412: Haz. oklt. 357.) Az Uj-Gradiskától k., dk. felé elterülő vidéken feküdt.
Rusova. L. Hrusova néven.
Rus(t)icza. (Ruscsicza. Rusnicza.) L. Hrus(t)icza néven.
Sikalo(v)cz. Poss. Sykalocz. (1496: Dl. 20432.) Zdencz vidékén kereshetjük.
Simonovcz. (Simonolcz.) Symonolch. (1413: Dl. 33868.) Symonowcz. (Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Siskovcz. Syskowcz. (A Sisak család előnevében. 1483: Dl. 33393.) A Pleterniczától é. felé eső vidéken feküdt?
Sometigacz. Somethygacz. (1464: Dl. 33506.) Tán azonos Somoticza-val?
Somoticza. Sumeticha. (1399: Dl. 8488.) Somothycha. (1454: Dl. 33390.) Orjava szomszédságában fekhetett. – Tán a mai Sumetlicza-nak felel meg? – Uj-Gradiskától ék. felé.
Stitnik. Stichnyk. (1382: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1511. n. 16. Zágrábban.) Scythnyk. (1421: Dl. 34058.) Stithnyk. (1445: Dl. 33793.) Köznemesek nevéből és előnevéből ismerjük. – Hihető, hogy a mai Stitnyak-nak felel meg, Pozsegától ény. felé.
Suberkovcz. Suberkwch. (? 1464: Dl. 33506.) Swberkowcz. (1504: Muz. llt.) Köznemesek előnevéből ismerjük.
Sumalcz. Swmalch. (Szomszédos nemes nevében. 1464: Dl. 33883.) Úgy látszik, a mai Sumanovecz értendő, Pozsegától k.-é.
Sumeticza. L. Somoticza a.
Susrtovcz. (Susvencz. Susnyevcz.) Swsnowcz. (1445: Dl. 33793.) Sussuencz. (1481: Dl. 34233.) Susnyewcz. (1504: Muz. llt.) A Susan cs. előnevében merül föl mindig. – Bokolya város vidékén feküdt.
Susn(y)evczi. Swsnewchy. (1464: Dl. 33883.) A grabarjai Beriszlók zálogos birtokai közt emutik. A mai Susnyievczinek felel meg(?) Bródtól ék. felé.
Sutn(y)ik. Svthnyk. (1470: Tört. társ. letét.) Nemesi névből ismerjük. – A Bródtól é. felé elterülő hegyvidéken kereshetjük.
Szabadfalu. a) Poss. Zabadfalw in fine (oppidi) Welyke existens. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Zlobochyna. (1470: Tört. társ. letét.) Zloboghyane. (1488: Kismart. llt. 43. B. 45.) Öt mardurinalis telekkel. Velike részének tekinthető. – b) Ezenkívül a velikei uradalomban egy másik (poss.) «Zabadfalw» is volt, 1435-ben 2 egész telekkel.
Szalatnok. Poss. Felsewzalathnok, Alsozalathnok. (1422: Dl. 11187.) Zalathnok. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4., 1470: Dl. 33623; 1481: Dl. 34232; 1483: Dl. 18888. 34314; 1489: Dl. 33496; 1498–9: Dl. 33632.) Részben köznemeseké volt, részben Tomicza m.-városhoz tartozott. (1422-ben még Borostyánhoz.) – Bizonyára a Tomiczától ény. felé eső mai két (Alsó- és Felső-) SzIatinik helység értendő.
Szalat(n)ok (puszta). Pred. Zalathwk. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) 1 elhagyott mardurinalis telekkel. – Velike várához tartozott.
Szapno. Poss. Sapno. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) 7 mardurinalis telekkel. Cseglin vidékén tűnik föl, melynek sorsát követte. – Ma Szapna, Csaglin közelében k., a megye k.-é. határvidékén.
Szatna. Zathna. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Szatnicz(a). L. Zatnicz(a) alakban.
Sz(cz)ivinya(?) Scyuinya. (? 1413: Dl. 33868.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Szelcza (puszta). Predium Zelcha. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Podvers(i)a várához tartozott.
