Herencsény.
48Herencsény.
Herencsény. A Cserhát-hegység nyúlványai alatt, a Feketevíz-patak mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 173 és túlnyomóan róm. kath. vallású lakosaié 1114. Postája Cserhátsurány, távírója és vasúti állomása Magyarnándor. A község már a XV. században fennállott. 1484-ben a Rhédei család volt a földesura. 1598-ban Szokolyi Péter birtokában találjuk. A XVII. században a hódoltsághoz tartozott és 1633–34-ben a váczi nahije községei között találjuk, négy adóköteles házzal. 1715-ben 17 és 1720-ban 18 magyar háztartását írták össze. 1740-ben a Ráday család, az 1754–55. évi összeírás szerint pedig Keresztúri Pál, ifj. Keresztúri Pál és János, továbbá Kanyó Mihály voltak itt birtokosok. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával Roth Tamás, Ráday Gedeon, Komjáthy Abrahám, Sréter György árvái, Fáy Sámuel és gróf Berényi Tamás voltak az urai és 1826-ban gróf Teleki László utódai, Gyürky Gábor örökösei és Vattay György voltak a birtokosai. Most gróf Teleki Tibor, Nedeczky László, Negro Adolf, Kiszner Zsigmond, Schoenberg testvérek és Schwarz Simon a nagyobb birtokosai. A községben Kiszner Zsigmondnak és a Schoenberg testvéreknek van csinos úrilaka. A Haraszti-pusztán levő úrilak Nedeczky Lászlóé és az övé a régi evangélikus templom is, mely azonban ma már gazdasági épületül szolgál. A róm. kath. plebánia 1673-ban már fen állott; a templomot 1852-ben nagyobbították meg és látták el toronynyal. A községben gőzmalom és mezőgazdasági szeszgyár van, a határban pedig kőszénbánya. A gőzmalom, a tégla és cserépverő, valamint a föltárt kőszénbánya a Schoenberg testvéreké. E községhez tartoznak Kutassói-puszta, mely 1265-ben a Rátót nemzetség birtoka volt és az ágasvári uradalomhoz tartozott. Alsóbikk, Alsóliszkó, mely 1395–1439-ben önálló helységként szerepel, Biktó-puszta, Felsőbikk, Felsőliszkó, Haraszti, melynek helyén egy elpusztult helység nyomaira akadunk; a templom alapjai s egyes épület-maradványok itt-ott ma is előbukkannak. Idetartozik még Nagyszőlő és Szarvastó-puszta
