Gács.
Gács.
Gács. Járási székhely, a vármegye felsőrészében. Kisközség, 205 házzal és 1248 lakossal, a kik vegyesen magyarok és tótok s túlnyomóan róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasútállomása helyben van. A helység nevével az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékekben találkozunk első ízben. Ekkor már egyházas hely volt. Várárol 1450–51-ben vannak az első adataink, a mikor az a csehek birtokában volt. 1451-ben Hunyadi János foglalta el a várat. A XVI. század első felében a Lossonczyak birtokában találjuk, mely család 1548-ban a helység földesuraként is szerepel. Várát, mivel a király engedélye nélkül épült fel újra, az országgyűlés rendeletéből 1544-ben széthányták. A XVI. század közepén a község a török hódoltsághoz tartozott. Az 1562–63. évi török kincstári adószámadáskönyvekben, a szécsényi szandzsák községei között találjuk, 15 adóköteles házzal. 1598-ban Forgách Zsigmond volt a helység földesura, a ki 1612-ben nagy költséggel helyreállíttatta a várat, melyet 1678-ban Thököly Imre igyekezett kézre keríteni. Fel is szólította a vár akkori urát, gróf Forgách Adámot, hogy csatlakozzék ő hozzá, de Forgách megmaradt Lipót hűségében. Ennek következtében Thököly 1678 november havában kuruczaival megjelent a vár alatt, mire Makfalvay János várkapitány, hogy a támadásnak elejét 46vegye, három ágyut adott át Thökölynek. Forgách Ádám halála után (1681) özvegye, báró Rehberg Mária Katalin, újabb támadásoktól tartva, a lengyel királyhoz fordult segélyért. II. Rákóczi Ferencz felkelő hadjáratának kezdetén a vidéki nemesség, sőt Pest vármegye tisztikarának egy része is e várban keresett menedéket. A kuruczok 1703-ban ostrom alá fogták a várat, de a várbeliek visszaverték a támadást. Miután azonban rövid idő múlva az egész Felvidék a kuruczok kezébe került, Gács vára is meghódolt Rákóczinak. Rákóczi egy franczia kapitányra bízta a várat, a ki azonban 1709-ben, midőn a császári had ostrom alá fogta Gácsot, ágyúlövés nélkül meghódolt. 1715-ben hat magyar és öt tót háztartását vették fel. 1765 és 1769-ben a helység országos vásárok tartására nyert engedélyt. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával Forgách János volt a helység földesura, 1826-ban pedig Forgách Antal és János. A szolgabirói hivatalon kívül, itt van a gácsi uradalom középpontja, a járási takarékpénztár, továbbá a híres gácsi posztógyár, mely már több mint 100 éves és az első posztógyár volt az országban. Itt készítik évszázadok óta az egész Alföldön elterjedt cserépedényeket. Az 1726-ban alapított fazekas czéhben 58 önálló mester volt és még ma is 40 családnál több foglalkozik a cserépedénykészítéssel. A vár és a gácsi uradalom egy része jelenleg gróf Forgách Ilona, férjezett Wenckheim Ferenczné örökösei birtokában van. A hatalmas négyszöget alkotó várban sok a látnivaló műkincs. Van itt számos, értékes ötvösmű, közöttük Rákóczy Zsigmond és Lorántffy Zsuzsánna ezüsttányérjai, gobelinek, értékes fayenceok, gazdag könyvtár, régi olasz könyvtárszekrényekben, nagybecsű régi bútorok és vertvas-művek, régi olasz márványmunkák, gazdag, régi metszetgyüjtemény, s a Forgáchok családi képtára és a díszes nagyteremben, a hol hajdan az üléseket tartották, 42 vármegye követének széke, melyek mindegyikének a támláján más-más vármegye czímere van kihímezve. A községben van gróf Forgách János emeletes kastélya, melyben jelenleg özv. gróf Forgách Antalné lakik. Ezt a család a XVIII. század végén építtette és mostani tulajdonosa 1896-ban átalakította. Itt is sok érdekes látnivaló akad. Többek között érdekes a gazdag agancs-gyüjtemény, melyben egy itt lőtt 22-es is van. A fegyvergyüjtemény is gazdag és értékes és a nagyszámú Alt-Wien porczellán is. A kastély parkja egyike a legszebbeknek a vármegyében. A mostani róm. kath. templom újabb keletű. Nemrégiben restaurálták. E helységhez tartoznak: Józseftelek, Ráczka-puszta és Széplak-puszta.
Gács. 1. A régi kincstári sóház.
A gácsi várkastély.
Terem a gácsi várkastélyban
