Sárvári vár.
Sárvári vár.
A sok viszontagságot átélt sárvári vár tulajdonképen Vármellék községben van. A vár ma is jó karban tartatik; most várkastély és központját képezi az estei kir. herczegi uradalomnak.
Barna falai magasak, ablakai nagyok; az épület emeletes, világos, udvara ötszögletes. Dísztermében érdekes freskók vannak és pedig a falakon Dorfmeister Istvánéi 1769-ből: Judit Holofernes fejét levágja; Dávid legyőzi Góliátot; Delila és Sámson; Egy áldozat bemutatása (Ábrahám); Eszter; Saul királylyá kenetik; Egy nő kalapácsot tart kezében, az előtte fekvő férfi fejébe szeget akar verni. A boltozaton ismeretlen festő csataképei: a kanizsai csata, 1601-ben; a győri, 1598-ban; a pápai, 1597-ben; a veszprémi, 1596-ban; a budai, 1602-ben; a tatai, 1597-ban; a sziszeki, 1593-ban.
A vár, melyet 1328 körül Ujvárnak neveztek, különösen a török háborukban nagy szerepet játszott, s hogy nagy erősség is lehetett, kitűnik Nádasdy Feencz grófnak, Vasvármegye akkori főispánjának, 1532. évi augusztus 15-én, Nagy-Boldogasszony napján kelt, Tamás fiához intézett leveléből, mely szerint a várat a törökök minden erőlködésök daczára sem voltak képesek bevenni. Nem csoda, hisz 1700-ig csak három fahíd létezett a Sárvárt kerítő három folyóvizen; környéke posványos volt, útai rosszak, ugyannyira, hogy nedves időben csak ladikon lehetett bejárni.
A sok viszontagságokat átélt Ujvár többször elpusztult; végre az 1588-ban még fából épűlt várat 1615-ben Nádasdy Pál gróf a Ságh-hegyéről hordatott kőből ujra fölépíttette, a mit bizonyít egy kőtábla felirata s rajta a grófi czimer, mely a vár belső részén, a bejáratnál jobb kéz felől, a falba van berakva. A későbbi villongások, viszontagságok alatt természetesen a vár is romlásnak, pusztulásnak indult, de 1822-ben estei Ferdinánd és fia Ferencz főherczegek, mint a vár örökös urai, kijavíttatták és mostani állapotába helyezték.
A sárvári vár és Sárvár városa már a XII. és XIII. században is szerepeltek. Róbert Károly király Sárvár visszafoglalásáért a Sitkey-családnak egy falut ajándékozott. Ugyanez a király 1328. évi május hóban kelt szabadalom-levelében a saárszigethi lakosoknak nem új jogokat ad, hanem már az előbbi birtokot megerősíti. Egyébiránt a sárváriaknak a régi időkben szép és előnyös jogaik voltak, pl. bíráskodás minden polgári és bűnügyi perben, még a vérhatalmat is ide értve, mindennemű vámmentesség stb., sőt Sárvár szabad menedékhely volt. Az időben a Jaák-nemzetség volt Sárvár ura.
Nádasdy Ferencz gróf neje, utóbb özvegye, Báthory Erzsébet, 1600-tól 1610-ig, tehát tíz éven át a sárvári várban, ezen kivül Csejtén, Bodrog-Kereszturon, Bicskén, Beczkón stb. ártatlan leányokat kínoztatott és sokat 95le is gyilkoltatott. Némelyek azt állítják, hogy ő ezen leányok vérében szokott esztelen hiúságból mosakodni vagy fürdeni. Némelyik historikus igaznak tartja e vádat, mások viszont kétségbevonják.
1677. junius 8-án Sárvár felső és alsó vidékével trakostyáni gróf Draskovich Miklós és nejének adatott el, kerekszám 1.300,000 forintért. Később Sárvár tulajdonosai lettek: gr. Szluha, a palini Inkey-család, Szily Ádám, gróf Palavichini, végre az estei kir. herczegi család.
Sárvárnak már 1539-ben virágzó iskolája volt, Nádasdy Tamás gróf idejében, melyet „az jó úr nagy költségvel állított téglákból és az iskola 1535-ben elkészülvén, csakhamar nagy hírre vergődött és legjelesebb tanárokat szerezte meg számára.” (Erdősy Sylvester János, Dévai Biró Mátyás.)
Jelenleg egy róm. kath. alapítványi fiu-iskola áll fenn, továbbá egy, a Paulai Szt.-Vinczéről nevezett irgalmas nővérek vezetése alatt álló alapítványi leány-iskola; mindkettő modenai Ferencz herczegnek köszöni létét.