Szelcze. (Szelcza). a) Zelcze. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41. és 1444: U. o. 35. C. 44., 1448: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) Zelcha. Zewlche. (1500. 1506: U. o. 23. 25.) Pozsegavárhoz tartozott. – Ma Szeoci, Pozsega tőszomszédságában dél felé. – b) Poss. Zelcha, (1414: Dl. 33541.) Zelche. (1435: Dl. 34064.) Selcze. (1480: Dl. 34227.) Mint az Orbovai rokonság birtokát, Orjaviczával együtt emlegetik. – A mai Szeocze-nek látszik megfelelni, Pleterniczától dny.
Szelna. L. Zelna alakban.
Szelnatacz. (Szelnatecz.) L. Zelnatacz alakban.
Szent-György. a) Zenthgurg, (1400: Zichy okmt. V. 160. 161.) Az Orbovai rokonság birtokai közt csupán ez egyszer említik. Grabarje (ma Grabarje, Pleterniczától ék.) vidékén feküdt ? – b) L. Gotó-Sz.-György a.
Szent-István. Poss. Zenthisthwan. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Zenth Isthwan. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23., 1506: U. o. 25.) Podversa vár tartozéka volt s ennek közelében feküdt.
Szent-Katalena. (Sz.-Katerina.) L. Paka helység a.
Szent-Márk. Zenthmark. (1372: Muz. llt., 1380: Dl. 34295; 1445: Dl. 33793; 1464: Dl. 33506; 1489: Dl. 34242.) Sanctus Marcus. (1378: Dl. 33977.) Pridisincz-czel határos volt. (Pleterniczától d.-dny.?)
Szent-Márton. Zenthmarthon. (1483: Dl. 18855.) Mint pozsegamegyei «forum comprovinciale» fordul elő ez egyszer a városokul ismeretes Gradistyával (Gregistye) és Bokolyával együtt. Tehát a megye ék. vidékén kereshetjük. Ily nevű helységet 1327-ből és 1336-ból is ismerünk, az Aba nemből való Nekcseiek birtokában. (Zenthmarton.. Dl. 834. Seenthmartun. Dl. 3000.) De hogy azonos-e a föntebbivel, nem dönthetjük el.
Szent-Mihály. L. Lázi Szent-Mihály néven.
Szent-Miklós. L. Pleternicze-Sz.-Miklós a.
Szerzsenovcz. L. Szterzsenovcz alakban.
Szkerbacz. (Serbacz?) Villa Scherbach. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) 4 mardurinalis telekkel. – Velikéhez tartozott s annak közelében fekhetett.
Szkoronincz. (Szkorenovcz.) Zkorenowcz. (1422: Dl. 11187.). Scuronyncz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.). Scaronyncz. (1428: Kismart. llt. 23. A. 4.) Zkoronyncz. (1454: Dl. 33387. 33296.) Orjava várához tartozott.
Szkrabutnok. Poss. Scrabwthnok. (1491: Dl. 19713. és 34121.) Ma Szkrabutnik, Pozsegától dny.
Szlavinfalva. Zlauynfalua. (1467: Dl. 33480.) Tomicza város tartozékai közt csupán ez egyszer említik.
Szlobocsina. Zlobochyna. (1491: Dl. 34121.) Nemesi előnévben fordul elő. – Orbova (ma Vrbova) és Szkrabutnok (ma Szkrabutnik) vidékén feküdt. (Pozsegától dny.) Ugyane tájon mint Ujvár vár tartozéka (Orbovával és Dubovcz-czal együtt) az Ujlakiak kezén is föltűnik egy Zlobochyna nevű m.-város 1500-ban, azon a vidéken, a hol előbb a Garai család idősb ága uralkodott. (Körmendi llt. Alm. V. lad. b. n. 56. és 57.)
Szlobodnicza. Zlobodnycza. (1483: Dl. 18888.) Bródtól ny. találjuk.
Szlobogyane vagy Szlobocsina. L. Szabadfalu a.
Szlobotnicza. L. Szobodnicza alakban.
Szobinye. Sobynye. (Nemesi előnévben. 1470: Dl. 33887.) Orbova (ma Vrbova) és Szkrabutnok (ma Szkrahutnik) táján fekhetett.
Szobodnicza. Zobodnycza. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 13. A. 4.) Zlobothnycha. (1464: Dl. 33883.) Borostyánhoz tartozott.
Sztarigrad. Ztharygrad. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Sztenicz. (Sztenik. Sztinincz.) Poss. Felsewztenik et Alztenik. (1422: Dl. 11187.) Poss. utraque Ztenycz. (1427: Kismart. llt. 23 A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Ville utraque Zthenych. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Utraque Stenycz. (1428: Kismart. llt. 13. A. 4.) Alsozthynyncz. (1464: Dl. 33883.) Sihynnywcz. (Nemesi névben. 1484: Dl. 34315.) Részben Borostyánhoz tartozott. – A megye dk. vidékén feküdt.
Szterzseno(v)cz. Zersenouch, Ztersenouch. (1407: Dl. 33777.) Stersenowch. (1418: Dl. 10653; 1445: Dl. 33793; 1464: Dl. 33506.) Köznemesek nevéből ismerjük. 1458-ban egy «Stersanocz» nevű helység mint a (zalamegyei eredetű) Uzsai cs. birtoka merül föl. (Dl. 15268.) Tán az előbbi (része) értendő. Egy 1602. évi elenchus-kivonat szerint ugyane helység neve: Sterzeulcz. (Lelesz. Elench. statut.)
Sztrazsem(p)lye. (Sztrazsemlya.) Strazembla. (Páp. tiz.-ajstrom. 315. l.) S. Michael de Strasonila. (U. o. 241.) Strasenylia. (1375: Dl. 33977.) Ztrasemplye. (1435: gr. Zay cs. llt. D. 38.) Strasemlye, Strasemlie. (1445: Dl. 34064.) Zthrasemlya. (1466: Dl. 34216.) Zthrasemlye. (1480: Dl. 34227.) Strasemplye. (1481: Dl. 34233.) Ztrasemle. (1503: gr. Zay cs. llt. D. 49.) Leginkább (nemes) személynevekből ismeretes. – Előkelőbb hely lehetett, mert 1503-ban a Sztrazsemlyei családnak vára (castrum) is állt itt. Ezért hihető, hogy a mai Sztrazseman-nak felel meg, melynek közelében mais találunk várromot. (Pozsegától é.-ény.) Szent-Mihály tiszt. szentelt templomát a pápai tized-lajstrom említi.
Sztremenik. (Sztremenicz.) Ztremenyk. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41.) Stremenyk. (1444: U. o. 35. C. 44.) Zeremenik. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27.) Zthrwmenyk. (1500: U. o. 23.) Ztremenycz. (1506: U, o. 25.) Pozsegavárhoz tartozott.
Sz(t)rezsevcz. (Sztrezselcz. Sztrezsovcz. Sztrezsencz.) L. Czirkvenik (-melléke) a.
Sztupar. Zthwpar. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Sztupnok. Stupnok. (1358: Dl. 33515; 1413: Dl. 10046.). Ztupnuk (1381: Oraz. Llt. NRA. fasc. 1511. n. 16. Zágrábban.) Zthupnok. (1451: Dl. 34074.) Zthwpnok. (1483–4: Dl. 34315.) Ma Sztupnik, Bródtól ny.
S(z)ugoncz. L. Czvikovcz helység a.
Szuhodol. L. Asszuvölgy néven.
Szu(l)ko(v)cz. (Szulkolcz.) Zulkouch. (1375: Dl. 33977.) Zwlkouch. (1441: Dl. 8663; 1421: Dl. 11097.) Zulchowch. (1406: Dl. 34110.) Zwlkolch. (1417: Dl. 34301.) Zwkowch. (1457: Dl. 15190.) Zwlkowch. Zwlkowcz. (1483: Dl. 34137.) Ma Szulkovczi, Pleternicza szomszédságában dny.
S(z)upa. Poss. Swpa. (1488: Kismart. llt. 43. B. 45.) A velikei Bekefi cs. birtokai közt csupán ez egyszer említik.
Szupkovcz. Poss. Supkowcz. (1471: Körmendi llt. Alm. IL lad. 9. n. 14.) A Lopsa folyó és Gradistya mellett feküdt. (Pozsegától ék. felé.)
