Érsekvadkert.

Teljes szövegű keresés

Érsekvadkert.
Érsekvadkert. (Azelőtt csak Vadkert). A Lókos-patak mentén, nem messze Balassagyarmattól fekvő magyar nagyközség. Házainak száma 490, lakosaié 3109, a kik róm. kath. vallásúak. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása Dejtár, Rétság vagy Nagyoroszi. A vármegye legrégibb helyiségeinek egyike. Már jóval a tatárjárás előtt fennállott. 1227-ben már az esztergomi érsek itteni vadaskertjét említik az oklevelek. 1283-ban az esztergomi érsek udvarnokainak (udvari cselédeinek) lakóhelye. Az egész középkorban az esztergomi érsek birtokában találjuk. Vámhely is volt. A középkorban három helység volt a mai Érsek vadkert helyén. Felső-Vadkert a mai község nyugati végén feküdt. Midőn itt 1860-ban a tagosítás után a földek mívelés alá kerültek, szántás közben megtalálták a régi helység templomának alapfalát, sőt egyes házak alapfalaira is bukkantak. Közép-Vadkert a mostani község helyét foglalta el. Alsó-Vadkert a mai község keleti kijáratánál feküdt és ennek a helyén is megtalálták a régi lakóházak nyomait. A XVI. század közepén a török hódoltsághoz tartozott. Az 1562–1563. évi török kincstári adólajstromokban Felső-Vadkert 26, Alsó-Vadkert 33 és Közép-Vadkert 44 házzal szerepel. Ekkor mind a három helység Alhmed bég nógrádi mizliva hűbérbirtoka volt. Az 1579. évi török kincstári számadáskönyvekben Alsó-Vadkert 25, Felső-Vadkert 29, Középső-Vadkert pedig 20 porta után fizetett adót. 1583–84-ben mind a három falu Ali nógrádi szandzsákbég hűbérbirtoka volt. Az 1598. évi megyei adóösszeírás szerint a tatárok mind a három helységet elpusztították. Az 1633–34. évi török kincstári adószámadási könyvekben 37már csupán Alsó- és Felső-Vadkertet találjuk felvéve, az előbbit csak 3, az utóbbit 5 házzal. 1710 január havában a császári had szállotta meg a helységet és körülsánczolta magát. Az 1710 január 22-én a kuruczok és a császáriak között, II. Rákóczi Ferencz személyes vezérleté alatt vívott romhányi csata, mely a kuruczok vereségével végződött, részben e helység határában folyt le. 1715-ben 37 magyar és 5 tót, 1720-ban 32 magyar és 9 tót háztartása volt. 1733 márczius 9-én országos vásárok tartására nyert szabadalmat. A török hódoltság megszüntétől 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott. Az 1848–49-iki szabadságharczban két ízben volt nagyobb had-átvonulások szinhelye, midőn Görgey 1849 január 6-án a feldunai honvédsereggel Váczról kiindúlva, a bányavárosok felé húzódott, e helységen vonúlt át. Csozics császári altábornagy, a ki Görgey üldözésére indúlt, január 11-én útócsapatát e helységnél utólérte s ez alkalommal kisebb összecsapás volt a honvédek és a császáriak között. Másodízben 1849 július 17-én táboroztak itt Görgey honvédei s a július 17–18 közötti éjszakát is itt töltötték. Rüdiger orosz tábornok július 18-án Görgey hadának egész a Lókos-patakig utána nyomúlván, Pöltenberg honvédtábornokkal heves küzdelembe bocsátkozott, melylyel Görgey hadának a továbbvonulást biztosítani sikerült. Jelenleg az esztergomi érsek, a gróf Zichy-család, Soóky László és Endre, Drágffy Sándor, Molnár János és Fischer Jakab a helység nagyobb birtokosai. A községben levő két úrilakot a Soókyak építtették. Az egyik Soóky Lászlóé és Endréé, a másik pedig Drágffy Sándoré. 1866-ban a kolera, 1874- és 1898-ban pedig nagy tűz pusztított a községben. A róm. kath. plebánia 1223-ban már fennállott s az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordúl. A mostani templom azonban csak 1743-ban épült. A lakosok községi hitelszövetkezetet tartanak fenn és két gőzmalom is van a helységben, melyek közül az egyik Drágffy Sándoré, a másik Dracsay Lajosé. A határ egyik dülőjét Sirpataknak nevezik, mert Heister a kurucz lovasság egy részét erre, az akkoriban ingoványos helyre szorította. Ott lelték hősi halálukat is, pirosra festve a vizet vérükkel. E községhez tartozik: Szentjános-puszta, a gróf Zichy-féle seniorátus birtoka, Szentlőrincz-puszta, mely a XV. században önálló helység volt s még az 1562–63. évi török kincstári adólajstromokba is 12 adóköteles házzal volt felvéve; továbbá Göröcz, Hajduárok, Harasztalja, Káposztás- és Mogyorós-puszta.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT