Babonák a gyógyításban.

Teljes szövegű keresés

Babonák a gyógyításban.
A gyógykezelés általában teljesen babonás alapon áll, különösen az erősen katholikus vidékeken, melynek legjellemzőbb része Kiskunfélegyháza és környéke. Az orvostól szertelenül irtóznak s az egészségi állapotok javítására ma is az ősi képzelődés és vallásos hit eszközeit veszi igénybe a nép. A javasasszony a legáltalánosabb egészségügyi tanácsadó. Bejáratos minden parasztudvarba, sőt az úri portákra is. A nép nagy tiszteletben tartja s a javából adnak neki enni; a ki megbántja, annak hátrafordítja a fejét. De azért ma már nem a régi titokzatos boszorkánynak ismerik, a kitől retteg a közönséges halandó, csak tapasztalt, tudós, egyszerű asszonynak, a kitől tanácsot kérnek, s meg is fogadják, a mit mond, de „ha segít, annál jobb, ha nem segít, nem árt”, módra veszik a javaslatait. A csodadoktor újabb eredetű alak. Félművelt emberek orvosi könyveket bújnak s eltanulnak belőle egyetmást, de a régi babonás orvoslási módokat használják az itt megismert betegségekre. A nép messze vidékről sereglik az ilyen csodadoktorhoz. Kiskunfélegyházán működött 1902-ben egy híres csodadoktor, a ki lefüggönyözött szobában, gyertyavilág és egy üveg jó bor mellett gyógyított és temérdek pénzt, aprójószágot és más egyebet szedett össze, míg a rendőrség el nem fogta. Népszerű gyógyító a bába és még nemrégen is az volt a borbély, a ki sebész volt s köpölyözött, tyúkszemet és eret vágott. A nagy tanyavilág elzárt életével különösen kedvez a kuruzslóknak, a kik egy-egy esetet gyógyítanak sikerrel, öregapjuktól tanult módon. A tanyai nép maga a saját orvosa. Ha megvágja a kezét, meszet kapar rá a falról, vagy ha babonás, sötét kamarából szed rá pókhálót. Ha a gyermek az orrába gombot dug, paprikát tesznek az orra alá, attól addig prüszköl, míg ki nem fújja. Ha valakit összemar a szúnyog, petroleummal keni be a testét. Rándulást, ficzamodást eczetes korpával gyógyítanak, de borogatásra, sebek mosására használják a fehérmályva, papsajtmályva, ökörfarkkóró, cziczfarkkóró főzeteit is. A vöröshagymát friss sebre tisztítónak.
27– A pokolvar egyike a legnyügösebb sebeknek, hogy gyorsabban gyógyuljon, széthasítanak egy békát, s ráhúzzák a sebre. – Rugott sebek ellen rögtön friss szarvasmarhatrágyát használnak, rákötve a sebes részre. – A sülyös (vérbajos, kiütéses) betegségekről azt tartják, hogy a ki szabadulni akar tőlük, az sündisznóhúst egyék és a sünddisznó zsírjával kenegesse a sülyös részeket. – Hajhullás ellen és bajusznövesztőnek az útibogáncs jól kifőzött levét s a kamillafű teáját használják. – Gyomorgörcsöt fodormenta levél forrázatával, hasmenést sok mák, vöröshagyma s víz keverékével gyógyítanak. Hánytatónak jó, ha pálinkába öt eleven tetűt tesznek. Hidegleléskor, gyomorbetegségeknél melegített tégla, hűléseknél forró, hámozatlan köles, hurutos meghűlésnél kukoriczatea járja.
Nagyon elterjedt gyógyítószer volt eddig, mint az egész Alföldön is, a semmi. A kénsavas zinket ismerik ezen a néven. Különösen a szembetegségeket gyógyították vele sikerrel, s főleg a római semminek volt nagy híre.
A magyar betegség, a csömör ellen egyetlenegy, de radikális kúra van, a kenés. A kenőasszony bedörzsöli a kezét háziszappannal s alaposan kidögönyözi, kihúzogatja a csömört. Sokan még meg is tapostatják magukat.
Vannak azonban a nép előtt gyógyíthatatlan betegségek, a két leghatalmasabb az egyiptomi szembetegség (trachoma) és a szárazbetegség (tüdővész.) Azok a szerencsétlenek, a kik ebbe beleestek és mindenik sűrűn szedi áldozatát az alföldi porban, főleg Félegyháza vidékén, vígasztalanul járnak embertársaik között, néha alávetik magukat javasasszonyok kuruzslók, csodadoktorok hókuszpókuszainak, gyógyszereinek, de többnyire igen pesszimisztikusan fogják fel sorsukat. Orvossal azonban nem kezeltetik magukat.
Vannak kipróbált, természetes háziszerek, de ezek szinte elvesznek babonás találékonyság özönében. Furcsa a tengerimalaczczal való gyógyítás. A tengerimalacz egy délamerikai rágcsálónak (Cavia cobaya) népies elnevezése. Ezt a köszvényes, ízületi csúzos részekre szokták kötni és vele a fájós részeket „megszuszogtatják.” Ha nem gyógyult a test, az azért van, mert a malacz nem szuszogott eléggé. – A kígyószívvel köszvényes daganatokat gyógyítanak, de ez csak akkor használ igazán, ha a beteg a kígyónak a húsát is megette és ha a kígyót az év Szent-György napja előtt fogták. – Ha az ember szeme fáj, vadgalambot kell fogni. Annak a szárnya alól vért kell venni, jobb szemre a jobb szárny alól, balra a bal alól és azzal megkenni háromszor a fájós szemet. – Ha valakinek kelése van, vegyen a kezébe egy piros almát (régebben egy 4 krajczárost), menjen ki a keresztútra, háromszor kerítse körül a kelést és dobja az almát a háta mögé. Arra száll a kilís, a ki felveszi.
