Cserhátsurány.
Cserhátsurány.
Cserhátsurány. (Azelőtt csak Surány.) Az előbbi község szomszédságában fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel, 145 házzal és 1041, túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Mohora. A Csór nemzetség ősi birtoka. 1326–1358-ig Csór Tamás csókakői várnagy és királyi főajtónállóé volt, a ki itt még 1344-ben templomot építtetett s számára búcsuengedélyt eszközölt ki a pápától. 1429–1443-ban Szanda várához tartozott. Ekkor a Rozgonyiak, 1443-ban pedig a Liszkói és a Surányi családok voltak a földesurai. 1562–63-ban Rusztem budai pasa solymászai főnökének: Hamidnak volt a hűbérbirtoka. 1633–1634-ben a váczi nahije községei között találjuk öt adóköteles házzal. 1656-ban Lónyay Gábornak voltak itt részbirtokai. 1715-ben 8, 1720-ban 6 magyar háztartást vettek fel itt az összeírásba. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Sréter György és Mihály, továbbá Goszthonyi András és Raksányi özvegye voltak a helység földesurai, 1826-ban pedig Sréter László és Sréter Mihály. Jelenleg özv. Jánossy Rezsőnének, Lövészy Nándornénak és Negro Adolfnak és nejének, Heldt Bertának van itt a legnagyobb birtoka. A helységben lévő három régi kastély is a Sréter családé volt. Az egyik most a Jánossy családé. Ez körülbelül 250 éves épület, kényelmes, boltíves szobákkal, saroktornyokkal ellátott kőfallal körülvéve, melynek közepén boltíves bejárat volt, mely azonban már egészen besüppedt és behányódott, úgy hogy csak a felső ívezete látszik ki. Úgy látszik, hogy sírboltlejárata volt. A helységben róm. kath. és evangélikus templom van. Az első mintegy 300 éves, nyolczszögű toronynyal, a mely a hagyomány szerint a török világban török imaházul szolgált. A Jánossy család kaponkai dülőjében a középkorban Kasza nevű falu állott fenn, mely azonban teljesen elpusztult és ma már csak a Kasza-hegy neve őrzi az emlékét. A helység határához tartozik a Pereshegy, melynek területét a cserhátsurányiak úgy perelték el a nógrádmarczaliaktól. A község lakosai gazdakört és szövetkezetet tartanak fenn, azonkivül a Jánossy családnak gőzmalma is vau a helységben. Ide tartozik Csór-puszta. A Csór nemzetség ősi fészke, mely 1330-ban már fennállott. 1439-ben Buják várának tartozékai között szerepel. A török hódoltság alatt elpusztult, de 1711-ben újra telepűlt. Az 1715. évi összeírásban ama 26megjegyzéssel fordúl elő, hogy a földesúr nem engedte a jobbágyságot összeírni. 1770-ben herczeg Esterházy Miklós volt a földesura. 1848-ig az Esterházyak birtokában találjuk. Községi önállósága csak 1848 után szűnt meg.
Cserhátsurány: A Jánossy örökösök kúriája.
