Rumi serleg.
Rumi serleg.
Vasmegye legrégibb nemes családjainak egyike a rumi és rába-doroszlói Rumy nemzetség. Ez a sok viszontagság mellett is híven megőrzött családi emlékei között egy nagyobb és két kisebb serleget birt, melyek képei nemesi czímeréűl szolgáltak. Mind a három serleg ezüstből készűlt, jól megaranyozva. A két kisebb egészen egyenlő, hét ujnyi magas, gerezdes derekán és alapján mint szinte fogatékán is csaknem egyenlő bevésett virágokat és egyéb czifrázatokat mutat, a nagyobbik pedig különböző gazdag díszítményekkel ékeskedik; 17 1/2˝ magas, mintegy 160 latot nyom és három főrészből áll.
Födelét sisakos, szakályos és majd térdig érő pánczélba öltözött vitéz diszesiti, ki jobbjában négy részre osztott háromszögü paizsot tart, melynek első és negyedik udvarán fekete sas, a második és harmadikon vizirányos vörös és fejér koczkák vannak; bal kezében alkalmasint dárdát szoritott, de ez elveszett s a serlegen most látszó, későbben készűlt dárda nem egészen illően pótolja. A vitéz egy, 2˝ 3˝´ magas, ezüst rózsákkal és beégetett virágokkal ékesitett oszlopocskán áll, mely oldalain beégetett virágokkal diszesitett, 12 oszlopocska és három koronás mellkép által környezett hatszögü talapzatánál fogva a födél alsó s a serleget közvetetlenűl befödő lapján nyugszik. Ezen alsó lapon három római pénz van: egyik ily körirattal: DIVI IVLII; a másik ezzel: DIVVS AVGVST.; a harmadik ezzel: NERVAE TRAIANO. A császárok haja aranyozott, képeik és koronáik fehérek s a pénzek lapjai sötét-zöldes mázzal boritvák. A pénzek közti üres helyekre szentirási képműveket osztott a müvész. Itt van a bor nem ismert erejétől elnyomott Noé három fiával; alatta a födél kerületén kiálló fehér betükkel ezen fölirat: VERECVNDIA IN VINO RARA; – tovább Ábrahám ül s átkarolja előtte térdelő nejét, Sárát, Ágár pedig elforditott fővel s feléjek kinyujtott balkézzel előttük áll; alatta ezen fölirat: PATER FIDEI IN CHRISTVM ROM. 4.; – harmadszor Lót ül leányai között, jobbját a tőle arczával elhajló egyik leánynak feléje forditott csészéje után nyujtja ki, baljával a feléje hajló másik leányt átkarolja. A kép alatt e fölirat áll: MEMORES ESTOTE VXORIS LOT. A föliratok ezüst latin nagybetükkel setétzöld zománczos alapon állanak s a kerekes födél kerületét egészen elfoglalják. A pénzek és képművek közti szegményeket Tritonok és Nereisek elevenítik. A födél belső lapján domboruan alakitott angyal háromszögü fehér paizsot tart, melyen három vashorgony látható – czimere Brieg városának – körötte ezen fölirat kiálló aranyos betükkel: ILL: PR: D: FRID: MVN: NVP: CIV: BREG.
A serleg dereka kúpalaku, átmérője 4˝ 4˝´, mélysége 3˝, fenekén pénzalaku mellképpel, melynek fején lapos föveg s nyakában az aranygyapjas rend. Külső oldala három vizirányos mezőre van osztva. Ezek elsője sima s rajta bevésett alakokkal mythologiai, hihetőleg menyekzői díszmenetet ábrázol. A második mező fehér, zománczozott zöld és violaszinü virágokkal ékesitett és három aranyos delphin s Brieg városának váltva közökbe tüzött három paizsa által környeztetik. A paizsok egyike elveszett, egy másika pedig horgonyait veszté. A harmadik s a serleg legdomborubb oldalát képző mezőn három kerekded képmű van s közöttük egyenlő távolságra három virágékitmény. A képművek egyikén egészen meztelen férfi, alkalmasint Hercules, egy vele küzdő oroszlánt fojt meg; a másikon sisakos és pánczélos férfi ül két oszlop között, ezek egyikét átkarolva, a másik oszlopra szallag tekerődzik, melyen ezen szók: PLVS VLTRA olvashatók; a harmadik képen egy ülő nőalak átöleli a kebelére simuló egyszarvut. A serleg derekának alját ezen fölirat környezi: VITA AMICO. INVIDIA MORTI COMPARANDA EST.
Ezen részt, oldalain beégetett virágokkal ékesített, hajdan tizenkét, de most csak hat négyszögü oszlopocskától s három Nereistől környezett hatszögü talapzaton álló fogaték kapcsolja a serleg alapjához. Ez az alap ismét saját ábrázolatokkal van megkülönböztetve. Előjön rajta három római pénz, melyek szinte ugy készítvék, mint a serleg fedelén lévők; körirataik nincsenek, de az arczok Nerva, Hadrianus és Tituséhoz némikép hasonlitanak.
21A serleget Brieg városa, hajdan fővárosa a sziléziai hasonnevü herczegségnek, mennyegzői ajándékul adta Fridrik herczegnek, amint azt a serleg födelének belső lapján álló fölirat bizonyitja. Brieg városa e serleggel I. Fridriknek, liegniczi és briegi herczegnek Ludmillával, Podiebrad György cseh király leányával, 1475-ben történt mennyegzőjén hódolt. A Rumy-család a serleg birásához emlékezetes tett által jutott akkor, midőn a magyarok a sziléziaiakkal sűrűbb érintkezésben voltak Hunyadi Mátyás alatt, de hogy mely alkalommal jutott a Rumy nemzetség birtokába, erről az adatok hiányoznak; némelyek véleménye az, hogy a serleget Zsigmond császár és király ajándékozta volna doroszlói Rumy Pál alpohárnok-mesternek.