Vallásos szertartásokkal is védekeznek előre a betegség ellen. Szorgalmasan részt vesznek azokon az egyházi szertartásokon, a hol az egészség megtartásáért könyörögnek. Ilyen a Balázs-nap, a mikor mindenki megbalázsoltatja magát. Ez abból áll, hogy a pap a szentélyben térdeplő híveknek egyenként – álla alá tart két keresztbe tett égő gyertyát és kéri az Istent, hogy mentse meg az illetőt mindennemű torokbajtól. Úgyszólva minden nevezetesebb napnak, fordulónak, időszaknak, megvan a maga babonája az egészség megóvása, betegség elűzése szempontjából. Aprószentek napján megverik a gyereket seprűvel, hogy betegség ne fogjon rajtuk. De meg is kell őket köpdösni és kérdezni: „hányan vannak az aprószentek?” – A ki az első mennydörgéskor meghempergőzik a földön, annak egész esztendőben nem fáj a háta; a ki ugyanakkor falba veri a fejét, annak egész esztendőben nem fáj a feje.
A kinek szömörcsü nől a kezin, könyérsütéskor először szakajjon egy kis czipót. Azt vesse be először a kemenczébe, ha kiveszi, vágja ketté és azon melegön nyomkodja rá a szömörcsüre, osztán hajíjja oda a kutyának; a szömörcsű bizonyosan elvesz. – A kit a hideg lel, mönjön fel a piaczra, azt vigyázza, melyik asszonynak maratt a dagasztástú tészta a kezén, kérjön abbú a tésztábú, áztassa mög vízben, osztán igya mög; nem leli ki többet a hideg. (Halas.)
Turán és vidékén az egész országban elterjedt szemmel való verést nagyon körülményesen gyógyítják. A gyógyítás a következő: Az anya este a gyermeknek langyos fürdőt készít; a fürdőbe pedig 3 drb megtüzesített faszenet dob, mely három széndarab a férfit, az asszonyt és a leányt jelképezi, a melyik széndarab a vízben leszáll, a gyermek a szerint vagy férfitől, vagy asszonytól, vagy leánytól kapta a szemverést, ha aztán megállapíthatják, hogy ki verte meg szemmel a gyermeket, a néphit az, hogy ugyanaz a szemével meg is gyógyíthatja. 28Ha pedig a beteg gyermek 9 nap elmultával sem gyógyul meg, akkor anyja, a 3 drb szén helyett 9 drb termő gyümölcsfa-ágat tesz a fürdővízbe. E faágakat azonban napfelkelte előtt kedden, szerdán vagy szombaton reggel kell szedni úgy, hogy szedés közben egy szót nem szabad szólni; naplemente előtt aztán ebben a fürdőben kell a beteg gyermeket megfürdetni és a fürdővizet naplemente után kell kiönteni, de csak napnyugatnak. – Kiskunmajsán a beteg kólikás lovat elnyűtt subán vezetik át s azt hiszik, hogy akkor meggyógyul. – Karácsonykor az éjféli miséről hazatérve vacsoráznak. Az étkezés után maradt morzsákat zacskóba gyűjtik. Baromfi vagy jószág megbetegedése esetén morzsákból az étel közé szórnak s azt hiszik, hogy attól meggyógyul a jószág.
Vannak csalhatatlan ráolvasások. Félegyházán ezelőtt 25 évvel ezzel a mondókával gyógyították a nyilallást: „Uram Jézus Krisztus, a hova én ezt az ujjomot rátëszëm, mëgemlíkëzëk a Krisztus Jézusnak keserves kínszenvedésirül, annak hasításárul, elindulok a Krisztus Jézussal és a boldogságos Szűz Márijával, annak sokszámú ezer angyalaival: ha a Krisztus Jézus engenné és a boldogságos szűz Márija kikűnné ebbül a bűnös testbül (gyermeknél: ebbül az ártatlan lélekbül) a nyilamlást.”
A ficzamodást pedig ezzel tudták gyógyítani: „Mikor elindula Urunk Jézus Jeruzsálemből Érikóba, mikor méne a kőhídon, ő lovának, szamárkájának lábacskája kificzemëdëtt; úgy ezen szolgádnak is lába mëgficzemëdëtt. Hanem azon Isten szájából jött szent Ige szájjon rëá, hogy semmi íziben fájdalom ne marathasson, hanem csont csonthó, vér vérhő, ín ínhó forrjon össze; az atyának kegyelme, a fijunak szerelme, a szen léleknek ereje vegye ki ezt a fájdalmat belőle. – Előtte két miatyánkot, utánna hármat a Krisztus Jézus kínszenvedésié. (És nyilván jól helyre kell masszírozni a ficzamodást a beteg egészségié!)
Ez a gyűjtemény azonban egyáltalában nem teljes, mert a babonás találékonyságnak megszámlálhatatlan sok szere van, a mit gyakran hajmeresztő módon kotyvasztanak mindenféle képtelen anyagból.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT