Vallás.
Vallás.
Vallásra nézve 5119 róm. kath., 1654 ágostai evangelikus, 259 izraelita és 42 egyéb vallású van a városban.
A katholikusok plébániája régi, már a XIII. században virágzott. A reformáczió idején, 1554-től 1671-ig nem volt betöltve pappal s a lelkiekben a vidéken akkor álruhában tartózkodó szerzetesek jártak el. 1675-ben Széchenyi György győri püspök, kinek főhatósága alá akkor a kőszegi kath. plébánia tartozott, jezsuitákat küldött ki, kik 22 éven át vezették a plébánia ügyeit, míg ezek teljesitését világi papokra bizták. A plébániát, melyhez, mint fiók-községek, Kőszegfalva városi telep és Nemes-Csoó tartozik, a szombathelyi püspöki széknek 1777-ben történt felállításakor, a szombathelyi egyházmegyéhez csatolták.
A protestánsok 1554-ben szervezték uj hitközségüket s másfél századnál tovább háboritatlanul gyakorolhatták Kőszegen vallásukat. 1671-ben 154azonban királyi rendeletre, vissza kellett adniok a szt. Jakab-egyházat, majd 1673-ban a szomszéd magyar templomot és beszüntetniök az istentiszteletet. 1681-ben a szomszéd Nemes-Csóban gyűltek össze vallásgyakorlatra, mely csak 1783-ban lett ismét szabad, amikor azután a kőszegi hívek nemsokára felépítették mostani egyszerű, de szép templomukat. A hitközség, melynek Felső-László és Német-Zsidány, mint fiók-községek is tagjai, a dunántúli egyházkerülethez tartozik és önkormányzati, valamint képviseleti jogát presbiteriuma, vagy konventjük által gyakorolja.
A zsidó hitközség tagjainak száma kicsi s alig tarthatá vala fenn magát, ha Schey Fülöp buzgólkodása és anyagi áldozatkészsége templomhoz és iskolához nem segiti.
KŐSZEG. – A GŐZMALMI KASZÁRNYA. Eredetije Kőszegi József tulajdona.
