Homokterenye.
Homokterenye.
Homokterenye. Zagyvamenti magyar kisközség, körjegyzői székhely, 135 házzal és 1469 lakossal, a kik túlnyomó számban róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Mátranovák-Homokterenye. Ősi neve Atyazháza, vagyis Atyásháza volt. Legrégibb adatunk 1296-ig nyúlik vissza e helységről. A XV. században Heves vármegyéhez tartozott. 1404-ben Zsigmond király Homokterennei Miklós fia Miklósnak és fiának Jánosnak, valamint a »faluvégén lakó« Péternek és Lászlónak bizonyos birtokrészeket adományozott itt, de 1418-ban már az egész helységre Homokterennei Jakab fia János kapott adományt. Ettől kezdve a község neve: Homokterenne. 1548-ban Nagy Balázs és Horváth András birtokában találjuk. 1552-ben szintén behódolt a törököknek. 1555–1558-ban a hatvani szandzsákhoz tartozott, összesen 5 adóköteles házzal. A Homokterennei család kihaltával 1563-ban Berényi András nyerte adományul, kinek utóda Berényi György, az akkori nádor Pálffy Pál közbenjárásával új királyi adományt eszközölt ki e helységre, melybe 1652-ben be is iktatták. 1715-ben 10 magyar és 1720-ban 12 magyar háztartását írták össze. 1770-ben Darvas Ferencz és Balczer József voltak az urai és 1826-ban Platthy József özvegye, Talai Horváth Mihály, Fáy József és Hamar András özvegye. Jelenleg Kolossy Zoltánnak és Csintalan Ábrisnénak van itt nagyobb birtoka. A községbeli úrilakok közül az egyiket Lieszkovszky József építtette a XIX. század első felében s ez most Csintalan Abrisnéé, a ki azt 1900-ban átalakíttatta. A másikat Szakács József építtette 1880-ban s ez Szakács Kataliné és Rózáé. A harmadikat Fáy Menyhért építtette a XIX. század első éveiben; ez jelenleg körjegyzői hivatalul szolgál; végül Kolossy Zoltán úrilakát a jelenlegi tulajdonos építtette 1903-ban. A róm. kath. templom nagyon régi, de építési idejét megállapítani nem lehet. A hagyomány szerint a török korból való. 1873-ban itt is a kolera pusztított és a reá következő évben az egész helység leégett. Horváth Bertalan örököseinek gőzmalma van itt, a határban pedig két kőszénbánya. Az egyik az Éjszakmagyarországi Szénbánya Társ. telepe, a másik Csintalan Abrisnéé és két társáé. A községhez tartoznak: Mizserfa-bánya, Körtevölgy, Mizsérfa, Pétervölgy, Szárazvölgy és Verebes-puszta.