Szvinna. Nobilis de Zuynna. (1313: Anjouk. okmt. I. 321., 1315: U. o. 383.) Poss. Felseuzwynna. (és) Nobiles. de alia Zwynna. (1454: Dl. 34073.) Egregius magister Albertus de Zwynna notarius palatinalis. (1455: Dl. 34077. V. ö. Dl. 33880.) Plebanus de Zwynna. (1464: Koller, i. m. IV. 251.) Felsewzwynna. Zwynna – az Orbovai rokonságé. (1469: Dl. 34219; 1481: Dl. 34233; 1489: Dl. 34242; 1493: Dl. 34480.) Zwynna. (Kir. ember nevében. 1488: Dl. 34315. 33393.) Köznemeseké és az Orbovai rokonságé volt. Talán a megye kd. harmadában kereshetjük. Meglehet a mai Szvilna-nak felel meg, Pleternicza közelében ék. 1470-ben és 1389-ben: Zwyna, Zwynna; (Dl. 33623; 33496.) a grabarjai Beriszlók birtokában is fölmerül egy ily nevű falu, mely tán Hrusova és Grabarja táján feküdt.
Tapalo(v)cz. (Tapolovcz.) a) Poss. Thopolouch. Vallis Thapalouchwolgy. (1374: Dl. 33618.) Thapalouch. (1412: Haz. oklt. 357.) Thapaloch, Thapalouch. (1414: gr. Khuen-Héderváry cs. llt. Viczay rész. f. 48. n. 24.) Tverdiggel, Zapolyával sat. volt határos. – Tehát a mai Uj-Gradiskátói kelet felé eső Godinjak, Tiszovacz, Osztrivrh táján feküdt. – b) …..loch. (? 1413: Dl. 33868.) Thapolowcz. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Tarno(v)cza. (Tarnócza..) L. Giletincz néven.
Tekity. (Tekics. Tekat.) Villa Thekath. (1422: Dl. 11187.) Thekyg. Thekygh. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1464: Dl. 33883; 1483–4: Dl. 33393. 34138.) Thekych. Thekyth. (1481: Dl. 34282; 1482: Dl. 18609; 1498: Dl. 33632. 33397.) Óvárhoz tartozott. – Ma Trestanovczi mellett (Pozsegától ék.) találunk egy kis Tekity nevű helységet.
Terbusnyak. Poss. Therbusnyak. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Cseglin táján fekhetett s ennek sorsát követte. 1435-ben 8 mardurinalis telekkel.. – Ma Csaglintól ny.-é., Sapno helység fölött tálálunk egy Terbosnyak nevű hegyet.
Terdity. L. Tverdity alakban.
Tergovistya. Poss. Tergouisthya. (1487: Dl. 33484.) Orjava vár tartozéka gyanánt (Odolyával együtt) csupán ez egyszer említik.
Tergovistye. Poss. Thergowyschye, (1488: Kismart. llt. 43. B. 45.) A velikei Bekefi cs. birtokai közt csupán ez alkalommal említik.
Tergusa. Terra Jacobi de Tergusa. (1331: Dl. 33578.) Bartholomeus de Terusa. (1375: Dl. 33977.) A kérdéses (1331.) hely a mai Bzenicza és Koprivnicza vidékén terült el, Pleterniczától dny.
Ternavicza. Thernawycza. (1464: Dl. 33506.) Odolyával határos nemes nevében fordul elő. – Ma Uj-Gradiska mellett foly a Trnava nevű folyó.
Terpenyev. (Terpenyő.) Poss. Therpenew. (1435: Kismart, llt. 43. B. 21.)
6 mardurinalis telekkel. – A. velikei uradalom fenyőalji részéhez tartozott.
6 mardurinalis telekkel. – A. velikei uradalom fenyőalji részéhez tartozott.
Terptusa. L. Treptusa alakban.
Tikvicsincz. Thwkwychyncz. (1469: Dl. 34219; 1489: Dl. 34242; 1493: Dl. 34080.) Thykwichincz. (1481: Dl. 34233.) Az Orbovai rokonságé volt.
Tiszovcz. Poss. Thyzowcz. (1455: Dl. 34077; 1480: Dl. 34227; 1493: Dl. 34080.) Részben az Orbovai rokonságé, részben más nemeseké volt. (L. Tiszovcz kastély a is.) Ma Tiszovacz, Uj-Gradiskától keletre.
Tolcsivölgye. Poss. Tholchiwelgye. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Cseglin és Szapno táján feküdt, s előbbinek sorsában osztozott. – 1435-ben 4 mardurinalis teleket írtak össze benne.
Topolo(v)cz. L. Tapalo(v)cz alakban.
Tordity. L. Tverdity alakban.
Tornyavcz. Tornyauch, (1400: Zichy okmt. V. 160. 161.) Az Orbovai rokonságé volt.
