Berczel.
Berczel.
Berczel. Ugyancsak az aszód–balassagyarmati vasútvonal közelében fekvő magyar kisközség és körjegyzőségi székhely. Házainak száma 309, lakosaié 2054, a kik túlnyomó számban róm. kath. vallásúak. Postája és távbeszélőállomása helyben van, vasúti állomása Galgaguta és Nógrádkövesd. A XIV. század első felében még az Aba nemzetség Rhédei ágának birtokában találjuk. E nemzetség egyik sarja, László, 1340-ben Berczeli előnévvel fordul elő. Ez időtájt osztozott a Rhédei család és az a tagja, a melyik állítóan Berczelt kapta, a Berczelly család nevét vette fel. Mások szerint azonban a Berczelly család már a XII. század végén Berczelnek föles ura volt. Azt eredeti okirat igazolja, hogy Gara nádor 1406-ban a Berczelly család két tagját osztoztatta. 1473-ban a Szobi család is volt e helységben birtokos. A XVI. század közepén már a török hódoltsághoz tartozott. A budai szandzsák 1562–63. évi hűbérjegyzékében két helységet: Nagy- és Kis-Berczelt 17találunk; e két helység akkorban Rusztem pasának, a budai vilajet szandzsákbégjének a kezén volt. 1592-ben Oszmán bin Ajnakhán nógrádi zsoldos gyalogkatona bírta a helység egy részét zsoldhűbér czímén. Nógrád várának visszafoglalása után ismét a vármegye hatósága alá tartozott. Nógrád vármegyének 1598. évi adóösszeírásai szerint, ekkor a váczi püspök volt a földesura. Később ismét a hódoltsághoz tartozott. Az 1633–34. évi adóösszeírásban a váczi nahije (járás) községei között találjuk, 3 adóköteles házzal. 1715-ben 17, 1720-ban 25 magyar háztartással szerepel az összeírásokban. 1740-ben a váczi káptalan, a Berczelly és az Egry családok, az 1770. évi úrbéri összeírás szerint Bene Ádám, Berczelly Mihály és János voltak a földesurai. Az 1754–55. évi nemesi összeírás szerint Várkonyi Imrének is volt itt birtoka. Az 1829. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Berczelly István, Antal, József és Ádám, Földváry Miklós, Fáy István, Hamar Miklós, Hamar Sevér, Ambróczy Ferencz és Jeszenszky István voltak a helység földesurai. Jelenleg Berczelly Jenő, özvegy Veres Enőné, Mühlréd Mór és Ignácz, Schönaigner Frigyes, Csengey Gyula dr., Lukács Imre, Prónay László és Ehrenfeld Fülöp a helység legnagyobb birtokosai. Az itteni kastélyok és úrilakok közűl egy régi (Bene-féle) várkastélyszerű épület jelenleg a Schönaigner családé. Itt van a nagynevű Kállay Béni özvegyének, született gróf Bethlen Vilmának a kastélya is (báró Marschall-féle), mely értékes és érdekes műtárgyaival is feltűnik. Vannak itt értékes, régi bútorok, érdekes levelesládák, a Bethlen és Bánffy családokból származó Vieux-Vienne porczellánok, egy ezüsttel berakott szekrény, melyet Brünn városa ajándékozott a családnak, egy Thököly-féle cinquecento láda Késmárkról, értékes ó-perzsa és ó-kinai porczellánok, gazdag bosznaiai emléktárgyak és bosnyák paraszt-majolikagyüjtemény, régi családi és XV., XVI. és XVII. századbeli eredeti festmények, kiváló mesterektől, számos nagyértékű török és perzsaszőnyeg, régi török falburkolatok, 14 darab ritka és nagyértékű turkoman-sátordísz, egy valódi Steinvay-zongora (Magyarországban összesen csak kettő van ez ideig) és végül kb. 3000 kötetes könyvtár. – A többi úrilakok közűl felemlítendő Berczelly Jenőé, melyet tulajdonosa az ősi kastély helyén emeltetett és melyben a XIV. századból is van családi arczkép. Csinosabb úrilaka és kúriája van itt még Csengey Gyula dr.-nak, Prónay Lászlónak (építtette özv. Kelecsényiné kb. 100 éve), özv. Veres Ernőnének, báró Marschall Gyula honvéd tábornoknak és a Mühlréd családnak (Fáy-téle, átalakítva). 1873 jún. 11-étől szept. 17-ig a koleárnak 181-en estek áldozatául. A róm. kath. plebánia 1675-ben már fennállott. Anyakönyvei 1696-ban kezdődnek. A templomot 1767-ben Migazzi váczi püspök építtette. A temetőben van a Berczelly család sirboltja, felette nagyobb kápolnával, a melyben misézni is szoktak. Van itt körjegyzői székhely, kath. olvasókör, két pénzintézet, gőzmalom és sajtgyár. E helységhez tartozik Ordas-puszta, melyről már 1441-ből vannak okleveles adatok. 1720-ban önálló helységként szerepel az összeírásban, hat tót háztartással. 1770-ben Jeszenszky Elek és Sándor voltak a fölesurai. 1836-ban 136 kath., 33 evangélikus és 4 református lakosa volt. Községi önállóságát csak 1848 után vesztette el. Most Lukács Imrének van itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka. Berczelhez tartoznak még Fogacs, Büdöstó, Csolhány, Farkasberek, Forrás, Jákot, Lipót, Macskaárok, Szállás és Ürgés-puszta.
Berczel. – Özv. Kállay Béniné kastélya
Berczel. – Berczelly Jenő kúriája
Berczel. – A Balogh-féle kastély. Schönaigner Frigyesné szül. Tölgyesy Matildé.
