Török berendezkedések.
Török berendezkedések.
Először a Balaton délkeleti sarkának a környéke került török uralom alá. Endréden, hol a törökök egy párkányt emeltek, már az 1545–46. évi zsoldlajstrom szerint 73 müsztahfiz (várőriző) és topcsi (tüzér) volt az őrség (Velics–Kammerer: Török defterek II. 45.). Csakhamar a törökök birtokába került Koppány, 1552-ben Görösgal (ma puszta), az 1555. évi hadjárat folyamán Kaposvár, Koroknya, Babócsa, melyet azonban a keresztény sereg 1556-ban visszafoglalt. Az 1566. évi hadjárat folyamán, Szigetvár eleste után, Csákány, Csurgó, Babócsa, Berzencze, Vízvár, Zákány, Segesd, Marczali és Marót is a törökök kezébe került. Az 1595. évi hadjárat alatt Babócsát a magyarok visszafoglalták ugyan, de az 1600. évi hadjárat folyamán Ibrahim ismét hatalmába kerítette. Ez évben esett el Kanizsa vára, ezzel Somogy vármegye meghódítása befejezést nyert.
A mint a török a vármegye területéből egy részt elfoglalt, vagy behódoltatott, azt a már meglévő kerületekhez csatolta. Az 1554. évi fejadólajstrom szerint a vármegyének behódolt része a mohácsi szandzsákhoz tartozott. A hódoltsági terület ekkor három járásra oszlott. Az egyes járások székhelyei Szerdahely (ma Kaposszerdahely), Vaskaszentmárton (ma Felsőszentmárton) és Görösgal voltak. Az utóbbi azonban kéza (birósági kerület) is volt (Velics-Kammerer i. m. II. 150–176.). Az 1555. évi hadjárat folyamán ismét jelentékeny terület került a török birtokába, úgy hogy Somogyban önálló szandzsák szervezése vált szükségessé.
Az új szandzsák székhelye Koppány (ma Törökkoppány) lett. Ez a szandzsák a következőleg oszlott fel: 1. koppányi nahie (járás), 2. dombói nahie, 3. karádi nahie, 4. kőrösi (ma Kőröshegy) kerület, 5. marczali nahie. Az egyes járásokhoz a következő helységek tartoztak: 1. koppányi nahie: Koppány város, Ozád, Szorosad, Ó-Aszód, Szil, Szabás, Hidegkút, Homod, Lápafő, Varang (Tolnában), Egyházas-Kapoly, Kápolnás-Kapoly, Kálna, Zomba, Cse, Mucs, Nagy-Tenköld, Kis-Tenköld, Szokol, Gerézd, Tótfalu, Acsa, Belecs, Pula, Besenyő, Magyaros, Markozd, Szanlecs, Alsó-Inám, Bobocska, Gadács, Marosd, Kóni, Bagocs, Igal, Ráksi, Beresz, Felső-Miklósi, Csepely, Bogya, Alsó-Miklós, Kurd, Csicsal, Mogyoród, Ujlak, Hetes, Bogát, Sárd, Somodor, Pél, Egrös, Búcsa, Füred, Aszaló, Ötös, Szentmiklós, Abafalva, Mozsdós, Berki, Dióslápa, Zics, Ireg, Egyházas-Andocs, Rekény, Derecske, Vásáros-Merke, Kis-Atád, Keszü, Torvaj, Fonó, Mocsolád, Bábon, Megyeri, Irök, Darom, Gyalud, Cserend, Szakál. 2. Dombói nahie: Pula, Abrán, Felső-Inám, Borjád, Szakcs város (Tolna), Leporda, Nak, Paton, Bogán, Musztán, Kecsel, Antocs, Dalmad, Talin, Koromszó, Korpa, Koliti, Csaba, Szabadi, Nagyatád, Bátorvecse, Kisfalva, Cseke, Somogy, Szőlős, Zala, Szántó, Bedeg, Egrecs, Bát, Felső-Ogád, Alsó-Ogád, Ság, Kenderes-Ujfalu, Örs, Vámos-Taszár, Márod, Báli, Mező-Csóka, Bodogasszony. 3. Karádi nahie: Karád város, Kis-Karád, Nagy-Tál, Fehér-Egyház, Királykér, Lantord, Szőlős-Györök, Told, Csepely, Tetös, Fiad, Visz, K.-Cseh, Kovaszeg, Gút, Alsó-Köttse, Felső-Köttse, Kis-Andocs, 464Nemes-Andocs, Túr, Szőllős-Lak, Cserend, Vámosfalva. 4. Kőrösi kerület: Kőrös város (ma Kőröshegy), Kereki, Váralja-Szemes, Cseke, K.-Gyúgy, Polcza, Őszöd, Szolát, Csaba, Huzd, Bábon, Teleki, Balatonmelletti Szemes, Rád, Látrány, Szárszó, Vadé, Szántód, Bálványos. 5. Marczali nahie: Marczali város Ujfaluval, Kelevíz, Gadány, Szöcsény, Bize, Táska, Kéthely város, K. Balyán, Magyari, Kota, Lok, Kis-Gomba, Nagy-Gomba, Keresztúr, Fajsz-Berény, Musin, Ság, Nagy-Maród, Sámson, Kis-Maród, Tőke, Vörs, Szoládi, Töved, Várgadáncs, Fehéregyház, Ujfalu (Velics-Kammerer I. 175–179.).