Torsolvajovcz. Torsolwayowcz. (Nemesi előnévben. 1445: Dl. 33793.)
Treptusa. Nobiles de Treptusa. (1375: Dl. 33977; 1421: Dl. 34058; 1464: Dl. 33506.) Terptusa. (Nemesi névben és előnévben. 1414: Dl. 10282; 1483: Dl. 33393.) Pridisincz-czel határos volt.
Trutl(y)evcz. (Tretlyevcz.) Trethlyewcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Thrwthlewcz. (1464: Dl. 33883.) Borostyánhoz tartozott.
Tursincz. L. Mihalovcz a.
Tverdity. (Turdity.) Tordych, Therdich, Therdygh, Tverdygh. (1339: Dl. 33588.) Tuerdygh. (1379: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1510. n. 29. Zágrábban.) Tyurdigh. (1367: Dl. 33614.) Twerdyth. (1374: Dl. 33618.) Twerdygh. (1412: Haz. oklt. 357.) Turdych, Twerdygh. (1414: gr. Khuen-Héderváry cs. llt. Viczay rész. f. 48. n. 24) Kétségtelenül az Uj-Gradiskától kd. eső mai Vrbova vidékén feküdt.
Ugrino(v)cz. Wgrinocz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Orjava várához tartozott.
Uj-Borostyán. L. Borostyán a.
Uksincz. Wksynch. (1413: Dl. 33868.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Utevk(?). Wthewk. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Valinovcz. Valynowcz. (1467: Dl. 33480.) Tomicza m.-város tart. közt csupán ez egyszer említik.
Valnitfalva. Walnithfalwa. (1422: Dl. 11187.) Orjava vár tartozékai közt csupán ez egyszer említik.
Vapnenicza. Wapnenycha. (1506: gr. Zay cs. llt. C. 29.) Darnovcz (Kis-) kastélyhoz tartozott.
Váralja. Poss. Varallia. (1396: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. n. 39.) A Csernekieké volt s így talán Csernek-Váralja értendő; bár Csernek nevű várat az ismeretes kutfők nem említenek.
Varba(-falva.) L. Verba(-falva) alakban.
Varpacza. L. Rupacza alakban.
Vecskovcz. L. Berczkovcz alakban.
Vegyko(v)cz. (Vetykovcz.) Poss. Wegkeuch. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Wegkewcz. (1488: U. o. 43. B. 45.) Velike várához két ily nevű falu tartozott. (1435.) Egyik Bokolya-vásárral tőszomszédos volt, a másikban ugyanekkor 6 mardurinalis telket számítottak össze.
Velika-Bristyanna. L. Borostyán a.
Velikemelléke. Welykemellyke. (1498: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 28. 60. 29.) A Glesen család előnevében fordul elő, s úgy látszik e megyében, a Velike folyó mentén keresendő. (V. ö. 1397: Dl. 34044., a hol. kir. ember nevében szihtén «Velykemelleke» merül föl.)
Veliki-Csesznik(?). L. Csesznek a.
Verba(-falva). Barbasfalua. (1422: Dl. 11187.) Verbafálwa. Werbafalwa. (1422: Dl. 34018; 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4., 1481: Dl. 34232; 1482: Dl. 18609.) Werba. (1446: Forgách cs. llt., 1448: Dl. 33798; 1460: Dl. 33799; 1450: Dl. 33804; 1483: Dl. 33493.) Warba. (1467: Dl. 33480; 1498: Dl. 33397.) Tomicza m.-városhoz tartozott. – Ma Vrba gornya és Vrba dolnya, Bród szomszédságában k.
Verbanovcz. Werbanowcz. (1498: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 28. 60. 29.) A gotói apátságé volt.
Verhoja. Verhopa. (1444: Kismart, llt. 35. C. 44.) Pozsegavárhoz tartozott. – Úgy látszik, a Pozsega közelében fekvő két Verhovczi egyikének felel meg
Verholczi. Werholchy. (1506: gr. Zay cs. llt. C; 29.) Darnovcz (Kis-) kastélyhoz tartozott.
Verhovcz. Verhowcz. (1444: Kismart. llt. 35. C. 44.) Werhowcz. Wethowcz.(! 1500. 1506: Magy. Tört. Tár. VI. 23. 25.) Pozsegavárhoz tartozott. – Ma Verhovczi, Pozsegától dny.
