Tápióbicske.
Tápióbicske.
Tápióbicske. Nagyközség a nagykátai járásban, a Tápió patak mellett. A lakosság 3354 lélek, a kik mind magyarok s róm. kath., ref. és ág. ev. vallásúak. Házainak szám 668. Posta és távíró helyben van, legközelebbi vasútállomása Nagykáta. A Bicske nemzetség ősi fészke, melynek tagjairól 1250-ből van első adatunk. 1275-ben a nemzetség tagjai kénytelenek voltak Bicske felét a Papi családnak átengedni, de már 1281-ben visszaszerezték ezt a részt. 1275-ben villa Bikchey, 1390-ban Bykche néven említik az oklevelek. 1467–1482-ben a Rozgonyiak voltak földesurai. Az 1633–34. évi török kincstári adólajstromokban a váczi nahije községei között szerepel, két adóköteles házzal. A református egyház az 1626–29. években már fennállott. A XVIII. század második felében elpusztult. Bicske 1690-ben és 1695-ben az elpusztult helységek között szerepel. 1715-ben 13, 1720-ban 24 adóköteles magyar háztartást vettek fel itt az összeírásba. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Beleznay János tábornok, Bohus János, Bichkey István, Bichkey Ferencz, Bichkey József, ifj. Bichkey István, Bichkey Sámuel, Bichkey András, ifj. Bichkey András, Bichkey Boldizsár, Csernyus Pál és Friebeisz János voltak itt birtokosok. Ezenkívül még számos nemes ember lakott a helységben, mint Horváth István, ifj. Horváth István, Molnár Pál, Bárdy Mátyás, Bárdy András, István, György, János és Balázs, Szabó Lőrincz és Mátyás, Nagy János, Bottka István, Arky István,. Barmos József és István. A Bicskeyek utódjai közül még ma is többen laknak itt. A Beleznay János tábornoktól épített kastélyt 1840 táján a bicskei nemesség elpusztította. 1770-ben 51 24/32 úrbértelket írtak itt össze. Ekkor báró Hellenbach János és Beleznay Mihály voltak a helység földesurai. A községhez tartozik Vidi puszta, mely 1390–1463-ban Szent-Vid néven önálló helységként szerepel. A községben a tagosítás a Bichkey és Bárdy családokkal kötött egyezség alapján, 1860-ban történt. 1832 márczius 12-én majdnem az egész község elhamvadt. 1849 április 4-én e helység határában folyt le ama nevezetes ütközet, mely mintegy bevezetése volt a két nappal később vívott isaszegi döntő ütközetnek. A hadiszerencse kezdetben az osztrákoknak kedvezett, s Rastics tábornok Klapka hadait egész Nagykátáig verte vissza, de Görgey és Damjanich csakhamar visszafoglalták Tápióbicskét, s az osztrákokat Ságon túl üldözték. Jelenleg Gombos Lajos dr. a helységnek legnagyobb birtokosa: A Bicskey család kastélyát, mely legutóbb Bicskey Kálmáné volt, jelenleg báró Bakach-Beseniey Ferencz tábornok neje bírja. A róm. kath. templom még a XVIII. század elején épült. Az 1850-es években még látható volt a mostani sertéslegelőn egy régi templomnak az alapfala, s a hagyomány szerint a hajdani falu ott állott. Mások szerint ez elpusztult mecset lett volna. Hasonlóképen a törökök itt időzésére vall a Törökvölgy dűlőnév is. Érdekesebb dűlőnevek még Őrhegy és Várhegy, mely utóbbi emberkéz munkájának látszik. Alatta több beszakadt pincze van.