A vármegyének az a része, mely a pécsi vilajethez, illetőleg a mohácsi szandzsákhoz tartozott, az 1565–66. évi fejadólajstrom szerint a kaposvári, a görösgali, a komári és a berzenczei nahiéra oszlott fel. Az egyes járásokhoz a következő falvak tartoztak: 1. Kaposvári nahie: Város-Szerdahely, Tótváros, Szemedtelek, Sántos, Harasztfalva, Keresztös-Homog, Gosztostelek, Csanárfalva, Puszta-Királ, Pap-Királ, Horkán-Királ, Nagy-Vögy, Kis-Lak, Bát-Szerdahel, Csaszág, Hagymás, Ivánkafalva, Sziloka, Gálosfalva, Bösinfalva, Turbágy, Szena, Kemen, Szent-László, Fehér, Kis-Láka, Kis-Derecske, Szent-Benedek, Malha, Vároz, Gegyfalva, Szent-Pál, Simonfalva, Pölöske és Kis-Pölöske, Alsó-, Felső-Badár, Fehértelek, Hederhel, Nagy-Bánya, Kis Bánya, Kis-Szabás, Gige, Jákó, Szent-Iván, Korpád, Szomajom, Dardás, Szent-Imre, Simonfalva, Paraszló, Ótelek, Csekmén, Kovácsi, Kelfalva, Szilvás-Szent-Martin, Szöcsi, Meri, Behene, Erdő-Korpad, Ivánfalva, Kisasszonfalva, Robol, Robolfű, Kerekedfalva, Kelfalva, Berkene, Derecse, Tordas, Berenke, Aszmos, Pocsaj, Keczel, Berén-Oszon, Kis-Szakács, Tapson, Csokogó, Beretén, Miski, Bárcsa, Lepcse, Szenttamás, Arad, Irok. 2. Nahie Garasgál (Görösgál): Garasgál, Zádor, Szőrén, Nemeske, Hatvan, Kis-Szent-György, Merene, Somogy-Viszló, Kis-Tamási, Petend, Gyöngyösmellék, Nemes-Kodin, Feles, Istvándi, Dombó, Kis-Dobsza, Nagy-Dobsza, Dorok, Cseklén, Lád, Lád-Szent-Mihály, Tarnofcse, Barcs, Bocso, Felső-Arnas, Alsó-Arnas, Gárdon, Vard, Tomasi, Csebe, Andorilak, Kadarkút, Kálmáncsa város, Darány, Erdőicsókakő, Kutas, Bilok, Görgötek, Ujlak, Visznak, Város-Lábod, Misa-Szent-György, Besnyő, Hosszúfalva, Rina-Szent-Királ, Bána, Rina-Szent-Mihál, Csokol, Szakal, Adarján, Apali, Bostaháza, Gyulaháza, Aracs, Cserneháza, Irokfalva, Kútfő, Szatóháza, Imri, Szent-Miklós, Egeralja, Vörösfalva, Cserni, Kobozd, Alma-Mindszent, Bobofcse, Nagy-Hil, Kis-Hil, Szent-Együd, Mihálfalva, Esene, Darán, Györgyös, Szilák-Visne, Kápolnás-Visne, Hencse, Tapás, Váralja, Kocslos, Szedreg, Töreg, Felső-Visne, Alsó-Visnye (így), Daru-Visnye, Dinös, Bilecs, Szent-Martin, Filos (Kanalos), Görhid, Balod, Szolád-Szent-Erzsébet, Apakud, Miked, Mártafalva, Baráti, Boda, Boldás, Olnót, Köpkén, Peterhíd, Gödre-Haraszti, Szent-Királ, Almás, Dávid, Szarvas, Hidvégtelek, Aklad, Kenlecs. 3. Nahie Segesd: Város Segesd, Márton, Baráni, Szent-László, Péterfalva, Udvarhel, Sand, Iharos, Szent-Pál, Szencső, Szenefalva, Belvár, Viza, Bolháka, Nemes-Déd, Egralád, Farkasfalva, Farkas, Nagy-Atád, Kis-Atád, Gyengér, Geszne, Farkas-Dencs, Kis-Berény, Etves, Visne, Rékcsa, Inke, Almak, Malkos, Nagy-Martin, Gák, Gemse, Kúnfalva, Telek, Bebenck, Szárszék, Szent-Péter, Kis-Cseh, Ebed, Ság, Bagolna, Szent-Jakob, Rencse, Kerekesháza, Tós-Kud, Salnó, Mihály, Merene, Bonta, Péterfalva, Sz.-Miklós, Gelse, Karád. 4. Nahie Komár: Malona, Komár város, Galambok, Ujlak, Karos. 5. Nahie Berzencze: Város Zákán, Város Csurgó, Kis-Lák, Isó, Bodafalva, Pogánd, Szent-Királ, Felső-Lak, Gyöngyös, Porog, Födvár, Tótfalva, Bogárd, Badna, Surd, Báta, Alsók, Csedi, Pápa, Sarkad, Arczad, Pátró, Úz, Farkasfalva, Lankofcse, másik: Tótfalva, Teklás, Bálván, Verbencz, Bikös, Kis-Szent-Pál (Velics-Kammerer i. m. I. 181–189.).
A vármegye éjszakkeleti sarka a simontornyai szandzsákhoz tartozott. E szandzsák egyik járása az endrédi nahie volt, a melyhez az 1571. évi fejadólajstrom szerint a következő helységek tartoztak: Endrék, Felső-Endrék, Hidvég, Szamárkő, Bod (Jut), Gelnebén, Fok-Szabadi, Tótfalva, Odán (Ádánd), Gamász, Kis-Berén, Sine, Ságvár, Geneg, Som, Nagy-Berén, Renk (Enek, Etek).
Az 1571. és az 1589. évi adólajstromok szerint a vármegye területének egyrésze a budai, a másik a szigetvár–pécsi vilajethez tartozott. A budai vilajethez tartozó terület a koppányi szandzsákot alkotta, mely hat járásra oszlott fel, ú. m. a koppányi, a dombói (dombovári), a karádi, a kőrösi, a marczali és a zalavári nahiéra. A budai vilajethez tartozott még a simontornyai szandzsák is, ennek azonban csupán az endrédi járása volt a mai Somogy vármegye területén (Velics–Kammerer i. m. I. 327–331.).
465Kanizsa elfoglalásával a közigazgatási beosztás is lényegesen megváltozott. Kanizsa külön vilajet székhelye lett, melyhez három szandzsák tartozott: 1. szigetvári, 2. siklósi, 3. kanizsai, 4. valpói, 5. pozsegai. Az új beosztás szerint Somogy vármegye területéből három szandzsák alakult. Kettőt: a kanizsait és a szigetvárit, a kanizsai vilajethez csatolták, ellenben a koppányi továbbra is a budai vilajethez tartozott (Mill. Tört. VI. 464.). 1610 táján, I. Ahmed szultán uralkodása alatt, a kanizsai elajet (miként ekkor nevezték) szandzsákjainak számát háromra apasztották, s a három szandzsák székhelyei: Szigetvár, Pécs és Pozsega voltak (Salamon Ferencz i. m. 270). Ez a beosztás az egész hódoltság alatt megmaradt.