Verhovina. a) Poss. Werhowyna. (1470: Dl. 33623; 1489: Dl. 33496.) A velikei Bekefi cs. birtokai közt sorolják föl. – Úgy látszik, inkább nagyobb birtokcsoportot foglaltak össze e név alatt. Meglehet azonban, hogy a Velikétől ny.-é. fekvő mai Vrhovczi gornye nevű helységet kell értenünk. – b) Poss. Verhouyna. (1408: Dl. 33778.) Hrusovával együtt szerepel. – Meglehet, hogy a Bródtól ék. (Rusevotól dk.) eső mai Vrhovina (része) értendő, melyet máskor, mint Nevna vár szomszédját vagy tartozékát, Valkómegyéhez számítanak.
Verje. Poss. Werlye. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) Podvers(i)a várához tartozott.
Versancz. Vereanch. (1413: Dl. 33868.) A gradistyai kastélyhoz tartozott.
Vianicza. Poss. Wyanicha. (1397: Dl. 34045.) A megye déli vidékén (az Orlyava mentén) feküdt?
Vidonincz. Vidonyncz. (1445: Dl. 33793.) Köznemes nevéből ismeretes.
Vidoseva-verhovina. Poss. Vydosewa werhowyna. (1470: Tört. társ. letét. V. ö. Thaly Kálmán. gr. Bercsényi cs. I. 331. l.) Ez időben zálogban a Bercsényieké. – Hihetőleg megfelel a mai Vidovo brdo hegyvidéknek, Brcsinotól nem messze dk. felé. (A Bródtól ék. eső Verhovina hajdan Nevna vár uradalmának egyik kerületi központja volt, inkább Valkómegyében.)
Vinkovacz. Wynkowacz. (1483: Dl. 33492. 33493.) Tomicza tartozékai közt említik.
Viskovcz. Viskouch, Viskauch. (1400: Zichy okmt. V. 160. 161.) Az Orbovai rokonságé volt.
Vissicze. Poss. Wyssycze. (1487: gr. Zay cs. llt. A. 36.) Darnócz-czal együtt mint a grabarjai Beriszlók és Dezsők birtokát említik.
Vohano(v)cz. Poss. Wohanuch. (1324: gr. Khuen-Héderváry cs. llt. Viczay rész. f. 48. n. 23.) Rad(o)vancz vidékén feküdt, a hajdani Pozsegamegye dny. részében.
Vokanovcz (puszta). L. Bakafő helység a.
Volyant (puszta). Pred. Wolyanth. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) Hat telekkel, épületek nélkül. – Velike táján terült el; ennek tartozéka volt.
Vorsán(y). Filii Dragizlow de Worsan. (1350: Anjouk. okmt. V. 375.)
Worsan. 1375–8: Dl. 33977; 1427: Dl. 11893; 1498: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 28. 60. 29) 1367-ben a Pleterniczától (távolabb) ék. felé, a megye határvidékén említenek egy «Worsampathaka» nevű vizet. (Dl. 33616.) Úgy látszik e tájon kereshetjük. A Vorsániaknak azonban Pieternicza vidékén is volt birtokuk, s viszont a Pleterniczeieknek Vorsán(y)ban.
Worsan. 1375–8: Dl. 33977; 1427: Dl. 11893; 1498: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 28. 60. 29) 1367-ben a Pleterniczától (távolabb) ék. felé, a megye határvidékén említenek egy «Worsampathaka» nevű vizet. (Dl. 33616.) Úgy látszik e tájon kereshetjük. A Vorsániaknak azonban Pieternicza vidékén is volt birtokuk, s viszont a Pleterniczeieknek Vorsán(y)ban.
Vrano(v)cz. (Vranolcz.) Branocz. (1422: Dl. 11187.) Vranolcz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Wranoucz. (1446: Forgách cs. llt., 1450: Dl. 33799; 1481: Dl. 34232; 1482: Dl. 18609; 1483: Dl. 33493; 1498: Dl. 33397.) Wranoucz. (1448: Dl. 33798.) Wranocz. (1450: Dl. 33804.) Wranacz. (1467: Dl. 33480.) Tomiczához tartozott. – Ma Vranovczi, Bródtól k.-é.
Vratna. Wrathna. (Nemesi előnévben. 1484: Dl. 34315.) A Pleterniczától kelet felé eső vidéken kereshetjük. (V. ö. 1220. körül: Haz. okmt. VIII. 17. lapon: «Uaratna».)
Vrcskovcz. (Vrczkovcz.) L. Berczkovcz néven.
Vo(l)csjak. Vlchyak. (1279: Árpádk. új okmt. IX. 261.) Ma Vucsjak, Pozsegától kissé távolabb ny.-é. felé.
Zabtagovcz(i). (Zabragavczi.) Villa Zabragowcz. (1422: Dl. 11187; 1483: Dl. 34315.) Poss. Zabragowcy. Zabragowchy. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2, n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4., 1464: Dl. 33883; 1481: Dl. 34232.) Zabragawczy. (1482: Dl. 18609.) Hrusovához tartozott.
Zagolyancz. (Zagulyancz. Zabolyancz.) Zagolyancz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 9., 146: Dl. 13910; 1459: Kismart. llt. 23. A. 4.) Zaholyancz. (1428: Kismart. llt. 43. B. 35.) 1444–1486: Dl. 13805.) Zagulyancz. (1454: Dl. 33387.) Zagwlancz, Zagulyancz. (1454: Dl. 33296.) Orjava várához tartozott. (L. Ivánvölgye a.)
Zagrabacz. Zagrabacz. (1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Podvers(i)a várához tartozott. (Meglehet, azonos az ugyane tájon 1408–6-ban föltünő «Zawarsa, Zawarsia» helységgel.)
Zahomja. Poss. Zahomya. (1470: Dl. 33623; 1489: Dl. 33496.) A velikei Bekefi cs. birtokai közt sorolják föl. – Tán ez alatt is valamely nagyobb birtok-csoportot értettek.
Zahorovcz. Zahorowcz. (1422: Dl. 11187.) Óvár (város) tartozékai közt csupán ez egyszer említik.
Zakore(n)nya. Zokurennia. (1398: Dl. 8488.) Zakorennya. (1455: Dl. 33806) Zakorenya. (1504: Muz. llt.) Köznemesek nevéből ismerjük. Úgy látszik, a mai Zakorennye értendő, Pozsegától nyugatra.
Zalatnok. L. Szalatnok alakban.
Zapolya. Predium Zopola. (1238: Árpádk. új okmt. XI. 453.) Sacerdos de Zapula (Zihula), sac. de altera Zapula. (1332–7: Páp. tiz.-l. 268. 315.) Johannes filius Demetrii de Zapolya. (XIV. század II. fele: Veszpr. kápt. orsz. llt. B. 33.) Magna via versus Zapolya. (1374: Dl. 33618.) Via de Chernuk in Zapolia. (1396: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. f. 2. n. 39.) Ecclesia S. Nicolai de Zapolia Quinqueecclesiensis diocesis. (1396: Mon. Vatic. I. 4. 5. l.) Poss. Pakochyna, Pokochyna in Zapolya existens. (1396: Dl. 8141.) Poss. in Polkochyna, Zapolya. (1399: Dl. 8480.) Zapolya. (1412: Haz. olt. 358., 1445: Dl. 33793; 1455: Dl. 34077; 1464: Dl. 33506.) Sz.-Miklós tiszteletére szentelt egyházzal. – Ma puszta Godinyak mellett nyugatra. (Uj-Gradiskától kelet felé. – V. ö. a Zapolyai cs. a.)
Zarilcz. L. Zerilcz alakban.
Za(s)zad(a). Zazad. (1411: gr. Khuen-Héderváry cs. llt. Viczay rész. f. 48. n. 23.) Poss. Zazada. (1412: Haz. oklt. 357.) A mai Uj-Gradiskától dél és kelet felé eső helységek (Lyupina, Godinyak sat.) táján feküdt.
Zatna. L. Szatna alakban.
Zatnicz(a). a) Zathnycz. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Zathnycza. (1464: Dl. 33883.) Borostyánhoz tartozott. – b) Zathnycza. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4., 1467: Dl. 33480; 1481: Dl. 34232; 1482: Dl. 18609; 1483: Dl. 18888.) Zathnycha. (1446: gr. Forgách cs. llt.) Tomicza m.-városhoz tartozott. – c) L. Radojencz helység a.
