Budaszállás.
Budaszállás.
Budaszállás. (Azelőtt Buda-Lehota.)A zólyomi határ közelében fekvő kisközség 198 házzal és 1467 lakossal, a kik kevés kivétellel tótok és róm. kath. és evangélikus vallásúak. Postája Divény, távírója és vasúti állomása Lónyabánya. A hagyomány szerint Budáról idetelepült teknőkészítők alapították. 1467-ben Divény; várához tartozott, mely akkor Gúthi Országh Mihály birtokába került. 1548-ban Balassa Zsigmond volt a helység földesura. 1562–63-ban a szécsényi szandzsák községei között szerepel, 18 adóköteles házzal. 1585–86-ban Mohammed bin Ali hűbérbirtokai között foglal helyet. 1595-ben szabadult fel a török hódoltság alól. Nógrád vármegye 1598, évi adóösszeírásai szerint ekkor Balassa Zsigmond volt a helység földesura. A XVII. század második felében Balassa Imre, majd özvegye, szül. Bosnyák Judit birtokában találjuk. 1715-ben 12 tót, 1720-ban két magyar és 13 tót háztartást írtak benne össze. 1740-ben a gróf Zichy, a Szemere és a Török családok, 1770-ben báró Haller Samu tábornok, gróf Zichy Ferencz, Kamocsay András, báró Révay László, báró Orczy Lőrincz, Sághy Mihály, Vass György. Ráday Gedeon és a Rakovszkyak voltak a helység földesurai. A XIX. század első felében az egészet a gróf Zichy család birtokában találjuk. Jelenleg nagyobb birtokos nincs a helységben. A lakosok már a XVI. század második felében az újított hit követői lettek. 1717-ben az egész férfilakosságot Gács várába vitték, a hol mindaddig fogva tartották őket, míg kötelező ígéretet nem tettek, hogy a jövőben a divényi róm. kath. plebánosnak is fognak párbért fizetni. A lakosok egy része megunva a folytonos zaklatást, 1782-ben áttért a kath. hitre, míg másik része a parlagosi anyaegyházhoz csatlakozott. Az itteni evangélikus templom 1909-ben épült újjá. A róm. katholikusoknak csak kápolnájuk van itt, mely 1906-ban épült. 1895 aug. 21-én a község fele leégett.
