Kis-Czell alapítása.
Kis-Czell alapítása.
A XVII. század végén az egész kemenesaljai esperesség, mely akkor magában foglalta az előbb megirt nagy medenczét, tehát Vas, Veszprém és Zala vármegyéket, majdnem kizárólag protestáns volt és, mielőtt I. Lipót alatt a templomok elvétettek s a protestáns lelkészek, a pozsonyi törvényszék elé idéztetve, számüzettek vagy börtönre és gályarabságra itéltettek, a II. Béla által alapított s a pannonhalmi (szt.-mártoni) főapátság alá helyezett pór-dömölki Sz. Benedek rendi apátság, csak mint sziget állott a protestántizmus hullámaitól körülzajlott tengerben. Még az apátsági tanító is, mint azt a Kazó-féle 1698. február 10-iki canonica visitatio tanusítja, protestáns volt: „Ipse vero ludirector est Benedictus Füztőy, confessionis augustanae, et natione hungarus, legendi peritus.”
Az 1681-iki soproni országgyülés csak két protestáns templomot engedélyezett minden megyében. Vasvármegye 98 protestáns temploma közül 96 elvétetett s csupán a nemes-csoói (Kőszeg mellett) és a Pór-Dömölktől néhány percznyi távolságban fekvő nemes-dömölki hagyatott meg (locus articularis). Ez egyetlen egyházhoz tartoztak tehát akkor az egész Kemenes-aljának protestánsai, tehát majdnem az összes lakosság.
54A protestántizmus megtörésére és a katolicizmus terjesztésére azonban nemcsak szigorú törvények alkalmaztattak, hanem szelidebb eszközök is, minők a vallásból folytak s ennek köszöni Kis-Czell létrejöttét. Élt ezen időben Salzburgban egy buzgó szerzetes, Koptik Ottó, ki az ottani egyetemi tanszékről később a stájer Mária-Czellba ment és a híres kegyhely templomában kincstáros lett. Innen csakhamar dömölki apáttá neveztetvén ki, ő vetette meg a kis-czelli bucsújárások alapját s ő indította meg a virágzás korszakát a dömölki apátságnál is; így közvetve Kis-Czellnek is alapítója.
