Egyesülés Ó-Perinttel és Szt-Mártonnal.
Egyesülés Ó-Perinttel és Szt-Mártonnal.
Az utóbbi szempontból különös fontosságú körülmény volt, hogy a várost határoló két község, Ó-Perint és Szent-Márton, 1885-ben a várossal egyesíttetett, minek következtében a városi lakosság mintegy 3000 fővel szaporodott. A polgárság jó érzéke, előljáróinak buzgalma nyilatkozik meg azon alkotásokban, melyek a város haladását hirdetik.
SZOMBATHELY. – A BARÁTOK TEMPLOMA ÉS A SABÁRIA-SZÁLLÓ. B. Kiss Zoltán felvétele.
A városi építő bizottság gondos és buzgó tevékenysége a czélszerűség tényezői mellett és jó izlés és kényelem tekinteteit is belevonja számításai körébe és megállapított tervezetének következetes keresztűlvitelével nemcsak az új utczák szabályos voltát biztosítja, hanem az egyes építkezések alkalmával a régi utczák vonalainak rendezésére is gondot fordít, hogy a százados mulasztások pótlásával megvesse alapját a jövő nemzedék sikeresebb tevékenységének.
SZOMBATHELY. – A GYÖNGYÖS-UTCZA. Saját felvételünk.
Az utczák közlekedési útjai általában bazalttal, a gyalogjárók a város belső területén aszfalttal és szabályos alakú kövekkel, a külső részeken fövénynyel vannak fedve. A gyalogjárók mentén, a szélesebb utczák mindkét oldalán, gömbakácz-sorok futnak végig. Az utczák tiszták és nyáron át rendszeresen öntöztetnek. Az épületek szilárdak, téglákból építvék és cseréppel fedvék. Az újabbak egyszerüségük daczára is izlésesek, czélszerű beosztásúak: a régiebbek közül a legtöbb új külsőt nyert s csak itt-ott lehet látni egy-egy 126épűletet, melynek alakja a múlt századra emlékeztet. A városon kívül a Jégverem mellett és az úgynevezett városi nagyrét területénél ligetek adnak pihenőt a szabadba vágyó közönségnek, mely kellően gondozott utakon és árnyas fasorok között teheti meg napi sétáját.
