Szerb vajdaság.
Szerb vajdaság.
A szabadságharcz ideje alatt Nagykikinda október 14-én a szerb felkelők hatalmába jutott; de Damjanics három nap mulva ismét kiverte innen a lázadókat s visszafoglalta Nagykikindát. 1849. április 24-én Perczel tábornok Nagykikindánál megverte Todorovics osztrák tábornokot is. Győzelmével az egész Bánságban megtöri a szerbek erejét.
A szabadságharcz után az 1849 november 16-án kiadott császári pátenssel a Vojvodina önálló koronaország és a szerb nemzet igényei megóvása tekintetéből külön közigazgatási kerület lett.
Nagykikinda és környéke tehát újra elszakadt Magyarországtól. Az osztrák hatóságok több rendbeli kormányzati szervezet életbeléptetésével boldogították a vojvodinát. Az 1853-ban kiadott szervezési munkálat szerint a szerb vajdaság és Temesi Bánság részére Temesváron cs. kir. helytartóságot állítottak fel, melynek élén egy katonai kormányzó állott. Az egész tartományt öt kerületre osztották egy-egy kerületi főnök vezetése alatt. Minden kerületnél törvényszék is volt. Nagykikinda a hozzácsatolt 10 szerb községből álló kerület székhelye lett, törvényszéke is volt és a kerület adminisztrálása sok rendbeli hivatal felállítását is szükségessé tette. A szerbek tehát látszólag elérték vágyaik netovábbját a felállított vojvodinában. De csak látszólag. A valóságban ez az intézmény nem váltotta be a hozzá fűzött reménykedéseket. Nem lett szerb nemzeti intézmény, hanem osztrák hatalmi terület, mely a német nyelvet erőszakolta rájuk és most az osztrák hivatalnokok zsarnokoskodtak fölöttük.