Zavars(i)a. (Zavressia. Zaversie. Zavorsia.) a) Zauarsya. (1290–1396: Dl. 33615.) Az Orjava legalsó folyása mentén kereshetjük. – b) Zawarsa, Zawarsia. (1403–1406: Dl. 33536.) Podversia-val együtt említik s kétségkívül annak vidékén feküdt. (V. ö. Zagrabacz a.) – c) Zauersia. (1440. körül: Dl. 34451.) Poss. Zawersia. (1469: Dl. 34219.) Zauressia. (1489: Dl. 34242.)
Az orbovai Jakus(-fi) családé volt. – d) Zawersye. (1483: Dl. 34315.) Hrussova tartozékai közt csak ez egyszer említik. – e) Terra Zaworsya. (1302: Dl. 34095.) Kétségtelenül a mai Zavrsje pusztának felel meg, Nurkovacz közelében, Pozsegától ny.-nyd. felé. – f) Zauorsya. (1330: Dl. 30621.) Gnojnicza vidékén feküdt.
Zavrat(a)cza. (Zavratye.) Zawrathacza. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.) Zawrathachya. (1464: Dl. 33883.) Zawrathcza. Zawrachcza. (1481: Dl. 34232; 1482: Dl. 18609.) Zawrathye, (1483: Dl. 34315.) Hrusovához tartozott.
Zdencz. Zdencz. (1464: Dl. 33506; 1498: Dl. 33632.) Izdencz. (1483: Dl. 33493; 1484: Dl. 18888.) Köznemeseké volt. – Ma Zdencze, Bródtól ény.
Zelna. Zelna. (1380: Fejér, lX. 5. 431., 1403: Dl. 33536; 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28., 1500: U. o. 23.) Részben a podversai uradalomhoz tartozott, részben pedig a rudinai apátságé volt. (1380.) – Pozsegától nyugatra, a mai Podvrsko, Snyegavity sat. vidékén feküdt. Tán a mai Szinlije értendő, Podvrsko mellett kd.
Zelna(ta)cz. (Zelnatecz.) Poss. Zelnatacz. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1506: Magy. Tört. Tár. VI. 25.) Poss. Also Zelnacz, Felsew Zelnathacz. (1446: U. o. 28.) Podvers(i)a várához tartozott. – Tán e helységnek felel meg az ugyane vár tartozékai közt 1500-ban Zelna után fölsorolt «Chernethyscha possessio» is. (Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Ily nevű helységet nemesi nevekben is találunk: «Zelnathech». (1374: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1510. n. 29. Zágrábban.) Zelnatacz. (1445: Dl. 33793; 1464: Dl. 33506.) Meglehet ugyanegy helység részei értendők.
Zemen. Vallis Zemenewelge. (1313: Anjouk. okmt. I. 321.) Terra Zemen. (1316: U. o. 381.) Terra Zemen in Zuynna existens. (1316: U, o. 383.) Mint látjuk, Szvinna vidékén feküdt.
Zerilcz. (Zerelcz. Zervicz.) Zerilch, Zerplch. (1314: Dl. 34296; 1367: Dl. 33616; 1434: Dl. 34062; 1452: Dl. 33944; 1464: Dl. 33883.) Zerelch. (1408: Dl. 33778.) Zerwich. (1433: Muz. llt.) Zarilcz. (1464: Dl. 33778.) A mai Zarilacz értendő, közel a Longya (hajdan Lobsa) és Kutyevacska (hajdan Gotó) folyókhoz. (Pleterniczától ék.) – V. ö. Herilcz a.
Zitarovdol. L. Czitarovdol alakban.
Zovincz. Zowyncz. (Nemesi előnévben. 1464: Dl. 3350b.) Tán a (régi) megye ny.-d. negyedében feküdt.
Zrebarnagora. (Zrebarnagoricza.) Zrebarnagora, (1464: Dl. 33506.) Zrebarnagoricza. (1495: Tört. társ. letét.) Köznemesek nevében fordul elő. Ugy látszik a kétféle elnevezés egy falut és családot jelöl.
Zrisovcz. L. Czirkvenik(-melléke) a.
Zulkovcz. L. Szulkovcz néven.
Zvalkovcz. L. Hvalko(v)cz néven.
Zverinacz. L. Paka helység a.
Zvinna. L. Szvinna alakban.
Zvojsin. Poss. Zwoysin. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21.) 3 mardurinalis telekkel. – A velikei uradalom fenyőalji részéhez tartozott.
Összesen: 450 helység.
